Lehet végre béketerv?
Sokszor emlegetett ígéret, hogy Donald Trump amerikai elnök azt mondta választási kampánya során, hogy ha beül a Fehér Házba, 24 órán belül békét fog teremteni Ukrajnában. A megadott időkeretből már kifutottunk, de ettől függetlenül látható, hogy Trump komolyan veszi a béketeremtést:
felvette a kapcsolatot Oroszországgal és Ukrajnával is, és megkezdődtek az egyeztetések egy esetleges béketárgyalásról, békekonferenciáról.
Trump állítólag már Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is beszélt.
A múlt héten jelent meg az amerikai sajtóban egy értesülés, hogy Donald Trump elnök Ukrajna-ügyi főtárgyalója, Keith Kellogg tábornok arra készül, hogy a február 14-étől 16-áig tartó Müncheni Biztonsági Konferencián bemutassa az új elnök részletes béketervét. Ezzel végre véget érne a hónapok óta tartó találgatás arról, hogy Trump hogyan is tervezi megoldani a két ország 2014 óta tartó fegyveres konfliktusát, amely 2022-ben nyílt háborúvá eszkalálódott.
Maga Keith Kellogg közölte, hogy nem fogja bemutatni a béketervet a konferencián, hiszen ez még nincs kész, jelenleg csak egyeztetési szakaszban van a dolog:
megy a konzultáció „európai érdekeltségű vezetőkkel” (ez jó eséllyel Oroszországot is tartalmazza) arról, hogy lehetne kompromisszumos békét teremteni.
Ettől függetlenül a spekulációk nem múlnak: kiderült, hogy az eredeti tervekkel szemben nem (csak) Keith Kellogg, hanem JD Vance alelnök is képviseli majd az Egyesült Államokat az eseményen, magasabb szintre emelve ezzel a delegáció diplomáciai értékét. Felsejlik a lehetőség, hogy hátha mégis mond majd valami konkrétumot arról, hogy Trump hogyan is képzeli el a béketeremtést.
Mi lehet a Trump-féle béketerv lényege?
Mivel Trump nem kommunikál arról, hogy pontosan miképp képzeli el a béketeremtést, csak a sajtóba kiszivárgó (rész-)információk alapján lehet valamit tudni arról, miképp zárulhat le a lassan negyedik évébe lépő háború.
Legutóbb az ukrán Sztrana kavart elég komoly diplomáciai vihart azzal, hogy nyilvánosan kiszivárogtattak egy „európai diplomáciai körökből” származó állítólagos béketervet. Bár senki nem erősítette még meg ennek hitelességét minden kétséget kizáró módon, az ukrán vezetés reakciója és utánkövető cikkek alapján valószínűleg
egy olyan írásról van szó, amely amerikai-európai vezetők közti egyeztetések során készült és legalább egy lehetséges, konkrét forgatókönyv a háború lezárásáról.
Azt is tudni, hogy a tervezet elkészítésébe nem vonták be Ukrajnát.
Mindezek alapján, ezt az írást nem érdemes úgy kezelni, mint a Trump által leokézott, végleges és biztos béketeremtési forgatókönyv, de jó esély van rá, hogy ez egy olyan tervezet, amely már kezd hasonlítani a végleges formátumra.
A Sztrana-terv ráadásul sok átfedést mutat azokkal a korábbi, sajtóban megszellőztetett forgatókönyvekkel, melyeket Donald Trump állítólag vizsgál a szakértői testületével.
Lássuk is, mi az, amit a – fontos hangsúlyozni, hogy még nem véglegesített – forgatókönyv tartalmaz:
- Február elején telefonon beszél egymással Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a háború lezárásáról (ez elvileg már meg is történt.)
- Ha sikerül dűlőre jutni, megindítani a békefolyamatot, ezután Volodimir Zelenszkijnek vissza kell vonnia a rendeletet, melyben megtiltja Ukrajnának, hogy Putyinnal tárgyaljon.
