Donald Trump elnökjelöltként a szerinte ellene folytatott „boszorkányüldözés” megtorlását, a „mélyállammal” azonosított szövetségi bürokrácia lebontását, valamint a „radikális baloldaliak” gyökeres kiirtását ígérte.
Novemberi győzelme, majd januári beiktatása után rögvest munkához is látott.
Ezelőtti cikkeinkben részleteztük, az amerikai elnök milyen lépéseket tett első hivatalban töltött hetén, például a sokszínűségi, úgynevezett DEI-programok és -tisztviselők eltávolítására és az illegális bevándorlás drasztikus visszaszorítására.
A neki keresztbe tevők ellen beígért személyes vendettáját sem halogatta Trump:
visszavonta az elődjétől, Joe Bidentől előzetes kegyelmet kapott korábbi járványügyi vezető, Anthony Fauci és Mark Milley tábornok titkosszolgálati védelmét, ahogy Mike Pompeo volt külügyminiszterét és egykori tanácsadója, John Boltonét is, mondván, ki tudják azt fizetni maguk, ha szükségük van rá. Utóbbi kettő életére Irán állítólag továbbra is aktív fenyegetést jelent.
Bolton és Milley egyébként közte voltak annak a közel 50 korábbi tisztviselőnek, akiknek a nemzetbiztonsági engedélyét ugyancsak megvonta a Trump-adminisztráció, azaz nincs többé hozzáférésük titkosított információkhoz. (A kampány során került napvilágra, hogy Milley, Trump volt egyesített vezérkari főnöke „ízig-vérig fasisztának” nevezte őt.)
Mindeközben az elnök január 24-én azonnali hatállyal elbocsátott 17 pártfüggetlen főfelügyelőt, akik különböző minisztériumok és ügynökségek átláthatóságáért és elszámoltathatóságáért feleltek, csalás- és visszaélésgyanúkat kivizsgálva. A törvényi előírások szerint az elnöknek 30 nappal az eltávolítás előtt értesítenie kell a Kongresszust a szándékáról, amire nem került sor. A demokraták ezáltal „péntek éjjeli puccsnak” nevezték a lépést, a republikánus kánonból olykor kiéneklő Susan Collins maine-i szenátor pedig azt mondta,
nem értem, miért rúgna ki valaki olyanokat, akik küldetése a pazarlás, a csalás és a visszaélés felszámolása.
A hatalomba négy év után visszatérő Trump második és harmadik hetére tehát egyértelművé tette: nem a levegőbe beszélt a kampány során. Mi több, nem fél feszegetni az alkotmányba foglalt hatásköreinek korlátait sem, hogy felrázza a status quót, ezzel párhuzamosan pedig kiterjessze a hatalmát.
Igazságszolgáltatási átalakítás másképp
Trump az első napján aláírt egy rendeletet „a szövetségi kormányzat fegyverként való felhasználásának” megszüntetéséről, mivel az előző adminisztráció
szisztematikus kampányt folytatott a vélt politikai ellenfelei ellen.
Az elnök arra utasította az igazságügy és nemzetbiztonság fejét, hogy „korrigálják a kormányzat korábbi kihágásait.”
A viszonylag homályos rendelkezés, úgy tűnik, következőképpen valósult meg.
- Trump ügyvivő igazságügyi tárcavezetője múlt héten kirúgott több mint egy tucat hivatásos ügyészt, akik a republikánus elnök ellen indított, majd győzelme után ejtett két szövetségi vádemelésen dolgoztak. (A vádemelést vezető Jack Smith különleges ügyész élvonalbeli munkatársaival egyetemben lemondott Trump hivatalba lépése előtt, így őket nem volt módja eltávolítani.) A szerencsésebb igazságügyi dolgozók megúszták lefokozással vagy áthelyezéssel. Jogászok szerint a kirúgások megsérthették a nem politikai kinevezett köztisztviselők munkajogi védelméről szóló törvényt. Mint emlékezetes, első napján Trump elnöki rendeletben sorolta át a „szakpolitikát befolyásoló” közszolgákat, hogy kénye-kedve szerint eltávolíthassa őket.
