Donald Trump a 2017-es hatalomátvételétől eltérően ezúttal rajtra kész útmutatóval kerül az Ovális Irodába
- írtuk 2024. december végén a Portfolio hasábjain, értékelve az immár hivatalosan beiktatott amerikai elnök újbóli választási győzelemhez vezető útját. A feltételezett programtervtől, a konzervatív agytröszt, a Heritage Foundation által jegyzett Project 2025 névre hallgató 900 oldalas dokumentumtól Trump elhatárolódott a kampány során, az év végén viszont már azt mondta a Time magazinnak, "nem vitatok mindent a Project 2025-ben foglaltak közül, de néhány dologgal nem értek egyet." A lap úgy becsüli, az elnök eddigi lépéseinek kétharmada felel meg legalább részben a projekt iránymutatásának.
Az, hogy a konzervatív holdudvarnak négy éve volt alaposan felkészülni az újbóli kormányzásra, és a Republikánus Párt 2017-hez képest jóval egységesebb, meglátszott Trump első hivatalban töltött napján is:
Csak aznap 26 elnöki rendeletet adott ki, ami a valaha volt legtöbb.
Legelső rendeletcsomagjában pedig tüstént hatályon kívül helyezte demokrata elődje, Joe Biden 78 rendelkezését. Ezek között volt, ami a nemi vagy faji alapú diszkriminációval szemben, a koronavírus-járvány vagy az éghajlatváltozás kezelése érdekében született, de tartalmazott olyan izraeli telepesek elleni szankciókat is, akiket a ciszjordániai palesztinokkal szembeni erőszakkal vádoltak.
| Amerikai elnökök első hivatalban töltött napon kiadott rendeletei | ||
| Név (beiktatás éve) | Rendeletek száma | |
| Donald Trump (2025) | 26 | |
| Joe Biden (2021) | 9 | |
| Donald Trump (2017) | 1 | |
| Barack Obama (2013) | - | |
| Barack Obama (2009) | 2 | |
| George W. Bush (2005) | - | |
| George W. Bush (2001) | - | |
| Bill Clinton (1997) | - | |
| Bill Clinton (1993) | 1 | |
| George H. W. Bush (1989) | - | |
| Forrás: The Washington Post, The American Presidency Project, Federal Register | ||
Az amerikai elnök többnyire rendeletek (executive order), memorandumok és kiáltványok (proclamation) útján irányítja a szövetségi kormányzatot, illetve gyakorolja a végrehajtói hatalmat. Ezeket a törvényeknél csekélyebb erővel bíró határozatokat a szövetségi törvényhozás, azaz a Kongresszus (például a szükséges finanszírozás megtagadásával) vagy a bíróságok is felülbírálhatják, megállapítva, hogy nem felelnek meg a létező törvények vagy az alkotmány előírásainak.
Mielőtt hétfőn aláírta volna elnöki intézkedéseinek sorát a Kongresszus épületében, a parádénak helyt adó Capital One Arénában, majd az Ovális Irodában, a sarkvidéki hideg miatt a Capitolium kupolacsarnokában tartott beiktatási beszédében
Trump meghirdette Amerika "új aranykorát".
Ettől a naptól fogva országunk virágozni fog, és tisztelet fogja övezni világszerte, minden ország irigységének tárgya leszünk, és nem engedjük meg, hogy továbbra is kihasználjanak minket. A Trump-kormányzat minden egyes napján egész egyszerűen első helyre fogom helyezni Amerikát
- szögezte le az új országvezető, aki a 19. század végén megválasztott Grover Cleveland után a második elnök az amerikai történelem során, akit a szavazók egy nem összefüggő második ciklusra küldtek vissza a Fehér Házba.
De nézzük is, miről határozott pontosan az Egyesült Államok 45., egyben 47. elnöke az eddig hivatalban töltött pár napja során.
Földrengés a szövetségi kormányzatban
Az új elnök, aki a kampányban hadat üzent az úgynevezett "mélyállamnak", mintegy féltucat rendeletet hozott a szövetségi kormányzat működéséről. Trump egyrészt eltörölte a home office lehetőségét, ezáltal "amilyen hamar ez kivitelezhető",
a szövetségi alkalmazottaknak kötelezővé válik a személyes munkavégzés.
Bizonyos munkavállalókat a minisztériumi és ügynökségi vezetők felmenthetnek ez alól, de nem valószínű, hogy tömegesen élnének ezen jogukkal.
Ezzel párhuzamosan azonnali hatállyal befagyasztotta a szövetségi alkalmazottak további felvételét, ami a végrehajtó hatalom valamennyi pozíciójára vonatkozik, kivéve a hadsereget és a nemzet- és közbiztonsági, valamint bevándorlási hatóságokat.
