A pénteki megmozdulások során a szervezők becslése szerint mintegy 60 ezren tüntettek Pozsonyban, míg országszerte összesen körülbelül 100 ezren vettek részt a demonstrációkon. Ez a részvételi arány
megközelíti a 2018-as tüntetések szintjét, amikor egy oknyomozó újságíró meggyilkolása váltott ki tömeges tiltakozást, ami végül Fico akkori lemondásához vezetett.
A mostani tiltakozáshullám közvetlen kiváltó oka Fico decemberi moszkvai látogatása volt, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott. Ez a találkozó különösen érzékeny kérdésnek számít, mivel Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója óta ritkaságszámba megy, hogy egy európai uniós vezető ilyen magas szintű tárgyalásokat folytasson Moszkvával.
Fico a közszolgálati televíziónak adott szombati interjújában határozottan elutasította a lemondását követelő felhívásokat.
A kormányt csak akkor lehet leváltani, ha választások lesznek
- jelentette ki a miniszterelnök.
A kormány és az ellenzék között egyre feszültebb a helyzet. A baloldali-nacionalista kabinet azzal vádolja a progresszív ellenfeleit, hogy a tüntetések eszkalálásával törvénytelen úton próbálják megbuktatni a kormányt. Az ellenzéki pártok és civil szervezetek azonban határozottan visszautasítják ezeket a vádakat.
A kritikusok szerint Fico negyedik kormánya gyengíti a demokratikus értékeket, és külpolitikájában eltávolodik az EU-tól és a NATO-tól, miközben közeledik Oroszországhoz. A "Mi vagyunk Európa" jelszóval szervezett pénteki tüntetések mögött álló Mier Ukrajine (Békét Ukrajnának) civil csoport már bejelentette, hogy február 7-én újabb demonstrációkat tart.
Fico védelmére kelt kormánya külpolitikájának, hangsúlyozva, hogy céljuk minden féllel jó kapcsolatokat ápolni. Bár elismerte, hogy kritikusan nyilatkozik egyes uniós politikákról, leszögezte, Szlovákia politikáját továbbra is az EU- és NATO-tagság határozza meg.
Forrás: Reuters
Címlapkép forrása: EU