- Miközben az elnök kegyelmet vagy enyhítést adott annak az 1500 elítéltnek, akiket a Capitolium 2021. január 6-i ostromáért állítottak bíróság elé, ezzel párhuzamosan elbocsátottak az őket perbe fogó ügyészek közül több tucatnyit, akiket a büntetőeljárások lebonyolítása érdekében vettek fel.
-
Az FBI sem maradt ki a tisztogatásokból:
több magas rangú tisztviselőt, köztük regionális irodavezetőket azzal szembesítettek, vagy lemondanak, vagy kirúgják őket. Az elnöktől elviekben független, főügyészségként is működő igazságügyi minisztérium – melyet Pam Bondi kedd esti jóváhagyásáig Trump egykori személyes ügyvédje, Emil Bove vezetett –, emellett arra utasította a szövetségi nyomozóirodát, hogy adja át azoknak a névsorát, akik részt vettek a január 6-i ostrommal összefüggő vagy a Trump elleni vizsgálatokban. Az FBI munkatársainak postaládájában így egy ezt firtató kérdőív landolt a hétvégén. Egy részük pert indított, mondván, a lépés sérti az alkotmányt és az adatvédelmi törvényeket. A nyomozóiroda végül egy több mint 5 ezres, név nélküli listát adott át az igazságügynek az érintettek beosztásával, azonosítószámával és feladatkörével (összesen 38 ezren dolgoznak az FBI-nál). Trump leendő FBI-főnöke, Kash Patel – akinek az elődjét az elnök idő előtti kirúgással fenyegette meg, ezzel lényegében lemondásra kényszerítve – egyébként azt ígérte szenátusi meghallgatásán, összes munkatársát meg fogja védeni a politikai megtorlástól.
Állítólagos végkielégítés a felmondóknak
A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) ráadásul kedden az első nemzetbiztonsági szervvé vált, ami
felajánlotta az összes dolgozójának az önkéntes felmondás lehetőségét, az alkut elfogadók pedig cserébe még nyolc hónapig megkapnák fizetésüket.
A CNN forrásai alapján John Ratcliffe, a CIA Trump által kijelölt igazgatója személyesen döntött erről, bár nem tisztázott, hogy a hírszerzés összes munkaterületén elérhetővé válik-e a program. A CIA szóvivője szerint a lépés célja, hogy reagáljanak „a kormányzat nemzetbiztonsági prioritásaira”, és „része annak a mindent átható stratégiának, amely megújult energiával tölti fel az ügynökséget.”
A Személyzeti Menedzsmentért Felelős Hivatal (OPM) a CIA ajánlata előtt egy héttel
2,3 millió kormányzati dolgozónak kínálta fel a fizetett adminisztratív szabadságot:
azaz mondjanak fel február 6-ig, hogy aztán szeptember 30-ig végkielégítésben részesüljenek. A postai dolgozók, a hadsereg tagjai, a bevándorlási és bizonyos nemzetbiztonsági tisztviselők, valamint a további szükséges munkaköröket teljesítők nem vehetnek részt a programban. Azóta kiderült, hogy február 28-ig köteleznék munkára a résztvevőket, de továbbra is kérdéses, hogy szeptember vége előtt vállalhatnak-e majd új állást a magánszférában.
Számos szakszervezet „megfélemlítésnek” titulálta a Trump-adminisztráció lépését, illetve felhívta a figyelmet arra, hogy mivel a kormányzat finanszírozása jelenleg március 14-ig biztosított,
közel sem garantálható az azt követő kifizetések teljesítése.
A büdzséről a Kongresszusnak kell határoznia március közepéig, különben leáll a kormányzat működése.
A CNN úgy tudja, keddig legalább 20 ezren bólintottak rá az önkéntes távozásra – bár Trumpék célaránya elvileg 5-10%, ami legalább 100-200 ezer főt jelentene. Az Amerikai Kormányzati Alkalmazottak Szövetsége és más szakszervezetek kedden pert indítottak a február 6-i határidő felfüggesztésére, és azért, hogy egy „önkényes, törvénytelen és rövidre szabott ultimátum” helyett egy betartatható, törvényes programot hozzanak létre.
