Merényletek sora rázta meg Németországot
Január 22-én késeléses merénylet rázta meg Németországot: egy 28 éves afgán állampolgár egy bajor kisvárosban, Aschaffenburgban rátámadt egy gyerekcsoportra, és késével megölt egy 2 éves, marokkói származású kisfiút, valamint egy segítségére siető, 41 éves járókelőt.
Az elkövetőről kiderült, 2022 novemberében érkezett Németországba, menedékkérvényt nyújtott be, de másfél hónapja írásban bejelentette, hogy önkéntesen távozni akar. Menekültügyi eljárását ekkor lezárták. A férfit korábban már háromszor találták bűnösnek erőszakos bűncselekményekben, minden alkalommal pszichiátriai kezelésben részesült, majd újra szabadlábra helyezték. Az afgán elkövető pszichés beteg volt, otthonában számos gyógyszerre leltek, iszlamista motivációt azonban a hatóságok nem találtak.
A tragikus eset az elmúlt hónapokban már a negyedik, bevándorlók által elkövetett merénylet volt Németországban.
- Május 31-én egy 25 éves afgán menekült több embert megkéselt a Baden–Württemberg tartományban található Mannheim városában. Az iszlamista támadó célpontjai egy iszlámellenes csoport aktivistái voltak, de egy közbeavatkozó rendőr vesztette életét a merényletben. Az elkövetőről kiderült, hogy évekkel korábban elutasították a menedékkérelmét, de kiskorú lévén nem toloncolhatták ki.
- Augusztus 23-án az Észak-Rajna–Vesztfália tartományban lévő Solingen városában egy városi ünnepségen egy 26 éves szír férfi három embert halálra késelt. A támadó menedékkérelmét korábban elutasították, és ki kellett volna toloncolni, de eltűnt a hatóságok szeme elől. A merénylet iszlamista indíttatású volt, és az Iszlám Állam vállalta iránta a felelősséget.
- December 20-án Szász-Anhalt tartomány székhelyén, Magdeburgban egy 50 éves szaúdi állampolgár autójával a karácsonyi vásárban a tömegbe hajtott. Öt ember – köztük egy 9 éves kisfiú – azonnal életét vesztette, egy hatodik áldozat később a kórházban halt bele sérüléseibe, és csaknem 300 ember megsebesült. A pszichiáterként dolgozó férfiről kiderült, hogy maga is pszichés beteg, de nem iszlamista, hanem iszlámellenes volt. Korábban többször is küldött fenyegetéseket, amiért büntették is.
Mind a négy merénylet után lángra kapott a vita Németországban a bevándorlásról, és intézkedések is történtek: megindultak a visszatoloncolások Afganisztánba (igaz, eddig még csak egy repülővel vittek haza be nem fogadott bevándorlókat), illetve ideiglenesen határellenőrzéseket vezettek be Németország szárazföldi határainál. Azonban hiába az intézkedések, az iszlám világból érkező bevándorlók által elkövetett merényletek már szinte menetrendszerűen érkeznek, ami egyre bevándorlásellenesebbé teszi a közhangulatot.
Előretörőben az AfD
A migrációval kapcsolatos problémákból politikailag eddig leginkább a bevándorlás leállítását, sőt az „együttélésre képtelen” bevándorlók kitoloncolását, a „remigrációt” zászlajára tűző Alternatíva Németországnak (AfD) profitált, amelyet tartósan második helyre mérnek a közvélemény-kutatásokban, a volt NDK területén pedig vezető erővé lépett elő.
A szélsőjobboldali pártot, amely nemrég fontos támogatót kapott a világ leggazdagabb embere, Elon Musk személyében, azonban a többi parlamenti párt már jó ideje karanténban tartja – ahogy Németországban mondják, „tűzfalat” (Brandmauer) húztak fel vele szemben.
Ahogy azonban egyre nő a párt támogatottsága, egyre nehezebb olyan koalíciókat összehozni, amelyből kizárják az AfD-t.
Jól mutatta ezt a három keletnémet tartomány példája, ahol tavaly szeptemberben tartományi választások voltak.
Szászországban, ahol az AfD a dobogó tetejéről nem sokkal lemaradva második lett, a konzervatív CDU és a szociáldemokrata SPD kisebbségi kormányt alakított, így rá van utalva a többi, nem szélsőjobboldali párt külső támogatására. Türingiában fölényesen első helyen végzett az AfD, így egy meglehetősen színes koalíció jött létre a CDU, az SPD és a csak egy éve alakult, de a volt NDK területén máris harmadik erővé lett radikális baloldali BSW részvételével. A többséghez azonban még így is egy mandátum hiányzik, így a koalíció rászorul a szintén radikális baloldali Baloldal (Die Linke) támogatására. Brandenburgban, ahol az AfD második lett, az első helyen végzett SPD állt össze a BSW-vel.
A nyugati tartományokban persze – ahol jelentősen kisebb az AfD támogatottsága, mint keleten –, illetve szövetségi szinten még nincs szükség ennyire tarka koalíciók létrehozására, de a szélsőséges párt miatt így is egyre nehezebbé válik a koalíciókötés.
Merz bevándorlásellenes javaslatokkal állt elő
Az AfD jelentette kihívásra, illetve a közhangulat egyre migrációellenesebbé válására Friedrich Merz, a konzervatív CDU/CSU szövetség kancellárjelöltje reagált a leghatározottabban. Merz korábban Angela Merkel legnagyobb pártbéli ellenfele volt, majd a kancellárrá választott Merkel szép lassan kiszorította a politikából, így Merz az üzleti életben tett egy hosszabb és meglehetősen sikeres kitérőt. Miután Merkel először jelentette be, hogy nem indul újra a kancellári posztért, Merz visszatért, de csak 2022 elején – az Armin Laschet nevéhez fűződő nagy 2021-es választási kudarcot követően – jött el az ő ideje: a CDU elnökévé választották.
