Kivel beszélt, mit mondott Donald Trump?
Tegnap este kijelentette Donald Trump amerikai elnök: beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háborúról, béketeremtésről, hamarosan pedig személyesen is találkozni fognak, hogy a tárgyalásokat „azonnal” elkezdjék.
Trump úgy látja: Vlagyimir Putyin orosz elnök is le akarja zárni a háborút, az orosz fél nyitott a békekötésre.
Röviddel ezután Trump Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is beszélt, aki X-en osztotta meg a gondolatait erről egy videóban: az ukrán vezető úgy látja, Trump le fogja tudni zárni a háborút,
Ukrajna is a konfliktus végét szeretné látni.
Közben hírek jöttek arról, hogy a Trump-Putyin csúcs szervezése megkezdődött: jó esély van rá, hogy Szaúd-Arábia ad majd otthont az egyeztetéseknek, de Kína is bejelentkezett, hogy közvetítsen Oroszország és Amerika közt.
Érdekesség, hogy arról egyelőre (még) nincs szó, hogy Trump Zelenszkij elnökkel is leüljön személyesen találkozni, viszont Ukrajnába küld egy delegációt, melyet jó eséllyel Keith Kellogg főtárgyaló vezet majd, illetve valószínűleg a hétvégén Zelenszkij találkozik majd JD Vance amerikai alelnökkel is Münchenben, az MSC konferencián.
Mikor lesz béke?
Fontos hangsúlyozni:
jelenleg a tárgyalások előkészítése zajlik még, nagyon korai lenne kijelenteni azt, hogy „egy hajszálra van a háború lezárása.”
Reálisan várható, hogy a Trump-Putyin találkozóra már februárban sor fog kerülni, ezután kora tavasszal jöhet akár egy orosz-ukrán-amerikai békecsúcs is.
Az viszont, hogy sikerül-e bármiről megállapodni, egyelőre még mindig kérdéses.
Idézzük fel: 2022 tavaszán is voltak béketárgyalások Oroszország és Ukrajna közt, a többsoros egyeztetéseket végül a háború eszkalációja és minden diplomáciai kapcsolat megszakítása követte.
Igaz, most mindkét ország más helyzetben van katonailag, de továbbra is vannak olyan súrlódási pontok a két ország közt, amely miatt megakadhatnak a tárgyalások.
Remélhető mindenesetre, de nem vehető készpénznek, hogy a békefeltételek előzetes egyeztetése és a Trump-stáb mediációja most előrelépést hozhat a háború lezárása felé.
Ha minden gördülékenyen megy, elképzelhető, hogy az aktív harci cselekményeknek már tavasz közepére, maximum nyárra vége lesz.
Milyen béke születhet?
An overview map of the situation in Ukraine as of 12 Feb 2025 pic.twitter.com/EzUUMs1YsY
— War (Mapper) February 12, 2025
Még mindig nem tudni biztosan, hogy képzeli el Donald Trump a béketeremtést, de elejtett félmondatokból, sajtónyilatkozatokból, kiszivárgott tervezetekből nagyjából arra számíthatunk, hogy:
- Ukrajna nem lehet tagja a NATO-nak, csak az EU-nak.
- Ukrajna nem kaphatja vissza az orosz katonák által megszállt területeket, de nem is kell ezeket elismernie hivatalosan mint az Oroszországi Föderáció része (a lényeg, hogy ne próbálják meg visszaszerezni).
- Az Oroszországra kivetett szankciókat szép lassan, ütemesen és nem teljeskörűen feloldaná Amerika,
- Ukrajna nem korlátozza a haderő méretét és a Nyugat továbbra is segítheti az ukrán elrettentő képesség növelését.
- Ukrajna eltörölné az orosz kisebbség jogait korlátozó intézkedéseket.
- Ukrajna kapna valamilyen biztonsági garanciákat – ezzel kapcsolatosan van most a legtöbb kérdőjel.
Jól látható, hogy a békefeltételek nagyrészt Oroszországnak kedveznek, de nem éri el ezekkel Moszkva minden célját.
Ukrajna „demilitarizálása” ugyanis nem valósulna meg, Kijev továbbra is szabad választásokat tarthat (igaz, most már oroszbarát pártok részvételével), illetve, egyelőre úgy néz ki, nem kebelezheti be Oroszország egész Donyeck, Herszon és Zaporizzsja megyét sem, hiába „annektálta” ezeket.
Min csúszhatnak el a tárgyalások?
Ahogy fentebb is írtuk, nem garantált, hogy a tárgyalások megkezdése békekötéshez is fog vezetni, bár most épp úgy néz ki, mindkét oldal hajlik a konfliktus lezárása felé.
A legnagyobb vita most az Ukrajnának nyújtott „biztonsági garanciák” kapcsán van.