A legtöbb munkavállalót összezavarta vagy felháborította a felmondásért cserébe adott végkielégítés, de a CNN olyannal is beszélt, aki jót nevetett rajta, és csak megerősödött az elköteleződését. Az ABC viszont arról írt, egy tisztviselő, aki elfogadta az emailben kiküldött lehetőséget, azóta sem kapott érdemi tájékoztatást a következő lépésekről.
Max Stier, a Partnership for Public Service nevű nonprofit elnök-vezérigazgatója közleményében veszélyesnek nevezte a leépítéseket: „Az amerikaiak a szövetségi dolgozókra támaszkodnak a biztonságos repülésben, a veteránok és az idősek ellátásához való hozzáférésben, az élelmiszer és a víz biztonságban tartásában, a közegészség védelmében, a természeti katasztrófákra való reagálásban és a jogállamiság fenntartásában. […] A szakértői tudástól való megfosztás ilyen stratégia nélküli megközelítésben mindannyiunkat mélyrehatóan veszélybe sodor” – vélekedett.
Elon Musk-féle útelágazás
Sajtóhírek szerint a szövetségi közszféra leépítése mögött az Elon Musk vezette kormányzati hatékonysági hivatal (DOGE) áll: a közszolgáknak küldött e-mail tárgya „Fork in the Road”, azaz útelágazás volt, ami megegyezik azzal, amit a világ leggazdagabb embere írt a Twitter hasonló dilemma elé állított alkalmazottainak 2022-ben.
A Trump kampányát több mint 280 millió dollárral megtoló Musk a választás előtt több ízben ígéretet tett a szövetségi kormányzat leépítésére, akár 2 ezermilliárd dolláros potenciális megtakarítást emlegetve, ami a szövetségi költségvetés harmadával érne fel. Eredetileg arról szóltak a hírek, hogy egy elnöki tanácsadói testületként állna fel Musk hivatala – amelyet az azóta kiszállt Vivek Ramaswamyval együtt vezetett volna –, ám a republikánus zászlóvivő egy rendeletben végül a Barack Obama által alapított digitális szolgálatot nevezte és szervezte át DOGE-szolgálattá.
A kormányzati kiadáscsökkentés érdekében Trump több drasztikus intézkedést életbe léptetett:
egyrészt felfüggesztette az Egyesült Államok által nyújtott nemzetközi segélyek folyósítását (ami alól Marco Rubio külügyminiszter adott felmentést egyes esetekben), másrészt a belföldi kifizetések leállítására is kísérletet tett. Múlt kedden országszerte zavart okozott, hogy a Menedzsment- és Költségvetési Iroda (OMB)
befagyasztott valamennyi állami támogatást, amíg felülvizsgálják és összehangolják azokat Trump politikájával.
Bár a Fehér Ház azt közölte, az egészség- és társadalombiztosítási programokat nem érinti a kifizetésstop, a rászoruló kisgyermekeket segítő Head Start, illetve a Medicaid-program honlapja fennakadásokat tapasztalt. A befagyasztásról szóló rendelkezést végül másnap visszavonta a költségvetési iroda, a Fehér Ház sajtószóvivője, Karoline Leavitt viszont azt mondta, a felfüggesztést magát nem. Leavitt a káoszért a médiát okolta. Végül egyszerre több bíróság blokkolta ideiglenesen a kifizetésstopot, amíg górcső alá veszik annak törvényességét.
Ezt követően Elon Musk emberei múlt pénteken hozzáférést szereztek a pénzügyminisztérium kifizetési rendszeréhez,
amely évente több mint 6 ezermilliárd dollárt küld ki a szövetségi ügynökségek nevében, és több millió amerikai személyes adatait tartalmazza, akik társadalombiztosítási kifizetésekre, adó-visszatérítésre vagy egyéb kormányzati forrásra jogosultak. Scott Bessent pénzügyminiszter arról biztosította a republikánus törvényhozókat, hogy a DOGE-csapat csak megtekintési joggal bír, belenyúlni nem tudnak a folyósításokba.
