A lap által hivatkozott Süddeutsche Zeitung beszámolója szerint
január 9. és 29. között hat alkalommal észleltek azonosítatlan drónokat a Luftwaffe schwesingi létesítménye felett.
A bázis különösen érzékeny területnek számít, mivel itt folyik az ukrán katonák kiképzése a Patriot rendszerek használatára, amelyeket Németország korábban Ukrajnának szállított az orosz légitámadások elhárítására.
A német hadsereg erőfeszítései ellenére nem sikerült a drónokat földre kényszeríteni, vagy azonosítani az irányítóikat. Pedig a Bundeswehr elektronikus ellenintézkedéseket vetett be erre, többek között HP47 típusú zavaró berendezést, ám ezek hatástalannak bizonyultak.
A katonai szakértők szerint a drónok fejlett technológiát képviseltek, ami felveti az államilag támogatott kémkedés gyanúját. Egyes védelmi tisztviselők úgy vélik, hogy az eszközöket akár az Északi- vagy a Balti-tengeren lévő hajókról is indíthatták.
Az eset nem egyedülálló: korábban a NATO szempontjából kulcsfontosságú ramsteini amerikai légibázis közelében is észleltek drónokat. Ez arra késztette a német kormányt, hogy törvénymódosítást kezdeményezzen, amely lehetővé tenné a Bundeswehr számára a gyanús drónok lelövését.
Az incidensek rámutattak a német drónvédelmi képességek hiányosságaira is. A Bundeswehr belső jelentései szerint a kulcsfontosságú drónelhárító rendszerek, köztük a Wingman és a Radis felderítő eszközök nem működtek hatékonyan.
Boris Pistorius német védelmi miniszter elismerte a problémát: "A drónvédelem javítása prioritást élvez, de az előrelépés továbbra is lassú." A schwesingi incidensekre válaszul Németország további felderítő és zavaró berendezéseket telepített a bázisra.