Merz rögtön hozzálátott a párt merkeli örökségének leépítéséhez, amelynek leglátványosabb lépése a Merkel nevéhez köthető „Willkommenskulturral” való szembefordulás, és a CDU bevándorláskritikus párttá történő átfazonírozása volt.
Bár a választások megnyerésére legesélyesebb kancellárjelölt már az elmúlt hónapokban is következetesen követelte a bevándorlási szabályok szigorítását, az aschaffenburgi merényletet követő napon minden korábbinál drasztikusabb intézkedéstervvel állt elő. A kancellárjelölt szerint Németország „elérte a határt”, és „a tíz éve folytatott, elhibázott menekült- és bevándorláspolitika romokban hever”. Múlt csütörtöki bejelentésében Merz a következő terveket mutatta be:
- Minden határon állandó ellenőrzések lesznek, és a rendőrség minden illegális belépési kísérletet meg kell akadályozzon.
- A szövetségi rendőrségnek meg kell kapnia a jogot, hogy az illegálisan az országban tartózkodókkal kapcsolatban letartóztatási parancsot kérelmezzen. (Ez most a tartományok hatásköre.)
- Az illegálisan az országban tartózkodókat azonnal le kell tartóztatni, és a lehető leghamarabb ki kell toloncolni.
- Jelentősen növelni kell az őrizetbe vételre rendelkezésre álló helyek számát.
- Minden olyan bűnözőt és veszélyes személyt, akinek el kell hagynia az országot, határozatlan idejű őrizetben kell tartani a kitoloncolásig.
Merz javaslatait több kritika is érte a jelenlegi kormánypártok (az SPD és a Zöldek), illetve szakértők részéről. A legsúlyosabb kritika, hogy Merz elképzelése az uniós jogba ütközik, ugyanis a schengeni övezetre vonatkozó szabályozás szerint a schengeni belső határoknál csak veszélyhelyzetben és csak konkrét időtartamra lehet határellenőrzéseket bevezetni. Határellenőrzések már a solingeni merénylet óta vannak a német belső határoknál, és lényegében már ezek sértik a schengeni szabályozást. A merzi tervek emellett a dublini rendelettel is szembe mennek, ennek értelmében ugyanis az illegális bevándorlókat nem lehet csak egyszerűen visszafordítani a határoknál, hanem meg kell vizsgálni, melyik ország illetékes az adott menedékkérő kérelmének elbírálásában, és oda kell visszaszállítani (ez praktikusan az az ország, ahol a menedékkérő az EU határát átlépte).
A német rendőrszakszervezet eközben arra figyelmeztetett, hogy a gyakorlatban nem végrehajtható, hogy a német szárazföldi határokat teljes egészében ellenőrizzék, és onnan mindenkit visszaküldjenek, akinek nincsenek érvényes belépési papírjai.
Belső határaink hossza 3800 kilométer. A határellenőrzés jelenlegi működésével a megvalósíthatóság határán vagyunk
– nyilatkozta az egyik szakszervezeti vezető, hozzátéve, hogy Merz terveinek végrehajtásához nem több száz, hanem több ezer rendőrre lenne még szükség.
Megrepedt a tűzfal?
Még erőteljesebb kritikák érték azonban Merzet, miután bejelentette, terveit még most, a kampány idején be akarja terjeszteni a Bundestagban, és szerdán és pénteken már szavazni is fognak róluk. Konkrétan két indítványról és egy törvényjavaslatról van szó – utóbbiak nem kötelező érvényűek, hanem csak a kormány felé intézett kérések. Az egyik indítvány azt követeli, hogy minden, határt átlépni kívánó illegális bevándorlót azonnal vissza kell fordítani, a másik indítvány pedig a belbiztonságról szól. Az előbbi vélhetően meg is kapja a többséget, ugyanis a CDU/CSU mellett vélhetően a liberális FDP, a BSW, illetve az AfD is támogatni fogja.
Ami miatt a kritikát kereszttüzébe került Merz, azok nem is a beterjesztések voltak, hanem az, hogy azt mondta, nem foglalkozik vele, hogy az AfD is támogatni fogja-e ezeket. (Hasonlóan nyilatkozott egyébként az FDP elnöke, Christian Lindner is.)
Az SPD és a Zöldek szerint ezzel Merz megdönti az eddig fennálló tabut, hogy a hagyományos pártok nem működnek együtt az AfD-vel, vagyis leomlik a mérsékelt pártok és a szélsőjobboldali párt közötti „tűzfal”.
Amit Friedrich Merz és a CDU/CSU jelenleg tervez, az a Német Szövetségi Köztársaság háború utáni történetében példa nélküli tabudöntögetés
– jelentette ki például az SPD főtitkára, Matthias Miersch. Robert Habeck alkancellár, a Zöldek kancellárjelöltje pedig arra figyelmeztetett, hogy Németországban is megtörténhet az, ami Ausztriában, vagyis hogy a konzervatív párt összeáll a szélsőjobboldali párttal, mint történt és történik az az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) esetében.
Alice Weidel, az AfD kancellárjelöltje ellenben üdvözölte Merz szavait:
A tűzfal leomlott! A CDU és a CSU elfogadta az ajánlatomat, hogy a Bundestagban együtt szavazzanak az AfD-vel a migráció sorsdöntő kérdésében. Ez jó hír az országunk számára! Mi teljesítettünk, most már a CDU/CSU-nak is teljesítenie kell
– írta a második legnépszerűbb német párt vezetője az X-en.
Címlapkép: AfD-ellenes demonstráció Harburgban. Forrás: Ashkan Shabani/NurPhoto via Getty Images