Muskék megjelenése miatt lemondott a tárca pénzügyi infrastruktúrájának működtetéséért felelős, évtizedes tapasztalattal bíró vezető köztisztviselő, David Lebryk. A liberális New Republic ennek kapcsán azt firtatta, a közelgő adósságplafon-válság nyomán ez különösképp aggasztó, hiszen Lebryk csapata felügyelte a kormányzat fizetőképességét, és jelezték, ha az lejár.
Az adatvédelmi szabálysértéseket gyanító közalkalmazotti szakszervezetek pereltek, de nemcsak emiatt:
a DOGE tagjai ugyancsak hozzáférést kaptak az állami humánerőforrás-ügynökség, a már említett OPM adatbázisához, és kizártak onnan több hivatásos közszolgát. A perirat szerint Muskék irodaházi szervere nem elég, hogy illegális lehet, hanem titkosítatlan e-maileken keresztül külföldi ellenségek támadásainak is kiteheti a közalkalmazottak személyes adatait.
Lecsap a DOGE
A Tesla, a SpaceX és az X közösségi platform tulajdonosának intézkedései közül mégis talán az volt az eddigi legkirívóbb, hogy miután „bűnszervezetnek és „Amerikát gyűlölő radikális baloldali marxisták viperafészkének” nevezte az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségét (USAID), hétfő reggel közölte,
folyamatban van ügynökség bezárása.
A USAID-t John F. Kennedy volt elnök hozta létre 1961-ben, miután kongresszusi felhatalmazást kapott rá.
Részletesen átbeszéltem [Trumppal], és egyetértett abban, hogy be kell zárnunk
– fejtette ki Musk, hogy Trump is áldását adta a durván 130 ország lakosainak támogatást nyújtó szervezet bezárására. Azon kívül, hogy a Trump-kormány múlt héten a USAID mintegy 60 magas rangú tisztviselőjét függesztette fel és több száz alvállalkozó szerződését mondta fel, a biztonsági vezetőt, John Voorheest és helyettesét szintén adminisztratív szabadságra küldték, mert Voorhees nem engedte a DOGE tagjainak, hogy hozzáférjenek egy rendkívül érzékeny, titkosított információkat tartalmazó létesítményhez.
Demokrata képviselők hétfőn sajtótájékoztatót tartottak a USAID egyik napról a másikra bezárt székháza előtt, alkotmányos krízisről beszélve.
Jamie Raskin, a képviselőház igazságügyi bizottságának rangidős tagja Musk lépéséről kijelentette,
ez a Kongresszus jogkörébe való törvénytelen, alkotmányellenes beavatkozás.
Raskin hozzátette: „nincs egy Elon Musk nevű negyedik kormányzati águnk.” Képviselőtársa, Ilhan Omar hangsúlyozta, egy nem megválasztott, nem átvilágított és szenátus által nem jóváhagyott milliárdos nem tilthatja meg amerikai közalkalmazottaknak, hogy bemenjenek dolgozni.
Rep. Omar (D-MN) at USAID: @IlhanMN
— CSPAN (@cspan) February 3, 2025
Donald Trump az Ovális Irodában ülve újságíróknak azt állította, a dél-afrikai születésű üzletember
nem tehet és nem is fog tenni semmit a jóváhagyásunk nélkül. [...] Ahol helyénvaló, ott megadjuk neki a jóváhagyást. Ahol nem megfelelő, ott nem adjuk meg.
Marco Rubio külügyminiszter, aki egyben a segélyszervezet átmeneti igazgatója, ezután levélben fordult a törvényhozókhoz, és kilátásba helyezte a szövetségi költségvetés 1%-ából gazdálkodó USAID beolvasztását a külügyminisztériumba, mivel a kettő tevékenysége szerinte „egymásnak ellentmondó, átfedéses és duplikatív.” Rubio egy interjúban engedetlenséggel vádolta a USAID vezetőit, mondván, nem alkalmazkodnak az amerikai külpolitikai érdekekhez és nem hajlandóak felelni a törvényhozók kérdéseire.
A Musk vezette DOGE-ról a Wired egyébként kiderítette, hogy
hat 19 és 24 év közötti fiatal mérnök játszik kulcsszerepet benne, akik semennyi kormányzati tapasztalattal nem bírnak.