- Februárban vagy március első felében Trump-Zelenszkij-Putyin közt diplomáciai egyeztetés lenne, két darab kétoldalú, vagy egy háromoldalú találkozó keretein belül. A vezetők ezután egyeztetnék a békeszerződés főbb pontjairól (ez szintén tervben van, de valószínűleg külön-külön lesz a találkozó egyelőre.)
- Amíg nincs béke vagy tűzszünet, Trump folytatja a fegyverszállításokat Ukrajnának.
- Húsvérkor, április 20-án tűzszünet lép életbe a frontvonal minden szakaszán. Az ukránoknak emellett ki kell vonulniuk Kurszk megyéből.
- Április végén nemzetközi békekonferencia jönne, Kína, európai országok, harmadik világbeli országok bevonásával.
- Minden hadifoglyot elenged mindkét oldal.
- Május 9-én a békekonferencia bejelenti, hogy a felek megállapodtak a békekötésben, Ukrajna ezután eltörli a statáriumot és a mozgósítást.
- Ukrajna augusztusban elnökválasztást ír ki, októberben pedig parlamenti és önkormányzati választás lesz.
A Trump által felvetett állítólagos békeszerződési javaslat pontjai a következők.
- Ukrajna nem csatlakozhat a NATO-hoz, a szövetség ezt explicit megtiltja az országnak. Ukrajna semlegességet fogad.
- Ukrajna 2030-ig EU-taggá válik, az unió részt vesz az ország újjáépítésében.
- Ukrajna nem csökkenti a haderő méretét, Amerika pedig továbbra is támogatja annak modernizációját.
- Ukrajna se katonai, se diplomáciai eszközökkel nem próbálja meg visszaszerezni az elvesztett régiókat. Ehhez nem kell elismerniük az Oroszországi Föderáció fennhatóságát felettük.
- Egyes, Oroszországgal szembeni szankciókat azonnal feloldanának a felek, más szankciók feloldása lassabban, három év alatt történne meg. Az explicit tiltás helyett helyett vámok lépnének életbe egyes orosz termékekre.
- Az ukrán választásokon indulhatnak olyan pártok, melyek oroszul beszélnek és az Oroszországgal való békés együttélésért politizálnak. Az orosz nyelvhasználat elleni intézkedéseket el kell törölni Ukrajnában.
- Kérdés, lesznek-e európai békefenntartók Ukrajna területén, ezzel kapcsolatosan további egyeztetés kell majd. Kijev szerint erre mindenképp szükség van, Oroszország viszont határozottan ellenzi ezt.
Jó esély van rá, hogy a konkrét dátumok, egyes javaslatok részletei változnak még, vannak olyan kérdések, melyben szükséges további egyeztetés, mivel már most látható, hogy legalább az egyik félnek elfogadhatatlan lesz.
Az egyes részletektől függetlenül az már szinte biztos, hogy
Trump az ukrán területek orosz kézen hagyásában, Ukrajna NATO-ból való kizárásában, a szankciók lassú eltörlésében, diplomáciai kapcsolatok helyreállításában és az ukrán haderő további támogatásában gondolkozik.
Ezeket a dolgokat már más források is megerősítették, egzakt időpontok nélkül.
Ezzel most már biztosan béke lesz?
As of the end of January 2025, Russia occupied 18.21% (+0.07%) of Ukraine, including Crimea and the areas of Donetsk and Luhansk occupied before 2022, shown in purple.This represents a net gain by Russia of approximately 427.47km² over the month. pic.twitter.com/yvtgZs5blr
— War (Mapper) February 4, 2025
Jól látható, hogy a felvázolt békekoncepció nagyrészt Oroszországnak kedvez. Moszkva lényegében megtarthatja az elfoglalt területeket, Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz, eltörlik az orosz kisebbség jogait korlátozó intézkedéseket, még a szankciók feloldására is szép fokozatosan sor kerülne.
