Az Egyesült Államok elnöke aláírta azt a rendeletet, amely csökkenti a Dél-Afrikának nyújtott amerikai pénzügyi támogatást. A Fehér Ház közleménye szerint a döntés oka, hogy Washington nem ért egyet a dél-afrikai földpolitikával, valamint azzal, hogy az ország népirtással vádolta meg Izraelt a Nemzetközi Bíróságon.
A legfrissebb adatok szerint az USA 2023-ban közel 440 millió dolláros támogatást nyújtott Dél-Afrikának. A dél-afrikai külügyminisztérium élesen bírálta a támogatások befagyasztását, kijelentve, hogy az "nem felel meg a tényeknek, és nem ismeri el Dél-Afrika gyarmatosítás és apartheid mély és fájdalmas történelmét".
Az amerikai kormány emellett tervet dolgoz ki a fehér dél-afrikai farmerek és családjaik menekültként való befogadására. A dél-afrikai külügyminisztérium ironikusnak nevezte, hogy az USA menekültstátuszt biztosít "egy olyan dél-afrikai csoportnak, amely továbbra is a gazdaságilag legelőkelőbb helyzetben lévők közé tartozik".
Trump azt állította, hogy "Dél-Afrika földeket koboz el", és hogy "bizonyos embercsoportokkal" "nagyon rosszul" bántak.
Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök azonban megvédte országa politikáját, hangsúlyozva, hogy annak célja a földtulajdonlásban mutatkozó etnikai egyenlőtlenségek kiegyenlítése.
A dél-afrikai földkérdés gyökerei a gyarmati időkig nyúlnak vissza. Az apartheid rendszer alatt a terület 85%-át a fehér kisebbség birtokolta. Bár az Afrikai Nemzeti Kongresszus hatalomra kerülése óta történt némi földvisszaszolgáltatás, a kritikusok szerint ez a folyamat túl lassú.
Washington elégedetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy Dél-Afrika népirtással vádolta Izraelt a Nemzetközi Bíróságon a Gázai övezet elleni katonai műveletek miatt. A Fehér Ház szerint ez is példa arra, hogy Pretoria szembehelyezkedik az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