Kettejük Peter Thiel PayPal-alapítóhoz köthető, akinek korábban J. D. Vance alelnök is dolgozott a Szilícium-völgyben. A hatékonyságnövelés érdekében egyébként Muskék a mesterséges intelligencia bevetését fontolgatják, de azt nem tudni, milyen szoftvert kívánnak használni, mely területeken és milyen ütemben.
Magáról Muskról hétfőn végre kiderült, különleges kormányzati alkalmazottként dolgozik az Egyesült Államok elnökének,
azaz nem önkéntes, de nem is teljes munkaidős szövetségi alkalmazott. A milliárdos kapott titkosszolgálati engedélyt, továbbá saját irodával rendelkezik a fehér házi komplexumban.
A státusza alapján látszólag vonatkozik Muskra a szövetségi összeférhetetlenségi törvény, amely megtiltja, hogy részt vegyen a saját pénzügyi érdekeit befolyásoló ügyekben, ezt azonban Trump igazságügyi minisztériumának kellene érvényre juttatnia.
Musk elektromosautó-gyártó (Tesla) és űrutazási (SpaceX) cége kezdeti túlélését és későbbi sikerét a szövetségi támogatásoknak is köszönheti.
Érdekeltségei csak tavaly 3 milliárd dollárnyi állami támogatást nyertek el közel 100 különböző szerződés keretében, ráadásul számos állami szabályozó hatósággal meggyűlt a baja.
Az összefonódás a kibontakozó vámháború során szintén terítékre került: miután Trump belengette, hogy 25%-os vámot vet ki Kanadára – amit 30 napra elhalasztottak –, Ontario tartomány kormánya felmondta a szerződését Musk Starlink nevű műholdas internetszolgáltatásával.
Ez lenne a cél?
Donald Trump és szövetségesei egészpályás letámadása számos indokkal magyarázható. Egyrészt a futószalagon érkező, újabb és újabb drasztikus kijelentéseit és lépéseit alig tudják követni a párttársai, politikai ellenfelei és a média, ami aláássa az ellenállás esélyét – ez meglátszott a kezdetben fejüket kapkodó és vakaró demokratákon is. A radikálisabb javaslatok mellett (mint például a születési jogon kiérdemelt állampolgárság megszüntetése) ráadásul könnyebben átcsúsznak a kisebb port kavaró, de horderejüket tekintve hasonló mértékben számottevő intézkedések.
Mindeközben Trump a választóinak azt az egyértelmű üzentet küldi, hogy az elnök tettre kész, és hajlandó a falig elmenni ígéretei megvalósítása érdekében.
Trump intézkedéseinek oroszlánrésze minden bizonnyal hosszadalmas bírósági pereskedéshez fog vezetni, hiszen a kongresszusi többséget elveszítő demokraták megmaradt csataterévé a tárgyalótermek váltak. Ezt azonban a republikánusok sem bánják, sőt, sajtóinformációk szerint részben ez a cél vezérelte őket számos döntésben. Abban reményednek ugyanis, hogy az esetlegesen Legfelsőbb Bíróságig feljutó ügyekben a Trump három kinevezettjének hála konzervatív többségű testület a javukra dönthet majd, ezzel kiterjesztve az elnök hatalmát.
A szövetségi kifizetések befagyasztása, illetve a USAID megszüntetése
feltehetően a Kongresszus állami kiadások ellenőrzéséhez kapcsolódó, alkotmány I. cikkelyébe foglalt jogát kívánja kikezdeni.
Fel fogom használni az elnök régóta elismert, zár alá vételi jogát arra, hogy megszorongassam a felduzzadt szövetségi bürokráciát az óriási megtakarítások érdekében
- fogalmazott Trump egy 2023-as kampányvideóban, szándékait nem rejtve véka alá.
Az impoundment, azaz a „zár alá vétel” keretében a törvények végrehajtását felügyelő elnök egyszerűen nem hajlandó olyan közpénzeket elkölteni, melyeket a „pénztárcát ellenőrző” Kongresszus előírt. Miután a Watergate-botrány által sújtott Richard Nixon volt elnök előszeretettel alkalmazta ezt a taktikát, a szövetségi törvényhozás 1974-ben korlátozta az elnök zár alá vételi jogkörét.
