Az európai kérések között szerepelnek hírszerzési, megfigyelési és felderítési képességek, valamint potenciális légi fedezet vagy a légvédelemmel kapcsolatos segítség a haderő védelmére – mondta négy, a megbeszélésekről tájékoztatott tisztviselő.
A legújabb európai tervek szerint a békefenntartó haderő 25-30 ezer főből állna, és nem a kontaktvonalaknál állomásozna, hanem erődemonstrációként készenlétben állna, ha az orosz erők megpróbálnák újraindítani a háborút.
A csapatokat további, Ukrajnán kívüli erők támogathatnák abban az esetben, ha szükség lenne a gyors mozgósításra.
Franciaországnak már előrehaladottabb katonai tervei vannak, és becsléseik szerint nekik mintegy 10 ezer katonát kellene küldeniük.
Keir Starmer brit miniszterelnök vasárnap jelentette be, hogy hajlandó lenne békefenntartó csapatokat küldeni Ukrajnába.
Franciaország és Nagy-Britannia mint a két európai atomhatalom vezeti a tárgyalásokat, amelyben legalább egytucatnyi ország részt vesz, köztük Németország, Hollandia, Lengyelország, az északi, illetve a balti országok.
Az európai szövetségesek megosztottak a bevetés jellegét illetően, beleértve a haderő méretét és mandátumát, valamint a szükséges amerikai támogatás mértékét.
A katonai tervek elkészítésére tett kísérleteket az is hátráltatja, hogy az Oroszországgal kötendő megállapodás paraméterei – például az, hogy milyen vonalak mentén lehetne befagyasztani a konfliktust – továbbra sem láthatók.
Abban ugyanakkor egyetértés van, hogy az Egyesült Államok támogatása kritikus fontosságú, és hogy örömmel fogadnák, ha Washington nyilvánosan vagy bizalmasan egyértelmű figyelmeztetést küldene Oroszországnak, hogy ne támadja meg az európai erőket, és ne kísérelje meg újraindítani a konfliktust.
Egy másik kulcskérdés az európaiak számára az, hogy hogyan reagáljanak, ha Oroszország megtámadná a csapatokat. Az egyik javaslat szerint a békefenntartásban részt vevő országok kölcsönös védelemben állapodnának meg, a NATO kollektív védelemre vonatkozó 5-ös cikkelyétől függetlenül.
Fontos kérdés az is az egyes országokban, hogy mi a közhangulat a csapatok küldésével kapcsolatban. Bizonyos országokban parlamenti jóváhagyásra is szükség van.
Donald Tusk lengyel kormányfő hétfőn azt mondta, Lengyelország nem küld csapatokat, de minden logisztikai és politikai támogatást megad az európai békefenntartóknak.
Egy nyugati diplomata szerint az Egyesült Államok és Európa közötti tapogatózás olyan játszma, ahol mindenki arra vár, hogy a másik fedje fel a lapjait, hogy milyen erőforrásokat hajlandó az ügyért áldozni.
Címlapkép forrása: Olivier Hoslet - WPA Pool/Getty Images
