Trump két hét alatt vámháborút robbantott ki
Ahogy arról korábban már több cikkünkben is beszámoltunk, Donald Trump nem tétlenkedett sokat a január 20-ai elnöki beiktatását követően. Első hivatali napján egyből több tucat új rendeletet írt alá, mellettük pedig elődje, Joe Biden intézkedései közül 78-at vissza is vont.
A BEIKTATÁSÁT KÖVETŐ NAPON AZ ELNÖK EGYBŐL ELŐVETTE AZ EGYIK FŐ GAZDASÁGI ÍGÉRETÉNEK SZÁMÍTÓ VÁMINTÉZKEDÉSEK KÉRDÉSÉT IS.
Trump a Fehér Házban tett bejelentésében 25 százalékos vámokat helyezett kilátásba a Kanadából és Mexikóból érkező importtermékekre. Az Egyesült Államokkal szomszédos országokon túl Trump az EU-t és Kínát is büntetővámok kiszabásával fenyegette meg.
Az elnök egyrészről a magas kereskedelmi deficittel indokolta a két legnagyobb exportpiacát jelentő Kanada és Mexikó elleni védővámokat, másrészről pedig azért kerültek bevezetésre, mert Trump szerint az országok nem tesznek eleget az illegális migráció megfékezéséért. Kína esetében az amerikai kormány fő indoka, hogy az ázsiai ország nem lép fel kellően az USA-ban komoly drogkrízist okozó fentanil-kereskedelemmel szemben.
A vámintézkedésekkel kapcsolatban sok közgazdász már a kezdetektől fogva kritikusan nyilatkozott. Nicolai Tangen, a világ legnagyobb szuverén vagyonalapjának számító, Norges Bank Investment Management vezérigazgatója Davosban például azt mondta, hogy a Trump-féle protekcionizmus vámháborúval és inflációs sokkal fenyeget, amelyek a globális pénzpiacok bizonytalanságát hozhatják el a jövőben.
A kritikus hangok ellenére
múlt hét végén élesedtek is a 25 százalékos büntetővámok a Kanadából és Mexikóból származó importtermékekre, keddtől kezdődően pedig 10 százalékos vámok léptek életbe a kínai importcikkekre.
A bejelentések egyből nagy turbulenciát okoztak a deviza- és részvénypiacokon. Trump nem zárkózott el az Európai Unió elleni vámok kivetésétől sem, azonban egyelőre nem jelentett be konkrét intézkedéseket.
A hét elején a kanadai és mexikói vezetés felvette a kapcsolatot Donald Trumppal, aminek eredményeképpen egy hónapra felfüggesztették a vámokat a két országgal szemben. Ugyan hétfőn Hszi Csin-ping is egyeztetett Trumppal, Kínával nem sikerült egyből egyességre jutnia az amerikai kormánynak; Kína válaszcsapásként védővámokat vezetett be bizonyos amerikai termékekre, így igazi kereskedelmi háború indult meg a két ország között.
Mindenki rápörgött a vámokra a neten
Korábbi írásunkban már részletesen bemutattuk a Google Trends alapjait, a Google Trends használatának főbb tudnivalóit, és összefoglaltuk, pontosan hogyan kell értelmezni a Google Trends grafikonjainak adatait, és a program "Jelenleg felkapott" aloldalát ahhoz, hogy megtudjuk, mik a legnépszerűbb témák, hírek a világban és Magyarországon.
Az elmúlt időben megvizsgáltuk, hogy a kínai közösségi platform, a TikTok amerikai betiltása mennyire mutatkozott meg az internetes keresési intenzitásban, valamint megnéztük, hogy a nagy port kavaró kínai AI-modell, a DeepSeek R1 hogyan robbant be az internetes köztudatba. Legutóbbi cikkünkben pedig bemutattuk, hogy az elmúlt napokban több ezer turista evakuálását okozó Szantorini-szigetén észlelt földrengések mennyire foglalkoztatták az internetezőket.
Elsőként nézzük, világszinten mennyire figyelhető meg emelkedés a vámok iránti érdeklődésben. Ha a Google Trends-en megadható legnagyobb időtávon, 2004-től kezdve vizsgáljuk az angol "tariffs" ("vámok") keresőszó iránti érdeklődést, láthatóan kilőtt a keresési intenzitás az elmúlt napokban.
Az elmúlt 20 év adataiból kiderül, hogy általánosságban kicsi az érdeklődés a keresőszó iránt, azonban,
2018-2019 környékén, Donald Trump első elnöki ciklusa alatt a jelenlegihez hasonlóan megnövekedett a keresési intenzitás.
Ennek oka, hogy Trump akkor indított vámháborút Kína ellen, az ázsiai ország tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatára és az amerikai szellemi tulajdon védelmére hivatkozva.
Ha a közelmúltra fókuszálunk a keresési adatokban, jól látható, hogy Trump január 20-ai beiktatása generált egy enyhe emelkedést a vámokkal kapcsolatos érdeklődésben, majd ezt követően
február 2-án, vasárnap ugrott meg igazán a keresési intenzitás globálisan.
Az Egyesült Államokban a vámok témája iránt kiemelkedően sokan érdeklődtek, a többi keresési trendet is figyelembe véve. Az elmúlt héten csak a washingtoni légi katasztrófa, a vasárnapi Grammy-díjátadó és az NBA átigazolásokkal kapcsolatos hírek előzték meg a keresési mennyiség tekintetében a témakört.
Nem meglepő módon, a vámokkal sújtott országokban is egyértelműen látható a keresési intenzitás növekedése. Kanadában az aktuálisan legnépszerűbb témákat összegyűjtő "Jelenleg felkapott" felület szerint a vámintézkedések, és a velük kapcsolatos kifejezések a legfelkapottabbak között szerepelnek. A vámok témáján túl az ábrán látható, hogy az amerikai és a kanadai dollár ("usd to cad") árfolyamával kapcsolatban is szép számmal érdeklődtek, lévén, hogy a devizaárfolyamokat is megmozgatták Trump bejelentései.
Mexikóban is hasonlóan kiugró eredményeket produkált a vámok (spanyolul: aranceles) témája. Relevancia tekintetében a futballhíreket követően a legnépszerűbb témának számított a Google-ben az elmúlt héten.
Ha összehasonlítva nézzük meg az országokra kivetett vámokat, egyértelművé válik, hogy mindegyik ország kereséseire hatással voltak a bevezetett vámok.
Látható, hogy a Google Trends adatai alapján,
Kínában is egyértelműen nőtt a keresési intenzitás a vámok kínai megfelelőjének esetén.
A többi országhoz hasonlóan Trump január 20-ai beiktatását követően, majd a vámok múlt heti bejelentésekor ugrott meg az érdeklődés.
Ahogy már korábban is említettük, a deviza- és részvénypiacokon is jelentős mozgásokat generált a vámintézkedések bevezetése. Ennélfogva nem meglepő, hogy a
hírek hatására sokan kezdtek a Google-ben érdeklődni a leginkább érintett valuták (az amerikai dollár, a kanadai dollár, valamint a mexikói peso) árfolyamai iránt.
A cikket a Google támogatta.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
