Súlyos dolog történt Kupjanszknál
A sokat szenvedett Kupjanszk városáról elég kevés szó esik, pedig mára egyértelműen elmondható, hogy az orosz-ukrán háború egyik epicentruma lett a település. Az egykor alig több kb. 26 ezres lélekszámú várost az orosz hadsereg még 2022 februárjában elfoglalta, aztán az őszi ukrán ellenoffenzíva során feladták, majd 2022 végén, 2023 elején ismét támadóműveletet kezdtek a térségben a Kreml katonái. Sokáig állóháború volt a térségben, de az oroszok 2024 eleje óta lassan, de biztosan törnek előre Luhanszk határa felől.
A múlt héten történt egy olyan esemény, amely kifejezetten cudar helyzetbe hozta Kupjanszk ukrán védelmét. A város fő ismérve, hogy közvetlenül az Oszkil folyó partján fekszik (a folyó valójában kettévágja ezt a települést), ez a természetes határ pedig jól védhetővé teszi az egész szektort, nem csupán magát Kupjanszkot. Nem mellesleg a város fontos vasúti és közúti logisztikai csomópont is, ahova könnyen lehet erősítést juttatni, illetve ahonnan más szektorok felé könnyen lehet támadni.
Az orosz haderő Kupjanszktól északra, Dvorcsina térségében azonban váratlanul átkelt az Oszkilen a múlt héten,
és elkezdték ostromolni a térség településeit. Kutkivka, Zapadnye, Dvorcsina falvakból egymásnak ellentmondó hírek jönnek (az oroszok szerint elfoglalták őket, az ukránok szerint nem), de az biztos, hogy Kupjanszktól északra, alig 10 kilométerre, a természetes határ túloldalán már orosz katonák vannak.
Military correspondent Marat Khayrullin has published this more detailed map of the situation in the Kupyansk area yesterday, shortly before Zapadnoye was taken by Russian troops. pic.twitter.com/ikZk6SlT6K
— nofm_geopolitics (@nofmgeopolitics) January 22, 2025
Racionálisan várható, hogy az ukrán hadvezetés most erősítést fog csoportosítani a régióba, a harkivi fronton eddig egyáltalán nem hagyták olyan könnyen veszni a településeket, mint például tavaly ősszel a Donbaszban. Az viszont, hogy a fáradt és kimerült ukrán haderő vissza tudja-e tolni az oroszokat az Oszkil keleti partjára, egyelőre igencsak kérdéses, ahogy az is, hogy mennyi védelmi képességet hajlandó a vezérkar elvonni például Harkiv város védelmétől, hogy Kupjanszkot megerősítsék.
Az orosz stratégia világos: északról próbálják most elterelni a védők figyelmét, elvágni az utánpótlási vonalakat, bekeríteni a várost. Aztán valószínűleg megindulnak majd az Oszkil keleti partján található orosz csapatok is, északkeleti oldalon már a városhatárban vannak. Délen, délkeleten nem állnak annyira jól a támadók, de ha Kupjanszknak nekimennek, jó eséllyel Szenkovke védelme is meggyengülhet és itt is átmehetnek az oroszok az Oszkilon.
Russia has made additional small advances west of Vyshneve, while Ukraine has regained parts of Zahryzove. pic.twitter.com/cITXSgya4J
— War (Mapper) January 24, 2025
Donald Trumpon a világ szeme
Az, hogy az orosz haderőnek megvan-e a képessége ahhoz, hogy bevegye Kupjanszkot, talán nem is kérdés, inkább az a fontos talány, hogy mennyi idő alatt sikerülhet ez. Persze, lehet arról beszélni, hogy az oroszoknak nincs elég páncélosuk, nincs elég irányított rakétájuk, nincs elég helikopterük, de az biztos, hogy rengeteg gyalogosuk, drónjuk és tüzérségi eszközük van még, a városi harcok során pedig elsősorban ezen képességek bizonyultak döntőnek.
De mivel egy kifejezetten fontos és könnyen védhető településről van szó és kisebb városok ostroma is hónapokig el-elhúzódott eddig, racionálisan várható, hogy ha meg is indul a város elleni támadás (olyan értelemben, hogy belépnek a város területére az orosz katonák), az utcai harcok miatt a művelet most is alsó hangon hónapokat fog igénybe venni.
Az ukránoknak most „csak” addig kell kitartaniuk, amíg legalább egy tűzszünetet ki nem tudnak csikarni az oroszokból, nagy kérdés azonban, hogy miközben mindkét harcoló fél azt kommunikálja, hogy nyitott a tárgyalásokra, mikor kerül majd erre ténylegesen sor.
Donald Trump amerikai elnök fontos kampányígérete volt, hogy tárgyalóasztalhoz fogja kényszeríteni Oroszországot és Ukrajnát, az is látszik, hogy bár nem sikerült békét teremteni 24 órán belül, az új elnök komolyan veszi a kampány során felvázolt vízió megvalósítását.
