Az orosz invázió ráébresztette az európai vezetőket a védelmi kiadások növelésének szükségességére. Ez a felismerés még inkább felerősödött Donald Trump esetleges újraválasztásának lehetősége miatt. Trump korábban azt sugallta, hogy megvonná az amerikai támogatást Ukrajnától, és az európai országokra hárítaná a terheket.
A NATO jelenlegi célkitűzése szerint a tagországoknak GDP-jük 2%-át kellene védelemre fordítaniuk, de Trump ezt 5%-ra emelné.
Ez jelentős növekedést jelentene a legtöbb európai ország számára, hiszen jelenleg az Egyesült Államok is csak GDP-je 3,4%-át költi erre a célra.
"Ez kritikus fontosságú az európaiak számára" - nyilatkozta Alexandra de Hoop Scheffer, a German Marshall Fund megbízott elnöke. "Nincs más választásuk, mert háború zajlik a saját kontinensükön".
A hétfői találkozón részt vesz Keir Starmer brit miniszterelnök is, ami az első alkalom a Brexit óta, hogy brit vezető találkozik az EU 27 vezetőjével Brüsszelben. A megbeszéléseken szó lesz arról is, hogy az EU képes lesz-e közös adósságkibocsátással több pénzt szerezni a védelem finanszírozására, ahogyan azt a Covid-járvány elleni küzdelemben tette.
Az európai védelmi képességek fejlesztése azonban nem lesz egyszerű feladat. Az elemzők szerint Európának hiányoznak olyan kulcsfontosságú védelmi elemei, mint az integrált lég- és rakétavédelem, a nagy hatótávolságú precíziós tüzérség és rakéták, műholdak és légi utántöltő repülőgépek. Ezek pótlása akár 5-10 évet is igénybe vehet.
A NATO európai szövetséges főparancsnoka, Christopher G. Cavoli tábornok már konkrét követelményeket támasztott a tagországokkal szemben a felszerelésre és a haderőszintre vonatkozóan.
Címlapkép: német fejlesztésű IRIS-T légvédelmi rendszer. A címlapkép illusztráció forrása: Reuters