Nem sikerül azonban a „különleges művelet” céljait maradéktalanul teljesíteni: az ukrán haderő újrafegyverzését továbbra is támogatja Amerika, nem csökkenti Kijev a katonák létszámát sem, illetve, jelenleg úgy néz ki, hogy legalább Herszon, Zaporizzsja és jó eséllyel Donyeck megye elég jelentős részéről is le kell mondania Oroszországnak, ha a következő hónapokban sikerül békét kötni.
Ukrajna vezetése mindeközben azt kommunikálja, hogy „átmenetileg” hajlandó most már lemondani a területekről és a NATO-tagságról is, de csak akkor, ha megfelelő biztonsági garanciákat kapnak a Nyugattól. A legnagyobb nehézség valószínűleg ennek kapcsán lesz. Zelenszkij és stábja úgy látja: ha már nem hajlandó a NATO bevenni Ukrajnát, alsó hangon 200 ezer külföldi békefenntartóra van szükség az ország területén, hiszen, ha a megfelelő méretű kontingenst nem sikerül kiépíteni, Oroszország ismét támadni fog.
Oroszország viszont semmiképpen nem akar külföldi katonákat látni Ukrajna területén, ezért is harcolnak első naptól fogva Kijev NATO-csatlakozása ellen.
Ami egyelőre biztos, az, hogy az idő egyre fogy: Az ukrán haderő egyre rosszabb állapotban van: egyre kritikusabb a létszámhiány, nemhogy támadáshoz, de védekezéshez sincs elég katona, az orosz haderő 2022 eleje óta nem látott dinamikával foglalja el a településeket Ukrajnában. Ahogy csökken az ukrán haderő ellenállása és növekszik az orosz haderő területszerzési dinamikája, úgy lesz egyre „éhesebb” a Kreml is.
Ha nem sikerül gyorsan békét kötni, jó esély van rá, hogy eljön az a pont, hogy Moszkva úgy látja: a meglévő kapacitásokkal nemhogy az öt „annektált” ukrán megyét tudják elfoglalni, de be tudnak kebelezni mindent a Dnyepertől keletre, sőt, még a Fekete-tenger partszakaszát is el tudják foglalni.
Oroszország a "Novorosszija" koncepció mentén igényt tarthat Dnyipropetrovszk, Harkiv, Mikolaiv és Odessza megyékre is.
Tehát, ha az ukrán haderő túlságosan meggyengül, az oroszok is kisebb eséllyel akarnak majd tárgyalni a gyors békekötésről. Ezért is nem teheti meg például Donald Trump azt, hogy egyik napról a másikra elvágja a Kijevnek nyújtott fegyvertámogatásokat, hiszen ezzel nem azt érné el, hogy Moszkva leül tárgyalni Kijevvel, hanem inkább azt, hogy az oroszok, látván, hogy az ukrán haderő meggyengült, fokozzák a támadás dinamikáját.
Mindez pedig jó eséllyel a háború további eszkalációjának kockázatát hordozza magában. Donald Trump eddig nem bizonyult egy olyan elnöknek, aki könnyen "hagyja magát", ha az oroszok nem bizonyulnak kompromisszumra késznek, azt kockáztatják, hogy a korábbiaknál sokkal durvább fegyverekkel kell szembenézniük. Ne feledjük: Zelenszkij korábban Tomahawk-rakétákat és Typhoon-indítókat is kért Amerikától, ezekkel a komplexumokkal Ukrajna könnyen célba tudja akár venni magát a Kreml épületét is.
Ezek alapján tehát a továbbiakban is maximum reménykedni lehet a lényegében 11 éve húzódó konfliktushelyzet lezárásában, hiszen még mindig nem látszik, hogy létezne olyan, "betonbiztos" forgatókönyv, amely mindkét fél számára és elfogadható és nem vezet a háború kiújulásához. Hátha a héten egy lépéssel közelebb kerülünk a békéhez.
Címlapkép forrása: Dmytro Smolienko/Ukrinform/NurPhoto via Getty Images
