A legkomolyabb távcsővel figyelik az égitestet, ami akár teljes városokat is eltüntethet
A hírek középpontjában álló 2024 YR4 aszteroidát tavaly decemberben fedezték fel Chilében, ahol egyből működésbe hozta a NASA Földre potenciálisan veszélyes aszteroidák figyelésére létrehozott automatikus riasztórendszerét (Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System, ATLAS). Az akkori számítások azt mutatták, hogy az égitest 2032-ben közelítheti meg a Földet, és a tudósok 1,2 százalék esélyt adtak annak, hogy be is csapódik bolygónkba. Február elején azonban
a YR4 további tanulmányozását követően, a kutatók majdnem a korábbi érték duplájára, 2,3%-ra módosították az aszteroida becsapódásának valószínűségét.
Azóta újabb számítások jelentek meg a becsapódás esélyét illetően. A NASA legfrissebb adatai szerint a szakemberek már 2,6% esélyt adnak arra, hogy az égitest hét év múlva eltalálja a Földet.
Eddig a csillagászok csak földi teleszkópokkal vizsgálták az aszteroidát, így csupán megbecsülni tudták, mekkora lehet annak valós mérete. Ezen megfigyelések alapján az égitest átmérője nagyjából 40 és 90 méter között lehet. Hogy minél pontosabban képesek legyenek meghatározni az égitest méretét, ezáltal pedig egy esetleges becsapódás hatásait a bolygónkra nézve, az Európai Űrügynökség (ESA) bejelentése szerint a jövőben a James Webb űrtávcsővel fogják vizsgálni az objektumot, amely a világ legfejlettebb űrteleszkópnak számít jelenleg.
A becsapódás helyéről nem állnak még rendelkezésre pontos információk; a kutatók szerint akár a Csendes-óceán, az Atlanti-óceán, Dél-Amerika északi része, Afrika, az Arab-tenger és Dél-Ázsia is szóba jöhet mint esetleges becsapódási helyszín.
Mivel még az aszteroida pontos mérete nem ismert, az esetleges becsapódás hatásait sem lehet tökéletesen meghatározni. A CNN-nek nyilatkozó szakemberek szerint, ha az égitest valós átmérője a 40 és 90 méter közötti tartomány tetején helyezkedik el, akkor a robbanás akár 50 kilométerre a becsapódás középpontjától is okozhat károkat. Más szakértők szerint, ha az aszteroida 90 méter körüli átmérővel rendelkezik, akár egy teljes nagyvárost is képes lehet elpusztítani egy esetleges becsapódás.
Összehasonlításképp a CNN azt is megemlíti, hogy az 1908-ban Szibéria felett felrobbant, 30 méter átmérőjű Tunguszka meteor több mint 2000 négyzetkilométeres területen tarolta le a környező fákat, a feljegyzések szerint pedig a szeizmikus lökéshullámai még az Egyesült Királyságban is mérhetőek voltak.
Mennyire készülnek az emberek az aszteroida becsapódására
Korábbi írásunkban már részletesen bemutattuk a Google Trends alapjait, a Google Trends használatának főbb tudnivalóit, és összefoglaltuk, pontosan hogyan kell értelmezni a Google Trends grafikonjainak adatait, és a program "Jelenleg felkapott" aloldalát ahhoz, hogy megtudjuk, mik a legnépszerűbb témák, hírek a világban és Magyarországon.
Korábban azt is bemutattuk, hogy alakult az internetes érdeklődés az idei Super Bowl iránt, valamint a közelmúltban azt is megvizsgáltuk, hogy a Mexikói-öböl Amerikai-öböllé nevezése hogyan hatott a Google-keresésekre. Legutóbbi cikkünkben pedig azt néztük meg, hogy a Valentin-napi készülődés mennyire volt tetten érhető a Google-keresésekben.
Jól mutatja a 2024 YR4 aszteroida körüli felhajtást, hogy a múlt hét végén az Egyesült Államokban a "Jelenleg felkapott" Google-keresések között is szerepelt az "asteroid" szó.

Ha a "Kisbolygó" témakör iránti globális érdeklődést nézzük, megfigyelhető, hogy már decemberben, az objektum felfedezésekor volt egy kiugrás az érdeklődésben, majd
februárban, a becsapódás esélyének növekedését követően ugrott meg igazán az érdeklődés.
Egy adott témakörrel kapcsolatos adatokat azt jelenti, hogy az adatok a témához kapcsolódó összes keresési kifejezés iránti érdeklődést mutatják meg.

Magyarországon évek óta nem váltott ki ekkora érdeklődést a Kisbolygó témaköre. Bár jelentős, komoly károkkal járó meteorbecsapódás nem történt az elmúlt pár évben, az alábbi grafikon alapján elmondható, hogy időről időre megugrik a téma iránti internetes érdeklődés, általában akkor, mikor a jelenlegi helyzethez hasonlóan nagy médiavisszhangot kap egy-egy aszteroida.

Ha a globális keresési adatokat nézzük, a magyarhoz hasonlóan,
először decemberben, majd pedig február elején lőtt ki az aszteroida iránti érdeklődés.
Globális szinten megfigyelhető, hogy az aszteroida hivatalos nevére (2024 YR4) és még az esetleges becsapódás várható dátumára, "2032"-re is megnőtt a keresések száma, a "Kisbolygó" témakörrel párhuzamosan.

Ha a legnagyobb elérhető időtávon szemléljük a "Kisbolygó" témakörével kapcsolatos érdeklődést, látható, hogy 2013-ban a jelenleginél is nagyobb volt az internetes érdeklődés a téma iránt. Ez nem véletlen, hiszen abban az évben az oroszországi Cseljabinszkban egy előre nem észlelt aszteroida maradványai csapódtak be.

Ez a tartalom a Google-lel való fizetett partnerség része, a Google Trends népszerűsítésére.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images