Ukrajna ugyanis úgy képzeli ezt el, hogy minimum 200 ezer NATO-katona lenne a háború után az ország területén, akik biztosítják azt, hogy Oroszország ne támadja meg ismét az országot. Amerika ettől a projekttől elzárkózott, de Franciaország, Lengyelország, az Egyesült Királyság és a balti államok mindenképpen nyitottak lennének rá.
Oroszország közben hallani sem akar arról, hogy NATO-katonák maradjanak Ukrajna területén: az egyik oka annak, hogy elindították az Ukrajna elleni inváziót az volt, hogy el akartak űzni minden NATO-jelenlétet az országból. Emellett az oroszok nem akarnak nagy hatótávolságú rakétákat sem látni Ukrajnában – olyan fegyvereket, mellyel egy újabb orosz inváziót hatékonyan el lehetne rettenteni.
Oroszország érdeke az, hogy Ukrajna a háború után gyenge maradjon, Ukrajna érdeke pedig az, hogy Oroszország semmiképpen ne támadhassa őket meg még egyszer – ezzel a kérdéssel kapcsolatosan egyelőre nem igazán látszik kompromisszumos megoldás.
Emellett borulhat a tárgyalás például akkor is, ha
- Oroszország mind az öt „annektált” megye teljes területét követeli magának, nem csak a megszállt részeket (Donyeck, Zaporizzsja és Herszon megyék durván 70-80%-a van orosz uralom alatt és nem is reális, hogy tavaszig, nyárig ez nagyon jelentősen változzon).
- Ukrajna továbbra is visszaköveteli magának az összes elfoglalt területet (a 2022-es egyeztetések főleg emiatt borultak).
- Ukrajna nem hajlandó kivonulni Kurszk megyéből, mert nem kap ezért fair ellenajánlatot az oroszoktól.
- Oroszország továbbra is az ukrán haderő létszámának korlátozását, a nagy hatótávolságú fegyverek és vadászgépek leszerelését erőlteti.
- Ukrajna vagy Oroszország továbbra is ragaszkodik ahhoz az állásfoglaláshoz, hogy az ellenséges ország kormánya nem legitim, ezért nem hajlandó vele tárgyalni.
- Ukrajna továbbra is ragaszkodik az orosz háborús jóvátételhez és az orosz háborús bűnösök elszámoltatásához.
- Valamelyik harcoló haderő olyan súlyos atrocitást követ el (pl. bucsai mészárláshoz hasonló), amely lehetetlenné teszi a békekötést.
Ez persze csak pár példa, problémás kérdés, melyet a háború során említettek a felek, több kérdésben is egyelőre kompromisszumra késznek tűnik Moszkva és Kijev is.
Mi lesz most a frontvonalon?
Map of the cauldrons being created across the front with Pokrovsk and Mirnograd falling into a pincer. pic.twitter.com/KZreZjGCk6
— Blackrussian (@Blackrussiantv) January 20, 2025
Ha orosz és ukrán oldal is azt látja, hogy a politikai vezetőség a békekötés felé hajlik, esetleg el is kezdi a tárgyalásokat,
racionálisan várható, hogy a katonai műveletek dinamikája lelassul.
Ha azzal számolunk, hogy tavasszal már akár fegyvernyugvásról is lehet beszélgetni, várható, hogy
- az orosz hadsereg elfoglalja Csasziv Jart,
- elfoglalják a kistelepüléseket Toreck északnyugati részében, talán felvonulnak Kosztyantynivkáig,
- elfoglalhatják Zaricsnyét, lehet, hogy Liman határát is elérik,
- van rá esély, de közel sem biztos, hogy kitolják az ukránokat Szudzsából és Kurszk megyéből: itt elég nyögvenyelősen halad továbbra is az offenzíva, mert az ukránok alaposan beásták magukat,
- nagy kérdés, mi lesz Pokrovszkkal: az oroszok pár hete nagyon gyorsan elkezdték bekeríteni a várost, aztán megálltak, a település belső területein még mindig nem kezdődött el a harc. Lehet itt Velika Novoszilkához hasonló gyors összeomlás is, ahogy Bahmuthoz hasonló, hónapokon át tartó véres ostrom is (utóbbi a valószínűbb.) Mindenesetre meglepő lenne, ha Pokrovszkot elfoglalná az orosz haderő tavaszig.
Amíg a két ország a békekötés felé mozdul el, a katonai tevékenység csökkenése várható, bár a közelre kitűzött műveleti céljait biztosan megpróbálja még mindkét fél megvalósítani. Az is elképzelhető, hogy a tárgyalások közben Kijev és Moszkva is tartalékképzést hajt majd végre, azzal a céllal, hogy a diplomácia esetleges borulása esetén újult erővel menjenek neki a másiknak.
Egyelőre azonban a jelek pozitívak: indokolt óvatos optimizmussal tekinteni a rövidtávú békefolyamatra, úgy is, hogy továbbra is kérdéses, mit lehet majd tenni azért, hogy 5-10 éven belül ne újuljon ki ismét a háború.
Címlapkép forrása: Wolfgang Schwan/Anadolu via Getty Images
