Norvégia régóta NATO tagja volt, egyedüliként a Skandináv-félsziget országai közül. A 2022-es ukrajnai orosz támadást követően Svédország és Finnország is feladata a korábbi semleges pozícióját, és csatlakozott a nyugati védelmi szövetséghez. A helyzet teljesen megváltoztatta az erőviszonyokat a térségben, ez pedig az oslói döntéshozókat is változásra késztette. Az egyik első ilyen lépés lesz, hogy egy új dandárt hoznak létre, amelyet majd az Oroszországgal közös határ közelébe telepítenének. Az új alakulat neve a Finnmark Brigád lesz, a pontos elhelyezésüket egyelőre még jogi akadályok nehezítik.
NATO álláspontja most az, hogy a terület minden centiméterét meg kell védeni
– mondta a a külügyminiszter.
Az orosz Ria Novosztyi kiemeli, hogy ez a helyi törvényekkel ellentétben történhet, mivel az ország törvényhozása még az 1950-es években hozott olyan rendelkezéseket, amelyek korlátozták a katonák telepítését a Szovjeunióval közös határ közelébe. Oslo a kommunista hatalom összeomlása után is fenntartotta a politikáját, ennek lényege, hogy a 24. hosszúsági körtől keletre nem telepít fegyvereseket, ez nagyjából Hammerfest városát jelentette. Taktika fontos eleme volt, hogy a keleti szomszéd felé jelezzék, hogy nincs miért katonai akciótól tartaniuk, ezzel megnyugtatva Moszkvát. A másik elem az elrettentés, ezért csatlakoztak a NATO-hoz korábban.
Az elmúlt hetekben növekedett az oroszok tevékenysége a térségben, ahol több kulcsfontosságú kommunikációs kábelt is átvágtak.
A Skandináviai-félsziget északi részén is gyakoribbá váltak az incidensek, ez pedig az eddigi megközelítés újragondolására késztette a térségi szereplőket.
Címlapkép forrása: Till Rimmele/Getty Images
