Donald Trump elnököt minden második amerikai elutasítja, de ez egyben azt is jelenti, hogy rekordmagas népszerűségi mutatókkal kezdte második ciklusát 2025. január 20-án: a YouGov alapján a regisztrált választók 48%-a látta pozitív fényben a republikánus zászlóvivőt, míg 50% inkább negatívban.
Ha a közvélemény-kutató 2017 óta vezetett ábrájára pillantunk, egyértelmű, hogy magához képest ezelőtt nem látott szintre szökött Trump személyének nettó megítélése, azaz a róla pozitívan és negatívan nyilatkozók különbsége. A választás után egyébként a 30 év alatti fiatalok körében ugrott legmagasabbra a mutatója, első ciklusához viszonyítva pedig a feketék között tudott legfeltűnőbben javítani, de a latinók között is szépített – bár továbbra is a fehér amerikaiak vannak róla legjobb véleménnyel.
Amennyiben azonban elődjei beiktatás utáni népszerűségével hasonlítjuk össze Trump megítélését, máris nem annyira kimagaslóak a számai:
a Gallup II. világháború utánig visszamenő adatai alapján a valóságshow-sztár és ingatlanmágnás bőven az 58,5%-os átlag alatti számokkal kezdi második négy évét, hiszen csak 47% vélekedett elnöki teljesítményéről elismerően. Joe Biden 2021-ben 57%-os pozitív mutatóval érkezett az Ovális Irodába, míg Barack Obamáról 68% volt kedvező véleménnyel 2009-ben. 1953-ig visszamenőleg John F. Kennedy az abszolút rekorder, az 1963-ban merénylet áldozatává vált demokrata politikust az amerikaiak 72%-a ítélte meg pozitívan beiktatása után.
A Pew Research Center hasonlóra jutott: 47% elismeri, 51% elutasítja Trump munkáját az első hetekben, ami 2017-hez képest némi javítással ér fel – pontosan nyolc évvel ezelőtt 44%-56% volt ugyanez az arány. Az agytröszt kiemeli,
a régi-új elnök teljesítményének megítélése jelenleg magasabb, mint az első négyéves ciklusa bármely pontján.
Mint emlékezetes, a Trumpot kedvezően megítélők aránya 29%-ra esett vissza a Capitolium 2021. január 6-i ostroma után.
A visszatérő Trump kíméletlen fellépése, rekordmennyiségű elnöki rendelete és a szövetségi kormányzat sokkterápiának való alávetése egyértelműen megválaszolta azt a kérdést az amerikaiak fejében, hogy mik a céljai és milyen irányba vinné az országot: az amerikaiak háromnegyede, 73%-a szerint tisztázta ezt az országvezető. Összehasonlításképp, Joe Bidenről csupán 58% állította ugyanezt 2021 elején.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Trump kevésbé osztja meg az amerikai társadalmat:
41% szerint javítani, csaknem ugyanennyi válaszadó, 42% szerint pedig rosszabbá fogja tenni a szövetségi kormány működését, miközben Trump leendő kormánytagjait csupán 46% gondolja megfelelőnek. 52% elutasítja a kinevezetteket.
Ugyanakkor a CBS és a YouGov számai tükrében
az amerikaiak túlnyomó része, tízből hatan optimistán tekintenek előre Trump elnökségére,
legnagyobb mértékben pedig a fiatalok reményteliek (69%). Az optimizmus az életkorral előrehaladva csökken, a 65 év felettiek körében pedig már minden második ember borúlátó a következő négy év kapcsán. Ezenkívül a többség keményként (69%), energikusként (63%), fókuszáltként (60%) és hatékonyként (58%) írja le a republikánusok első emberét.
A felszálló ágon lévő Trump a pártjára is kivetíti hatását: a Quinnipiac University pollja azt találta, hogy 43% vélekedik elismerően a Republikánus Pártról, ami a kutató által valaha mért legmagasabb érték.
A demokraták imidzse eközben hatalmas ütést kapott: az ő pozitív megítélésük rekordalacsonyra, 31%-ra csökkent,
a pártot elutasítók aránya viszont 57%-ra nőtt, ami a 2008 óta vezetett kutatás eddigi leglesújtóbb demokrata eredménye.
Ahogy tehát a történelmi tapasztalatok alapján évről évre lenni szokott, a frissen beiktatott elnök és pártja most is a mézesheteit élvezi az amerikai választók szemében, míg a vezető nélkül maradt, vereséget szenvedett oldal önmagát és a megfelelő stratégiát keresi – a teljes szembeszegülés vagy az alkalmankénti együttműködés kifizetődőbb? A demokrata szavazók nem nézik túl jó szemmel az útkeresést: a YouGov szerint 62%-uk úgy véli, a kongresszusi demokraták nem tesznek eleget azért, hogy ellenálljanak Trump intézkedéseivel szemben.
Így Donald Trump hivatalban töltött három hetének végén érdemes egy pillantást vetni arra, hogy miképp ítélik meg maguk az amerikaiak az elnök eddigi lépéseit, ezek közül melyek tornászhatják akár még feljebb a népszerűségét, és melyek vethetnek véget leghamarabb a mézesheteknek.
Egy biztos, eddig túlnyomórészt azt kapták az amerikaiak, amire számítottak: a CBS február eleji felmérése szerint 70% úgy látta, Trump azt csinálja, amit a kampányban ígért. A középtávú kérdés, hogy ez az arány emelkedni vagy csökkenni fog, azaz a a választópolgárok fognak-e tömegesen csalódni az Egyesült Államok 47. elnökében.
Ami tetszik
Ahogy a FiveThirtyEight cikke is kiemeli, az amerikaiak valószínűleg egyelőre nagy vonalakban elégedettek Trump bevándorlást érintő rendeleteivel. A Scott Rasmussen/Napolitan News Service novemberi pollja szerint akkor 55% támogatta, 38% pedig ellenezte egy nemzeti veszélyhelyzet kihirdetését az amerikai-mexikói határon, ami Trump legelső lépései között szerepelt.
A CNBC decemberi számai emellett azt mutatták, 60% szerint az illegális kábítószer- és emberkereskedelem megállítása érdekében a hadsereg határon történő bevetésének kellene lennie a Trump-kormányzat egyik legfőbb prioritásának, míg csak 24% nem vélekedett így. A CBS februári felmérése alapján az amerikaiak kétharmada támogatja a katonaság határra küldését.
A Wall Street Journal megrendelésére készített közvélemény-kutatásból az is kiderült, a választók többsége, 53%-a támogatja a déli határfal építését, és csak 44%-uk nincs mellette.
Ez jól szemlélteti az amerikaiak bevándorláshoz való viszonyának változását a 2023-ban tapasztalt, rekordmennyiségű határátkelés nyomán:
egy 2016-os poll alapján, mely közvetlenül Trump első elnökválasztási győzelme után szondázta a közvéleményt, még csupán 35% volt a falépítés mellett, és közel kétharmadnyian (62%) ellenezték azt.
A bűncselekményeket elkövetett illegális bevándorlók kitoloncolását ugyancsak támogatja a többség: a Fox News által publikált felmérés tükrében 59% csak a bűnözőket deportálná, 30% viszont az összes, az országban papírok nélkül tartózkodó személyt eltávolítaná. Ez több mint 11 millió ember kiutasítását jelentené, ami az amerikai gazdaságra óriási terhet róna. Egyébként 10% mondja azt, hogy minden illegális bevándorló maradását lehetővé kéne tenni.
Trump az infláció letörésével és adócsökkentéssel kampányolt tavaly, az amerikaiak pedig nem is örülhetnének jobban, ha ezt sikerül beváltania: 13% a gazdaságot, 11% pedig az inflációt szeretné, hogy az elnök prioritása legyen a Fox News alapján. (További 13% a bevándorlást, 9% Amerika naggyá tételét, ugyanennyien – főleg demokraták – a lemondást, 7% pedig az ország egyesítését nevezte ennek).
54% emellett azt mondja, érdemes lenne kiterjeszteni a régi-új elnök 2017-ben elfogadott adócsökkentési törvényét, míg harmaduk ezt visszautasítja. Az AP-NORC továbbá azt mérte, hogy ugyanennyien támogatnák, de jóval kevesebben, csak 22%-nyian elleneznék a borravalóra kivetett adó eltörlését.
