A pártok népszerűségi versenyében a három legnépszerűbb párt 1-1 százalékpontot veszített az előző felmérés óta. Így a konzervatív CDU/CSU most 29, a szélsőjobboldali AfD 21, az SPD 16 százalékon áll.
A radikális baloldali Die Linke (Baloldal) 1 százalékpontot javított, így most a bejutási küszöbön, 5 százalékon áll. A belőle kivált, ugyancsak radikális baloldali BSW 6 százalékot kapna. A kisebbik kormánykoalíciós partner, a Zöldek 12 százalékkal jutnának a parlamentbe, a hármas koalíciót tavaly novemberben borító liberális FDP viszont 4 százalékos eredményével kiesne a Bundestagból (hacsak nem tud 3 egyéni képviselői mandátumot szerezni, amire kicsi az esélye).
A jelenlegi állás szerint a CDU/CSU és az SPD esetleges nagykoalíciója 45 százalékot kapna összesen, ami szűk többséget eredményezne a Bundestagban.
Pillanatnyilag ez tűnik a legvalószínűbb koalíciónak, az AfD-vel való együttműködést ugyanis mindegyik párt kizárta. A kisebbik konzervatív uniópárt elnöke, Markus Söder többször jelezte, hogy a Zöldekkel nem lépne koalícióra.
Vasárnap este tartják a CDU/CSU kancellárjelöltje, Friedrich Merz, illetve az SPD kancellárjelöltje, a jelenlegi kormányfő, Olaf Scholz vitáját. Ebből az alkalomból az INSA felmérést készített a két jelölt népszerűségéről.
A négy nagyobb párt mindegyike állított kancellárjelöltet. A jelöltek versenye nagyjából visszatükrözi a pártjaik támogatottságát. A felmérés szerint ha közvetlenül választanák meg a német kancellárt, Merzre 24 százaléknyian szavaznának, az AfD jelöltjére, Alice Weidelre 20 százaléknyian. A jelenlegi kancellárt a választók 16 százaléka választaná, míg a Zöldek jelöltjét, Robert Habeck jelenlegi alkancellárt 14 százalék.
Ha csak Merz és Scholz mérkőzne meg egymással, előbbi 41 százalékot, utóbbi 31 százalékot szerezne.
A választók a legtöbb kérdésben kompetensebbnek tartják a CDU/CSU kancellárjelöltjét, mint a jelenlegi kancellárt. Merzet tartják alkalmasabbnak a menekültügy és bevándorlás, a külpolitika, a lakáspolitika, az oktatáspolitika, a belbiztonság, a pénzügyek, a védelempolitika és a gazdaság területén. Scholz kompetenciái a megkérdezettek szerint csak a környezetvédelem és a szociálpolitika esetén jobbak (ezek tipikusan baloldali témák).
A felmérés szerint a megkérdezettek 40 százaléka úgy véli, a kompetenciák terén általánosságban Merz a jobb, 28 százalék szerint Scholz. Ha a vezetésre való alkalmasságot nézzük, ott nő Merz előnye: 46 százalék tartja alkalmasabb vezetőnek Scholznál, míg Scholzot Merznél 22 százalék.
A szavahihetőségben nincs érdemi különbség: 30 százalék Scholzot, 31 százalék Merzet tartja szavahihetőbbnek.
A jelenlegi kancellár ugyanakkor jóval szimpatikusabb a választók szemében, mint kihívója: Scholzot 35 százalék tartja szimpatikusabbnak, míg Merzet csak 25 százalék.
Részletes cikkünk a németországi kampány jelenlegi helyzetéről:
Címlapkép forrása: Maja Hitij/Getty Images
