Nem csitulnak a harcok az afrikai kontinens közepén található Kongóban, ahol a Március 23-i Mozgalom (M23) egyre nagyobb területek felett szerzi meg az ellenőrzést. A tuszi lázadószervezet hétfőn elfoglalta Észak-Kivu székhelyét Gomát, most Dél-Kivu tartományi központja, Bukavu felé tart. A stratégiai győzelmek hatására a helyzet jelentősen megváltozott a térségben, amely akár a világgazdaságra is komoly hatást gyakorolhat. Az összecsapásokban legalább százan meghaltak, és ezren megsebesülhettek, de a valós számok ennél jóval magasabbak lehetnek, mivel ezek csak a kórház adatai.
A térségben a polgárháború már 1994 óta változó intenzitással tart, a Ruadából támogatott fegyveresek utoljára 2012-ben foglalták el Gomát. A jelentések szerint most a Kivu-tó partján haladnak dél felé. A konfliktus egyre szélesebb nemzetközi jelleget kezd felvenni, mivel a helyi katonák és a szomszédos országból pénzelt felkelők mellett Burundiból is vannak is fegyveresek, de ők Kinsaha oldalán léptek be az összecsapásokba. A Kelet-afrikai Közösség (EAC) - amelynek a Kongói DK és Ruanda egyaránt tagja - szerda este csúcstalálkozót tart a válságról. A kigali kormány szerint Paul Kagamé ruandai elnök részt vesz a találkozón, Félix Tshisekedi kongói elnök viszont várhatóan távolmarad, az ACP kongói hivatalos hírügynökség szerint azért, mert nem hajlandó tárgyalni Kagaméval.
Több nyugati ország felszólította az állampolgárait, hogy hagyják el az országot, így tett az Egyesült Államok is, Belgium pedig eltanácsolta állampolgárait az odautazástól.
A Kongói Demokratikus Köztársaság a világ egyik leggazdagabb országa ritkaföldfémekben, az itteni kitermelés rengeteg nyersanyagot biztosít az olyan kulcsfontosságú iparágakhoz, mint az akkumulátorok gyártása. A harcokkal sújtotta keleti területeken is rengeteg lelőhely van, így a harcokat a világgazdaság is megérezhet.
Címlapkép forrása: Arlette Bashizi/Bloomberg via Getty Images