Trump's action to ban transgender women from womens sports is probably the most popular thing he's ever done. Most Americans overall (79%), Dems (67%), indies (64%), & GOP (94%) agree with Trump. Moreover, the share who want the ban is up 17 pts (62% to 79%) since 2021. pic.twitter.com/dbVsZRvDNn
— Harry (Enten) February 6, 2025
Ami még kétség kívül elnyerte az amerikaiak tetszését, az Trump arról szóló rendelete, hogy kitiltotta a transznemű női sportolókat a női sportversenyekből. A CNN adatguruja, Harry Enten szerint
valószínűleg ez lehet Trump valaha volt legnépszerűbb intézkedése.
A New York Times és az Ipsos januári kutatása arra jutott, közel tízből nyolc amerikai, azon belül a demokraták és a függetlenek kétharmada azt gondolta, hogy kizárólag biológiai nőnek született személyeknek kellene versenyezniük női számokban.
Trump arról is rendelkezett, hogy a szövetségi kormányzat ezentúl csak két nemet, a nőit és a férfit ismeri el hivatalosan. Ez bizonyára szintén tükrözte az amerikaiak többségének véleményét: a Public Religion Research Institute nevű nonprofit 2023-as felmérése rávilágított, hogy az amerikaiak 65%-a úgy gondolta, csak két nemi identitás létezik, míg harmaduk szerint létezik kettőnél több.
Ami megosztó
A republikánus elnök a fosszilisenergia-termelés felpörgetését ígérte, és ez irányba tett lépéseket. Ezt azonban csak az amerikai választók fele tenné ki az ablakba: a választás után 48% elutasította, 46% pedig helyeselte Trump szénhidrogénekre épülő energiapolitikáját a Scripps News/Ipsos alapján. Ha a fúrások szövetségi földeken történő kiterjesztéséről van szó, akkor sem beszélhetünk egyértelmű elutasításról vagy támogatásról: az Associated Press/NORC január eleji pollja 39%-nyi ellenezőt és 35%-nyi támogatót talált.
Az adókedvezményes elektromosautó-vásárlás ügye, aminek Trump az eltörlését fontolgatja, ugyancsak szinte fele-fele arányban vágja ketté az amerikai közvéleményt a Harvard/Harris 2023-as pollja alapján, bár egy másik felmérés szerint ez, illetve Joe Biden elektromos autókkal összefüggő lépései széles körű népszerűségnek örvendenek. (Az AP szerint egyébként csupán az amerikaiak negyede pártolta a párizsi egyezményből való kilépést, felük pedig elítélte Trump ezen intézkedését.)
A közvélemény-kutatások szerint viszont
az amerikaiak többsége Trump várt és valós vámjairól nem tudja igazán, hogy mit gondoljon.
A Fox News arról számolt be januárban, hogy nagyobb részük (53%) ellenezné, és csak 42% helyeselné, hogy Trump vámot vessen ki Kanadára és Mexikóra a bevándorláspolitika befolyásolása érdekében. Az AP szerint 46% nem nézné jó szemmel, és csupán 29% támogatná az importtarifák kivetését (negyedük semleges a kérdésben). A YouGov február elején arról adott hírt, csupán az amerikaiak harmada szeretne látni 25%-os vámot Kanadával és Mexikóval szemben, az amerikaiak 49%-a ugyanis nem róná ki ezeket.
Ennek ellenére a Wall Street Journal és a New York Times ennél jócskán kiegyenlítettebb erőviszonyokat sejtetett a vámpárti és vámellenes táborok között. Előbbi alapján 48% mellette van, 46% pedig ellene, míg utóbbi szerint 46%-50%-re oszlanak meg az álláspontok. A Journal mindenesetre azt közölte, mintegy tízből hét amerikainak nincs kétsége afelől, hogy a vámok drágábbá tennék az általuk vásárolt árukat. A Quinnipiac arra jutott, 48% azzal számol, hogy az amerikai vámok ártani fognak a gazdaságnak, de 42% arra számít, segíteni fogják azt.
Amíg csak elméletben beszélünk Trump vámjairól, és a vásárlók nem érzik azok közvetlen hatását a boltok polcai előtt állva, árnyalja a képet, hogy az Ipsos szerint csupán az amerikaiak 45%-a tudta kiválasztani négy opció közül, hogy pontosan mi a vám definíciója, illetve az hogyan működik.
