A vasárnapi fehérorosz elnökválasztásnak túl nagy tétje nem volt, Aljakszandr Lukasenka ugyanis már a 2020-as elcsalt elnökválasztás után eltávolította az összes lehetséges érdemi kihívóját. Hivatalosan négyen indultak ellene, de mindannyian a hatalom jelöltjei voltak.
Az emigráns fehérorosz ellenzék és a Nyugat nagy része nem ismeri el a választás végeredményét.
Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja szerint a választás nem volt „sem szabad, sem tisztességes”. A 27 EU-tagállam közös nyilatkozatban akarta elítélni az elnökválasztást, ez azonban Magyarország ellenkezésén megbukott.
A Kreml hétfőn azt mondta, üdvözlik Lukasenka győzelmét, a nyugati reakciókat pedig „kiszámíthatónak” nevezte.
A most 70 éves Lukasenka 1994 óta van hatalomban, hetedik ciklusát kezdheti meg. Vasárnap esti sajtótájékoztatóján nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, ez volt-e az utolsó választás, amelyen elindult. Azt mondta, nem készül meghalni, és nincs utódjelöltje, és azt is tagadta, hogy három fia közül fogja valaki követni a fehérorosz elnöki székben.
A fehérorosz diktátort az ukrajnai háborúról is kérdezték. 2022 februárjában Lukasenka megnyitotta az ország területét az orosz hadsereg előtt, amely Belaruszból indította el a Kijevet célzó, de gyorsan elbukó offenzívát.
Lukasenka azt mondta, nem bánta meg, hogy lehetővé tette „idősebb fivére”, Putyin számára, hogy az Belaruszt használja fel Ukrajna megtámadására.
Nem bántam meg semmit
– jelentette ki Lukasenka.
Címlapkép: A fehérorosz elnöki hivatal sajtószolgálatának felvételén a hetedik államfői mandátumáért induló Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csokrot kap, amint voksolni érkezik az államfőválasztáson Minszkben 2025. január 26-án. Fehéroroszországban az elnöki terminusok számát 2022-ben két ötéves ciklusra korlátozták, de csak a mostani választástól, így a 30 éve hatalmon levő Lukasenka még két ciklust vállalhat. MTI/EPA/Fehérorosz elnöki hivatal sajtószolgálata