A Washington Post arról írt,
a Fehér Ház egy olyan per kikényszerítésére készül, amely alkotmányellenesnek nyilváníthatja a zár alá vételi törvényt,
így lehetővé téve Trump számára, hogy saját hatáskörben eldöntse, elkölti vagy sem a Kongresszus által megszavazott pénzeket. A Project 2025 egyik szerzője, a magára keresztény nacionalistaként hivatkozó Russel Vought, akit Trump a Menedzsment- és Költségvetési Iroda (OMB) élére nevezett ki, a szenátusi meghallgatásán egyértelműen amellett tette le a garast, hogy alkotmányellenes a törvény.
A tét a szövetségi kormány legfontosabb szerkezeti alapja, a hatalmi ágak szétválasztása
– értékelt a Postnak nyilatkozó Stephen Vladeck, a Georgetown Egyetem jogászprofesszora.
A republikánusok jogi csatározásának másik célja az lehet, hogy érvényre juttassák a Ronald Reagan elnöksége alatt megteremtett „egylényegű végrehajtó elméletet” (unitary executive theory), amire George W. Bush után Donald Trump szintén előszeretettel hivatkozik.
E szerint az elnök gyakorlatilag egy személyben képviseli a második hatalmi ágat,
ami azt jelentené, hogy az összes többé-kevésbé alá tartozó köztisztviselőt kénye-kedve szerint elbocsáthatja.
Egy ezt megerősítő legfelsőbb bírósági ítélet akár az 1935-ös Humphrey’s Executor v. United States nevű precedens megdöntését is magával vonhatja, miszerint a Kongresszus törvényesen korlátozhatja az elnök kirúgási hatáskörét az olyan több tagból álló független ügynökségek esetén, mint a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) – az FTC tagjai a jelenlegi törvények értelmében például csak a „teljesítőképesség hiánya, kötelességmulasztás vagy hivatali visszaélés” miatt távolíthatók el. Ezen precedens eltörlése a többi közt hatással lehet a médiát felügyelő kommunikációs (FCC) és a választási bizottság (FEC) függetlenségére, de a jegybankként szolgáló Federal Reserve-re (Fed) is: ezáltal az elnök jogosan követelhetné a kamatlábak csökkentését vagy különösebb indok nélkül kirúghatná a bankárokat.
A liberálisokhoz felé húzó Vox kiemeli, az egylényegű végrehajtó elmélet szélsőséges esetben akár arra engedhet következtetni, hogy „Trump szó szerint bárkit kirúghat, akit csak akar, bármelyik szövetségi ügynökségen belül, függetlenül attól, hogy az illető hivatásos köztisztviselő, akinek a munkáját törvény védi.” Az, hogy a Legfelsőbb Bíróság elmenne idáig, a lap szerint kevésbé valószínű, de enélkül is kijelentik, hogy
Trump az amerikai történelem legnagyobb hatalmú elnökévé válhat.
A Post úgy véli, Trump közszférát érintő lépései a precedens jövőbeli megdöntését célozták meg, legalább két konzervatív legfelsőbb bíró pedig érdeklődést mutatott ez iránt. Miközben a testület liberális szárnya már a mindenkori elnök mentelmi jogát kiszélesítő tavalyi ítéletben arra figyelmeztetett, hogy „a törvények felett álló királyt” csináltak a Fehér Ház elfoglalójából, addig a konzervatív politikai aktivisták kitartanak érveik mellett: a szövetségi bürokrácia – a „mélyállam” – szerintük akkorára nőtt és olyannyira függetlenné vált, ami már ellehetetleníti, hogy a megválasztott elnök érdemben végrehajtsa programját.
— Elon (Musk) February 5, 2025
A Fehér Ház szóvivője szerdán azt állította, Donald Trump éppen ezt teszi, hiszen a kormányzat hatékonyabbá tételével kampányolt Elon Muskkal az oldalán.
Címlapkép forrása: 2025 CQ-Roll Call, Inc via Getty Images