Trump egyelőre tisztázatlan megítélésű, megosztó intézkedései közé tartozik még az úgynevezett DEI-, azaz sokszínűségi, méltányossági és inkluzivitási programok megszüntetése a szövetségi kormányzatban. Egy januári Harvard/Harris kutatásban a szavazók 59%-a egyetértett (41% ellenében) azzal a kijelentéssel, hogy "a kormányzati állásokra szűnjön meg a faji alapon történő felvétel, és a kormányzati alkalmazottak érdemeken alapuló felvételéhez térjenek vissza." Ám a YouGov szerint csupán 4 százalékponttal többen törölnék el a DEI-programokat a kormányzatban és az iskolákban, mint sem, a New York Times és az Ipsos pedig szinte döntetlent mért.
A Pew Research októberi felmérésében azonban a szűk többség (52%) úgy vélekedett, főként jó dolog "a munkahelyi sokszínűség, egyenlőség és befogadás növelésére való összpontosítás", és csak 21% nevezte zömében rossznak. Ennek kapcsán szemléletessé válik, hogy a választók nézeteinek feltárásakor könnyedén kaphatunk más-más eredményt látszólag ugyanarról az ügyről a kérdés pontos megfogalmazásától függően.
Ami nem érdemel ovációt
A szövetségi kormányzat gyökeres átalakításához kapcsolódik az Elon Musk vezette kormányzati hatékonyságért felelős hivatal (DOGE) számos lépése, köztük a közalkalmazottak tömeges leépítése, az amerikai nemzetközi segélyügynökség bezárása és a pénzügyminisztérium kifizetési rendszeréhez való hozzáférés. Az amerikaiak 51%-a úgy véli, hogy a világ leggazdagabb emberének nagy befolyása van a kormányon belül, az azonban elgondolkodtató lehet Trump számára, hogy
csupán 13%-uk mondja azt, hogy ekkora befolyást is szeretne Musk számára.
Majdnem felük (46%) úgy véli, Musknak semennyi ráhatása nem kellene, hogy legyen, valamint negyedük kis befolyást látna jónak. Az elnök óva intő jelként is értelmezhetné, hogy azon republikánusok aránya, akik szerint Musknak nagy befolyással kellene lennie a Trump-adminisztrációra, a novemberi választások utáni 47%-ról 26%-ra csökkent a napokban.
A CBS pollja azt találta, hogy 31% szerint semekkora, 18% szerint nem sok, 28% szerint kicsi és 23% szerint sok ráhatással kellene bírnia a DOGE-nak a kormányzat működésére és kiadásaira. A Quinnipiac felmérésében pedig 53% elutasította Musk eddigi szerepét (köztük a republikánusok ötöde és a függetlenek 56%-a), és csupán 39% látta azt pozitív fényben. A már említett Harry Enten arra hívta fel a figyelmet, hogy
Musk jelenleg jóval népszerűtlenebb, mint Trump.
De ez nem jelenti azt, hogy az elnök nem hozhat vagy nem hozott népszerűtlen döntést.
— Harry (Enten) February 5, 2025
Trump elnöki kegyelme a 2021. január 6-i capitoliumi ostrom összes résztvevőjének például az amerikaiak 57%-ának az ellenérzését váltotta ki a Wall Street Journal és a Quinnipiac szerint egyaránt. Bár a republikánusokat ez kevésbé osztotta meg: háromnegyedük egyetértett vele, bár a függetlenek kétharmada elutasítja azt (no meg persze a demokraták 96%-a).
A születési jogon járó állampolgárság megszüntetése, ami az országban átmenetileg vagy engedély nélkül tartózkodók gyermekeit érintené, hasonlóan népszerűtlen. A YouGov alapján 49%-40% arányban nem értenek egyet vele Amerikában, míg a Times kutatása ezt 55%-41%-ra tette.
Korábban már írtunk az amerikai társadalom képlékeny és komplex hozzáállásáról a bevándorláshoz: az Ipsos decemberi közvélemény-kutatása szerint 52%-ről 47%-ra csökken a tömeges kitoloncolásokat támogatók aránya, ha az rossz hatással lenne a munkaerőpiacra, ami tovább esik egészen 43%-ig, ha a deportálások áremelkedéshez vezetnének.
