Oroszország 2024-es katonai kiadásai vásárlóerő-paritáson 462 milliárd dollárt tettek ki, míg az EU-tagállamok és az Egyesült Királyság összesített védelmi kiadása 457 milliárd dollárt – tehát 5 milliárd dollárral kevesebbet.
Az IISS szerint idén 13,7 százalékkal többet költ majd Oroszország katonai kiadásokra, ami a GDP 7,5 százalékának és az összes kiadás 40 százalékának felel meg.
Ugyanakkor az agytröszt szerint
Oroszország továbbra is elbírja a háborús kiadásokat.
A NATO-tagállamoknak jelenleg GDP-jük 2 százalékát kellene költeniük védelemre, bár nem mindegyik ország éri el ezt a szintet. Donald Trump amerikai elnök nemrég arról beszélt, hogy 5 százalékra kellene emelni a küszöböt, Mark Rutte NATO-főtitkár pedig 3 százalékot tartana üdvösnek.
Az IISS számításai szerint ha a 3 százalék lenne a küszöb, az európai országok költése 250 milliárd dollárral emelkedne; ha 5 százalék, akkor 800 milliárd dollárral. Utóbbi emelkedés önmagában majdnem kétszer akkora lenne, mint Oroszország tavalyi védelmi költése.
A német védelmi költés 86 milliárd dolláros volt tavaly, ezzel több mint három évtizede először előzték meg Nagy-Britanniát, amely 81 milliárd dollárt költött.
Németország most a GDP 2 százalékát költi védelmi kiadásokra, de csak azért, mert 2022 óta van egy 100 milliárd eurós védelmi különalap. Enélkül a GDP 1,8 százalékára rúgna a német költés. Az Egyesült Királyság a GDP 2,3 százalékát költi katonai kiadásokra.
Franciaország GDP-je 2 százalékát költötte el tavaly, ami 65 milliárd dollárt jelent.
Észtország a relatív éllovas: tavaly GDP-je majdnem 4 százalékát költötte védelemre, ami 1,7 milliárd dollárnak felel meg. Lengyelország a második a GDP 3,25 százalékával, ami tavaly összesen 28 milliárd dolláros védelmi kiadást jelentett.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
