Portfolio signature

Ma tartják az év legfontosabb választását – Itt van minden, amit tudni kell

Vasárnap parlamenti választásokat tartanak Németországban. A felmérések szerint a konzervatív CDU/CSU-szövetség győzelmét nem veszélyezteti semmi, így arra lesz érdemes figyelni, hány mandátumot kap a többi párt, illetve mely kispártok kerülnek be a Bundestagba, ugyanis ez nagyban kihathat arra, hogy milyen koalíciók jöhetnek majd létre.

Kik indulnak és milyen esélyekkel?

A pártok versenyét a konzervatív CDU/CSU-szövetség vezeti, amelynek kancellárjelöltje, Friedrich Merz nagy eséllyel Németország következő kancellárja lesz. Merz már 1989-ben pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) EP-képviselője lett, majd a Bundestagba igazolt át, ahol 2000-ben a bajor Keresztényszociális Unióval (CSU) közös frakció vezetőjévé választották. 2002-ben, a konzervatív szövetség választási bukását követően Angela Merkel vette át a frakció vezetését, Merz pedig egyre inkább kiszorult mellőle. 2009-ben távozott a politikai életből, és sikeres üzleti karrier futott be, majd 2018-ban tért vissza a politikába, nem sokkal azután, hogy Merkel bejelentette visszavonulását.

Merz sikertelenül próbált a CDU kancellárjelöltje lenni 2021-ben, de miután a végül megválasztott jelölt, Armin Laschet csúfos vereséget szenvedett a Bundestag-választásokon, a CDU/CSU történetének legrosszabb eredményét hozva, Merz előtt megnyílt az út, hogy pártja élére kerüljön. 2022 elején a CDU elnökévé, illetve a konzervatív szövetség frakcióvezetőjévé választották, ezzel ő vált az ellenzék vezetőjévé. A mélypontról sikeresen hozta vissza pártját, és tartósan a legnépszerűbb erővé tette, ugyanakkor ha a CDU/CSU 30 százalék körüli eredményt hoz, ahogy mérik nekik, az rosszabb lesz Angela Merkel leggyengébb, 2017-es 32,9 százalékos eredményénél is.

Bár csak harmadiknak mérik a közvélemény-kutatásokban, másodikként említjük meg a szociáldemokrata SPD-t, Németország legrégibb, elődszervezeteivel együtt 1863 óta működő pártját, amely a Német Szövetségi Köztársaság történetében a CDU/CSU mellett a másik nagy erő volt, a CDU mellett pedig eddig csak ő adott kancellárokat Németországnak. A két párt múltbeli fölényére jellemző, hogy az 1960-as, 1970-es években együtt a szavazatok 80-90 százalékát is megszerezték. Ezek az idők már messze vannak: a 30 százalékos CDU/CSU mellett az SPD-t most 15-16 százalékra mérik.

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés