Miután az orosz-ukrán háború egyenes következményeként Finnország és Svédország is csatlakozott a NATO közösségéhez, a Balti-tengerre új ragadványnév került: NATO-beltenger. Ennek oka, hogy a tengert jelenleg 8 NATO-tagállam és Oroszország határolja. Oroszország hozzáférése a tengerhez mindössze két pontra korlátozódik: a kalinyingrádi exklávéra és a Finn-öbölre.
Ugyanakkor az, hogy Oroszország majdnem teljesen kiszorult az egykor kvázi szovjet beltengerként is minősíthető területről, nem jelenti azt, hogy elfogytak Moszkva ütőkártyái a régióban.
Sőt, az elmúlt időszakban megszaporodtak a Moszkvának tulajdonított, ellenségesnek minősített műveletek a térségben. A háború kezdetén inkább a légi közlekedést megzavaró GPS-interferenciák keltettek bizonytalanságot a régióban, újabban pedig a tenger alatti infrastruktúra elleni hadjárat kezd kibontakozni. Finnország 2024-ben több mint 2800 GPS-zavarásról számolt be, szemben az előző évi 200-zal.
A helyzet összetettségét jól jellemzi Ulf Kristersson svéd miniszterelnök január 12-i nyilatkozata:
Nem állunk háborúban. De nem vagyunk békében.
A "gyanús" incidensek módszere gyakran hasonló: orosz kikötőkből induló polgári hajók kilométereken át vontatják horgonyukat, ezzel tönkretéve a kritikus víz alatti infrastruktúrát.
A szabotázsakciók az elmúlt 15 hónapban gyakorivá váltak.
Legalább nyolc távközlési kábelt, egy gázvezetéket és egy nagyfeszültségű távvezetéket rongáltak meg a Balti-tengeren
- állapítja meg a Wilson Center elemzése, amely Oroszország hibrid stratégiájának központi elemeként azonosította ezeket a műveleteket.
Tovább borzolja a kedélyeket, hogy Moszkva úgynevezett "árnyékflottát" alkalmaz a nemzetközi szankciók kijátszására. Ez a mintegy 600 tartályhajóból álló flotta illegálisan szállít olajat Ázsiába és Afrikába. Az elöregedett, nem biztosított hajók jelentős környezeti kockázatot jelentenek a Balti-tenger törékeny ökoszisztémájára nézve.
Az eszkalálódó provokációkra válaszul a NATO fokozta erőfeszítéseit a régió biztosítására, ugyanakkor ennek kézzelfogható eredményei még nem igazán látszódnak. 2025. január 14-én ugyan a Balti-tengerrel határos nyolc NATO-tagállam elindította a "Baltic Sentinel" elnevezésű műveletet, amely a kritikus víz alatti infrastruktúra védelmét célozza, az orosz "kémhajók", köztük a Jantar továbbra is mindenféle komoly akadály nélkül közlekedik a vizeken.
Ezt segíti az is, hogy Moszkva komoly fejlesztéseket hajtott végre a tengerfenék-hadviseléssel kapcsolatosan, míg a Nyugat, illetve az Egyesült Államok is - a hidegháború végét követően - elhanyagolt a témát.
A különleges projektekkel, titkosszolgálati akciókkal, és a tengerfenék-hadviselés kihívásaival ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen:
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
