Aleksandar Vulin miniszterelnök-helyettes Szergej Nariskinnel, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatójával történt találkozója után kiadott közleményében azt állította, hogy a nyugati hatalmak a Moszkvával régóta jó kapcsolatokat ápoló szerb kormány megdöntésére törekednek.
Nyugati titkosszolgálatok „színes forradalmat” akarnak szítani és destabilizálni a Szerb Köztársaságot
– közölte Vulin hivatala.
A „színes forradalom” kifejezést Moszkva azokra a főleg posztszovjet országokban kitört forradalmakra szokta használni, melyek célja nyugatos berendezkedés bevezetése volt. Oroszország ilyennek tartja többek között az ukrajnai 2004-es „narancsos forradalmat”, illetve a 2013-2014-ben a Majdanon történteket.
Tavaly november óta diákok tízezrei, tanárok, gazdák és munkások támogatásával tartanak rendszeres tüntetéseket Szerbia-szerte, miután 15 ember életét vesztette egy tetőbeomlásban Újvidék vasútállomásán. A tiltakozások Aleksandar Vučić elnök évtizedes hatalmi pozícióját fenyegető legnagyobb veszéllyé nőtték ki magukat, mivel sok szerb a kormányzati korrupciót okolja a tragédiáért. Néhány hete a tiltakozások miatt lemondásra kényszerült Miloš Vučević szerb kormányfő.
A határozottan oroszbarát politikus, Vulin korábban a szerb Biztonsági és Információs Ügynökség (BIA) vezetője, valamint belügy- és védelmi miniszter is volt. A Vučićhoz hű kormánykoalíció kisebb pártját, a Szocialisták Mozgalmát vezeti.
2023-ban az Egyesült Államok szankciókat vezetett be Vulin ellen, azzal vádolva őt, hogy segítette Moszkvát az úgynevezett rosszindulatú orosz tevékenységekben, valamint kapcsolatban állt egy fegyverkereskedővel és egy drogkereskedelmi hálózattal. Ez vezetett lemondásához a BIA éléről.
Vulin szoros kapcsolatokat ápol az orosz titkosszolgálatokkal. 2024-ben mind Vlagyimir Putyin elnök, mind Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője kitüntetésben részesítette.
A miniszterelnök-helyettes közleménye szerint a többségében az orosz Gazprom tulajdonában lévő szerb NIS elleni amerikai szankciók szintén részét képezik a nyugati összeesküvésnek. A közlemény szerint
a NIS elleni szankciók a hibrid háború részét képezik, amelynek célja Vučić elnök és a törvényesen megválasztott kormány megdöntése.
Belgrád egyensúlyoz az Európai Unióhoz való csatlakozási törekvései és az oroszokkal, a szerbek hagyományos nagyhatalmi szövetségesével ápolt szoros kapcsolatai között. Bár Belgrád többször elítélte Oroszország 2022-es ukrajnai invázióját, mindeddig nem csatlakozott a Moszkva elleni nemzetközi szankciókhoz.
A szerbiai helyzetről korábban ebben a cikkünkben írtunk bővebben:
Címlapkép forrása: Amir Hamzagic/Anadolu via Getty Images
