Grönland, amely 1953-ig dán gyarmat volt, jelenleg széles körű önkormányzati jogokkal rendelkezik a Dán Királyságon belül. A Siumut párt egy 2009-es törvényre hivatkozva kívánja elindítani a függetlenségi folyamatot. Doris Jensen, a párt politikai szóvivője a Reutersnek nyilatkozva kijelentette:
Amíg országunk el nem éri a független állam státuszát, addig korlátozottak lesznek a lehetőségeink arra, hogy hivatalosan részt vegyünk a tárgyalásokon.
Erik Jensen, a Siumut párt vezetője a DR dán műsorszolgáltatónak elmondta, hogy a függetlenségről szóló szavazásra várhatóan a következő négyéves választási cikluson belül kerülhet sor. A pontos időpontot azonban nem határozta meg.
A grönlandi politikai pártok
egységesen elutasítják az Egyesült Államokhoz való csatlakozás gondolatát.
Egy nemrég közzétett közvélemény-kutatás szerint a grönlandi lakosság 85 százaléka szintén ellenzi ezt az opciót, és közel fele fenyegetésként értékeli Trump érdeklődését.
Grönland gazdasága jelenleg nagymértékben a halászatra és a Dániától kapott támogatásokra támaszkodik, bár jelentős kiaknázatlan ásványkincsekkel is rendelkezik. Doris Jensen hangsúlyozta, hogy a függetlenségről szóló döntést alapos megfontolás után kell meghozni: "Tájékozott módon kell a döntést meghozni, hogy a lakosságnak ne legyenek kétségei a következményekkel kapcsolatban. Jóléti társadalmunknak működnie kell. Van néhány gazdasági szempontunk, amelyeket szintén meg kell vizsgálnunk."
A Siumut párt jelenleg 10 mandátummal rendelkezik a 31 fős grönlandi parlamentben. Az ország harmadik legnagyobb pártja, a Naleraq szintén a Dániától való azonnali elszakadás mellett foglalt állást.
Címlapkép forrása: Shutterstock