Trump 100 napot adott a Keith Kellogg tábornok által vezetett Ukrajna-stábnak, hogy vázoljanak fel valamilyen értelmes koncepciót a háború lezárására, egészen biztosan várható, hogy ennek a tervezetnek része lesz valamilyen tűzszünet, amely megparancsolja az oroszoknak, hogy állítsák le offenzívájukat. Az, hogy hogyan veszik rá a Kremlt, hogy menjenek bele a tűzszünetbe, amikor jól láthatóan kifulladóban van az ukrán haderő, igencsak kérdéses; minél inkább meggyengül Ukrajna, annál kevésbé lesz hajlandó a jelentősebb humánerőforrásokkal rendelkező Oroszország tárgyalni. Kérdés az is, hogy ha Moszkva valóban nyitott a tárgyalásokra, ahogy ezt kommunikálja, mikor lehet ennek bármilyen kézzel fogható eredménye.
Ha tavasszal tárgyalások lesznek és sikerül tűzszünetet kötni, jó esély van rá, hogy Kupjanszk ukrán kézen marad, ha a folyamat nyárig elhúzódik, már sokkal problémásabb a helyzet.
Az is kérdéses egyébként, hogy Moszkva pontosan mit akar ezzel a területtel. Oroszország egyértelműen és nyíltan kimondta, hogy az „annektált” ukrajnai területeket nem fogják elengedni, Harkivet viszont nem „annektálták,” szóval a Kupjanszk elleni offenzívával akár más is lehet a céljuk, mint egyszerű területszerzés.
- Elképzelhető, hogy arra játszanak az oroszok, hogy elfoglalják a várost, majd hajlandók lesznek „elcserélni” Kupjanszkot, illetve a Harkiv északi részében elfoglalt falvakat Donyeck megye maradék részéért.
- Az is lehet, hogy kiterjesztenék valahogy Luhanszk megye határát és „hozzácsatolnák” a megszállt területeket – az Oszkil körül például lenne értelme létrehozni egy demilitarizált pufferzónát a folyó természetes határvonala miatt.
- Végül pedig lehet, hogy ha túl sokáig húzódnak a harcok, Harkivet is „annektálni” fogja Oroszország: erre már tett is utalást a régió oroszok által kinevezett kollaboráns kormánya.
Más szektorokban is elég cudar a helyzet
Az elmúlt napokban egyébként több szektorban is összeroppant az ukrán védelem, az orosz haderő pár nap alatt három fontos várost is elfoglalt, vagy majdnem elfoglalt Donyeck megyében.
- A múlt hétvégén elvesztették az ukránok Velika Novoszilkát – azt a települést, amely hídfőállásként szolgált a 2023-as nyári offenzívában a Mariupol irányába indított műveletekhez. A települést gyakorlatilag három nap alatt elfoglalták az oroszok, a védelem totálisan összeomlott, amint megjelentek a városhatárban az orosz katonák.
- Az oroszok szinte teljesen elfoglalták Csasziv Járt, azt a várost, melyet az ukrán erők ahhoz használtak, hogy a Bahmut körüli harcokat támogassák 2022-2023-ban. Az ostrom nem most indult, hanem még 2024 nyarán, de már ukrán bloggerek is arról írnak, hogy a települést teljesen az oroszok ellenőrzik.
- Az oroszok elfoglalták Toreck városát, egy olyan települést, amely a 2014 óta orosz kézen lévő Horlivka nevű nagyváros visszaszerzésére indított műveletekben lett volna hídfőállás.
Egyébként Kurszk megyében sem állnak rózsásan a dolgok az elfoglalt orosz településeket védő ukránok számára: Kijev erői kb. egy tucat települést ellenőriznek már csak a megyében, illetve megjelentek az orosz katonák az egyetlen elfoglalt város, Szudzsa határában is. Mindemellett az oroszok a donyecki Pokrovszk határára is felvonultak, illetve jó esély van rá, hogy egyszerre két irányból nekimennek hamarosan Kosztyantynivkának is.
Ukrajna vezetése tehát egészen biztosan reménykedve várja, hogy Donald Trump amerikai elnök milyen módon próbálja majd a lezárás felé terelni ezt a konfliktust, hiszen,
ha nem cselekszik elég gyorsan a washingtoni vezető, nemcsak a Donbasz, hanem már Harkiv megye keleti része is orosz megszállás alá kerülhet.
A sikereken felbuzdult Vlagyimir Putyin pedig aligha érzi majd azt, hogy tárgyalnia kell a konfliktus lezárásáról, ha három év háborúzás után végre kifulladáshoz közelít az ukrán hadsereg. Így tehát minél többet késlekedik Trump, annál jobban csökken az esély a háború hatékony befejezésére.
Címlapkép forrása: Dmytro Smolienko/Ukrinform/NurPhoto via Getty Images
