A Wildlife Conservation Society által vezetett kutatás szerint a világ tőzeglápjainak csupán 17%-a található védett területen. Ez jelentősen alacsonyabb arány, mint például a trópusi erdők (38%) vagy a mangroveerdők (42%) esetében. A helyzet különösen aggasztó a három legnagyobb tőzegláp-területtel rendelkező országban: Kanadában, Oroszországban és Indonéziában, ahol a védettség szintje még az átlagosnál alacsonyabb.
Dr. Kemen Austin, a tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta a tőzeglápok jelentőségét:
A tőzeglápok rendkívül értékes ökoszisztémák, de a védelem szintje veszélyesen alacsony. Nem csak szenet tárolnak, hanem segítenek az áradások és aszályok megelőzésében, valamint számos élőlénynek adnak otthont.
A tőzeglápok pusztítása jelentős környezeti kockázatot jelent.
A mezőgazdasági és bányászati tevékenységek miatt lecsapolt tőzeglápok annyi szén-dioxidot bocsátanak ki, hogy ha országként kezelnénk őket, a negyedik legnagyobb szennyezőnek számítanak a világon, Kína, az USA és India után.
"A tőzeglápokban lévő szén több száz vagy ezer év alatt halmozódott fel, és nem pótolható az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések szempontjából releváns időtávlatban," magyarázta Austin.
Ezért nevezik a tőzeglápokat néha karbonbombának, mert ha egyszer aktiváljuk ezt a bombát, a kibocsátások folytatódnak, és már nem kapjuk vissza azt a szenet.
A kutatók szerint a tőzeglápok védelme és helyreállítása kulcsfontosságú a globális felmelegedés korlátozásában. A tanulmány rámutat, hogy a tőzeglápok közel egynegyede már most is nagy nyomás alatt áll az emberi tevékenységek miatt.
Az Egyesült Királyság, amely a tőzeglápok területe alapján a 12. helyen áll a világon, pozitív példaként szolgál: itt a tőzeglápok 41%-a védett területre esik. Az ország Indonéziával együtt azon kevesek közé tartozik, amelyek átfogó tőzegláp-stratégiával rendelkeznek nemzeti éghajlatvédelmi terveik támogatására.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
