A Washington Post által szerdán nyilvánosságra hozott információk több hírszerzési dokumentumra hivatkoznak, amelyek a Biden-kormányzat végéről és a Trump-adminisztráció kezdetéről származnak.
A jelentések arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen támadás minimum hónapokkal vetné vissza Irán atomprogramját, ugyanakkor jelentősen fokozná a feszültséget a térségben, és szélesebb körű konfliktus kialakulásának kockázatát hordozná magában. A Fehér Ház egyelőre nem kívánt nyilatkozni az ügyben, ahogyan az izraeli kormány, a CIA, a Védelmi Hírszerző Ügynökség és a Nemzeti Hírszerzés Igazgatójának Hivatala sem kommentálta a híreket.
Brian Hughes, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője a Washington Postnak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: "Donald Trump elnök nem fogja megengedni, hogy Irán atomfegyverhez jusson".
Miközben előnyben részesíti az amerikaiaknak az iráni rezsimmel régóta fennálló problémáinak békés úton történő megoldásáról szóló tárgyalásokat, nem fog a végtelenségig várni, ha Irán nem hajlandó megegyezni, méghozzá hamarosan.
A hírszerzési jelentések közül a legátfogóbb január elején készült, és a vezérkari főnökök egyesített parancsnokságának hírszerzési igazgatósága, valamint a Védelmi Hírszerző Ügynökség állította össze. Ez a dokumentum konkrétan arra figyelmeztet, hogy Izrael valószínűleg megkísérel támadást intézni az iráni Fordow és Natanz nukleáris létesítmények ellen.
A hírszerzési információk szerint Izrael úgy véli, hogy az Irán elleni októberi bombázása gyengítette az ország légvédelmét, ami kiszolgáltatottá tette egy esetleges következő támadással szemben. A jelentések két lehetséges csapásmérési forgatókönyvet vázolnak fel, amelyekhez az Egyesült Államok légi utántöltő támogatást és hírszerzési információkat biztosítanak.
Trump elnök a Fox Newsnak adott interjújában kijelentette, hogy inkább tárgyalásos megoldást preferálna Iránnal az atomfegyver-program megakadályozására.
Mindenki azt hiszi, hogy Izrael a mi segítségünkkel vagy jóváhagyásunkkal odamegy, és a pokolba bombázza őket. Én jobban szeretném, ha ez nem történne meg
- mondta az elnök.
Az Egyesült Államok korábban, Barack Obama elnöksége alatt európai szövetségeseivel együtt megállapodást kötött Iránnal annak atomprogramjának leállításáról. Trump azonban első hivatali idejében, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök biztatására kivonta az országot ebből a mérföldkőnek számító egyezményből, és 2018-ban újra bevezette a Teheránnal szembeni szankciókat.
Irán azóta újraindította atomprogramját, és az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének adatai szerint uránt dúsít. A feszültségek enyhítése érdekében Irán, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország képviselői nemrégiben Genfben találkoztak, hogy keressék a módját a nukleáris tárgyalások folytatásának.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