Mi több, csak 38% tart ki az ötlet mellett, ha az családok szétválasztását jelentené
(ez esetben a republikánus szavazók támogatása 85%-ről 67%-ra esik). Tovább árnyalja a képet, hogy a Pew Research Center alapján 58% támogatja az illegális bevándorlók törvényes letelepedésének esélyét, ha házastársuk állampolgár, tízből hatan pedig helyénvalónak vélik bármely papír nélküli személy állampolgársághoz való jutásának lehetőségét bizonyos feltételek mentén. Ez és a tömeges deportálások helyeselése tehát nem egymást kizáró politikák, legalábbis az emberek egy része szerint.
Ha Trump továbbhaladna a kormányzati kiadáscsökkentésről szóló tervével, és a szociális kiadásokhoz, valamint az egészség-, illetve társadalombiztosítási járulékokhoz nyúlna hozzá, arra is rengetegen ráncolnák a homlokukat. A szavazók 60%-34% arányban úgy gondolják, ezen programok fontosabbak, mint az adó- vagy a szövetségi adósság csökkentése, jelenti a WSJ. Mi több, a YouGov arra jutott, csupán 28% támogatná az oktatási minisztérium beszántását, és 56% ellenezné azt.
Ami a Mexikói-öböl szimbolikus átnevezését illeti, kevesebb, mint az emberek harmada ért egyet vele, több mint felük pedig elutasítja az Amerika-öbölre történő átkeresztelést. Ez persze egy kevésbé fajsúlyos lépés, nyugodtan kizárhatjuk, hogy Trumpot emiatt büntetné meg az amerikai közvélemény a közeljövőben.
Ha viszont a Trump által bekebelezéssel fenyegetett területek valódi megszállásáról lenne szó, a választók feltehetőleg nem lennének túlzottan megbocsátóak. A YouGov szerint
csupán elhanyagolható hányaduk, 4%-uk támogatná az Egyesült Államok terjeszkedését, ha az katonai erővel történne.
Legtöbben a Panama-csatorna amerikai fennhatóság alá kerülését helyeselnék, a válaszadók harmada látná ezt szívesen, ha nem kellene hozzá erőfitogtatás. Hasonló a helyzet Grönlandnál is, itt azonban jóval kevesebben vetnék be a haderőt ennek érdekében. Kanada Egyesült Államokba történő felvétele sem túl népszerű, közel tízből hatan elutasítják azt. Ám a legkevesebben a Gázai övezetet vennék amerikai irányítás alá, ha mindent összeadunk.
Összegzésképp fontos még kiemelni, hogy a pártpolitikai elköteleződés erős befolyásoló tényező minden kérdésben, hiszen sokkal nehezebben megyünk szembe vagy ítéljük el az általunk preferált oldal vagy politikus tevékenységét, mint azét, akit eleve ki nem állhatunk – így legtöbb esetben beállunk a sorba. Ezt láthattuk Joe Biden demokrata szavazóinál is, miután megkegyelmezett fiának: azelőtt elítélően nyilatkoztak arról, ha erre készülne az elnök, a bejelentés utánra viszont a többségnek már nem volt vele különösebb baja.
Nem érdemes továbbá elfeledni, hogy a közvélekedés termosztatikus mivolta – azaz hogy a többség általában a hatalmon lévők ellen fordul –, bármikor lecsaphat Trumpra is, noha azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy
a politikusok nemcsak tétlen szemlélői, hanem aktív alakítói is a közvéleménynek,
így saját maguk is befolyásolhatják az emberek preferenciáit egyik vagy másik irányba, ha akarják. Trump mézesheteinek pedig nemcsak akkor lehet vége, ha rendkívül népszerűtlen, nagy horderejű intézkedésekre adja a fejét: a visszaesésre akkor is sor kerülhet, ha az elnök nem reagál megfelelően a választókat leginkább aggasztó kérdésekre. A CBS pollja mégpedig óva intő jelként is értelmezhető:
az amerikaiak kétharmada szerint Trump nem fókuszál eleget a fogyasztói árak csökkentésére.
Címlapkép forrása: Andrew Harnik/Getty Images
