A gyakori félreértéssel ellentétben a szpecnaz nem egy konkrét alakulatot jelöl, mindössze az orosz szpecialnogo naznacsenija (különleges célú) szavak összemosása, mellyel lényegében az összes orosz különleges rendeltetésű alakulatot szokás jelölni. Bár orosz különleges alakulatokból jóval kevesebb van, mint például amerikaiakból (amelyekkel ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen), a helyzetet azért bonyolítja, hogy míg a NATO legnagyobb haderejében a különleges alakulatok szinte kivétel nélkül valamelyik haderőnem köteléke alá tartoznak, addig Oroszországban gyakran minisztériumok, vagy hírszerző alakulatok alá vannak beosztva.
A legismertebb orosz különleges alakulat minden bizonnyal a belbiztonság (FSZB) alatt működő Alfa-csoport.
Az alakulatot eredetileg egyszerűen „A”-nak hívták, a nyugati sajtó aggatta rájuk az Alfa megnevezést, ami rajtuk is ragadt. Bár az FSZB sokkal inkább rendvédelmi és hírszerző, mintsem katonai egység, az Alfa-csoport emberei a gyakorlatban nem igazán látnak el ilyen feladatokat. Feladatkörük a terrorelhárítástól a túszmentésen keresztül nagyjából minden, elit kommandóstól elvárható akciót felölel, de általában ők szoktak a veszélyes területeken tartózkodó orosz vezetőkre is vigyázni.
Az orosz elit alakulatok igazi krémje szintén az FSZB kötelékén belül működik. A „V-igazgatóság”, vagy a szovjet KGB-s időkből visszamaradt nevén Vega-Csoport tagjait más Szpecnaz alakulatokból, általában az Alfa-csoportból válogatják ki, és bár feladatkörük sok mindenben megegyezik az FSZB-s kollégáikkal, vannak extra felelősségeik: sokkal több hírszerző feladatot látnak el, illetve ők vigyáznak az orosz nukleáris létesítményekre. Feladataikat végig nézve nagyjából az olyan amerikai „Tier I” alakulatoknak felelnek meg, mint a legendás Delta Force, bár erre a pozícióra később látni fogunk egy újabb kihívót.
Az orosz VDV, azaz a deszantos alakulatok alapvetően elit, de nem különleges rendeltetésű egységeknek számítanak, létezik ugyanakkor egy Szpecnaz alakulat, amely velük dolgozik. A Moszkva mellett állomásozó 45. Gárda Dandár (Gárda megjelölést a legjobban képzett és felszerelt orosz alakulatok kapnak) katonái alapvetően magasan képzett deszantos könnyűgyalogságként működnek. A feladatuk alapvetően az, hogy más deszantos egységek előtt landoljanak az ellenséges vonalak mögött, megsemmisítsék a fontosabb védelmi állásokat, illetve biztosítsák a terepet a „sima” VDV-s társaik számára. Érdekesség, hogy a 45. Gárda azon kevés orosz alakulat közé tartozik, akikről tudjuk, hogy dolgoztak már együtt amerikai „kollégákkal”:
Koszovóban kifejezetten jól kijöttek az amerikai hadsereg köteléke alatt létező Különleges Alakulatokkal, azaz a legendás zöldsapkásokkal.
Az Oroszországi Fegyveres Erők Vezérkarának Főigazgatósága a legtöbb körben egyszerűen csak korábbi nevének rövidítéseként, azaz GRU-ként ismert. A GRU Oroszország fő külföldi hírszerző ügynökége, ugyanakkor rendelkezik egy saját különleges alakulattal is. A GRU Szpecnaz rendeltetését tekintve sokkal inkább kommandós, mint hírszerző alakulat, meglehetősen ritkán dolgoznak álruhában idegen városokban információ után szimatolva (bár civil ruhában gyakran dolgoznak). A GRU Szpecnaz fő feladatköre a fegyveres konfliktusok valós kirobbanása előtt teljesedik ki: a célországba beszivárogva fontos objektumokat és személyeket iktatnak ki.
Szintén a GRU irányítása alatt működik az orosz haditengerészet különleges alakulata. Ezt a Szpecnaz alakulatot két irányba lehet tovább bontani: az OMRP, azaz a különleges haditengerészeti felderítők az orosz fegyveres erők legprofibb búvárjai, akik elsősorban a haditengerészet hajóinak és bázisainak víz alatti védelméért felelnek. A PDSzSz ezzel szemben egy jóval sokrétűbb alakulat, amely a terrorelhárítástól és a hajók elfoglalásától kezdve a tenger alatti tűzszerészetig és felderítésig számos feladatot ellát. A haditengerészet szpecnaz alakulatai felelnek mindemellett azért, hogy az elsüllyedt hajók legénységét felszínre hozzák, élve vagy holtan.
Az orosz fegyveres erők legújabb különleges alakulata a 2009-ben létrehozott, majd a Krím-félsziget megszállásakor bemutatkozó KSzSzO. A gyakran egyszerűen csak Különleges Alakulatoknak nevezett egységet a gyakorlatban meglehetősen nehéz pontosan besorolni, hiszen függetlenül működik az egyes haderőnemektől, tehát lényegében hadsereg a hadseregben. A KSZSZO-t kifejezetten a nyugati különleges alakulatok mintájára hozták létre, feladatköre pedig ennek megfelelően nagyjából bármit felölel, amit például az amerikai Delta Force is megcsinál.
Bár hivatalosan civil hírszerző alakulatként működik, az SzVR-nek szintén van egy saját különleges alakulata, a Zaszlon. A Zaszlon emberei látják el a külföldön tartózkodó orosz diplomaták védelmét, illetve általánosságban fegyverrel támogatják az SzVR hírszerző tevékenységét. Mindemellett a Zaszlon biztosítja a háborús zónákban rekedt orosz állampolgárok hazajutását is.
A „másodvonalbeli”, elsősorban honvédelmi feladatokat ellátó Roszgvardijának (lényegében az orosz Nemzeti Gárdának) is van egy különleges alakulata, ez a SzOBR, vagyis a Különleges Gyorsreagálású Egység. A SzOBR a gyakorlatban a rendőrségek különleges alakulatait támogatja terrorelhárító feladatokban akkor, amikor a rendőrség részéről ilyen beavatkozásokra igény mutatkozik.
Érdemes megjegyezni, hogy bár magukra hivatalosan szpecnaz alakulatként hivatkoznak,
a Csecsen Köztársaság 141. Különleges Gépesített ezrede a gyakorlatban maximum jól felszerelt könnyűgyalogságnak számít, nem pedig elit alakulatnak.
Címlapkép: a GRU alá tartozó 16. Gárda kommandósai gyakorlatozás közben. A címlapkép forrása: Mil.ru via Wikimedia Commons