Mint arról az Axios beszámolt, Trump lényegében a Schedule F-ként elhíresült korábbi lépését is visszaállította, miszerint
szövetségi közalkalmazottak számottevő részét politikai kinevezetté minősítette át,
így saját kénye-kedve szerint rúghatja ki őket, ez különösképp "bizalmas" és "szakpolitikát meghatározó" munkakörben dolgozókra vonatkozik. Bár a rendelet szerint a köztisztviselőknek nem kell támogatni az elnök politikáját,
kötelesek a legjobb tudásuk szerint, hűségesen végrehajtani a kormány politikáját.
"Ennek elmulasztása elbocsátásra adhat okot."
A Washington Post szerint több tízezer közszolgát érinthet a lépés, akik ezzel elveszíthetik munkahelyi védelmüket. Hétfőn a 37 szövetségi kormányzati szerv dolgozóit képviselő szakszervezet, a National Treasury Employees Union rögvest be is perelte Trumpot a rendelet miatt.
Trump emellett a sokszínűséggel, méltányossággal és befogadással (DEI) foglalkozó kormányzati programokat is megszüntette,
az ügynökségi vezetőknek 60 napjuk van, hogy szanálják az összes ilyen és "környezeti igazságossághoz" kapcsolódó irodát és pozíciót. A rendelet "veszélyesnek, megalázónak és erkölcstelennek" nevezte a programokat, Trump beiktatási beszédében egy "színvak és érdemeken alapuló társadalom" megteremtésére tett ígéretet. A BBC közben azt írta, a Fehér Ház megerősítette, hogy
szerdától minden szövetségi DEI-alkalmazottat fizetett szabadságra küldtek.
Az elnök egyik rendeletében a kormányzattal szerződésben álló magáncégeket is a DEI-programok eltörlésére kívánta rábeszélni, egyúttal a kormányzati szerveket magáncégek kivizsgálására utasította "polgárjogi" kihágások felderítése céljából.
Egyes polgárjogi aktivisták szerint a sokszínűség elősegítésére a régóta fennálló társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek, illetve a strukturális rasszizmus miatt van szükség, Trump és támogatói viszont úgy vélik, azok igazságtalanul diszkriminálnak másokat, és nem a valós érdemre helyezik a hangsúlyt munkahelyi felvételkor vagy előléptetéskor.
A Reuters szerint egy szerdai iránymutatásban arra figyelmeztették a közalkalmazottakat, hogy "kedvezőtlen következményekkel" kell számolniuk, ha nem jelentik az akár "rejtett módon" működő méltányossági és befogadási programokat.
A progresszív liberális oldalhoz húzó Vox kiemelte,
mindez földrengésszerű kulturális és jogi fordulatot jelent a 2010-es évekhez és a 2020-as faji elszámolási kísérlethez viszonyítva, amikor ezek a programok széles körben elterjedtek az Egyesült Államokban.
De Trump lépései az elmúlt évtizedeket is meghaladják: hatályon kívül helyezte ugyanis a Lyndon B. Johnson korábbi demokrata elnök által aláírt 1965-ös rendeletet is, amely megtiltotta a szövetségi ügynökségeknek a foglalkoztatás során történő diszkriminációt, és esélyegyenlőséget biztosított bőrszín, faji, vallási és nemzeti származás alapján.
Vége a születési jogon járó állampolgárságnak?
Trump talán egyik legfontosabb kampányígérete az "Egyesült Államok történetének legnagyobb deportálási művelete" volt. Már hétfői beszédében leszögezte, hogy első elnöki rendeletei között
országos vészhelyzetet hirdet az amerikai-mexikói határon,
és megkezdik az illegális bevándorlók, "bűnöző idegenek millióinak" kitoloncolását "oda, ahonnan jöttek."
Az ICE, a bevándorlási és vámhatóság péntek hajnalban közölte, 538 letartóztatást hajtottak eddig végre, és 373 illegális bevándorlót vettek őrizetbe az ország különböző "menedékvárosaiban." A héten a belbiztonsági minisztérium egyébként visszavonta azt az irányelvet, miszerint iskolákban, kórházakban és templomokban nem tartóztatnak le illegálisan az országban tartózkodókat.
A Hill arról írt, Trump hivatalba lépése után szinte azonnal leállították a Biden-adminisztráció által létrehozott CBP One alkalmazást, melyen keresztül időpontot tudtak foglalni azon amerikai-mexikói határra érkezők, akik törvényes menedékjogot szerettek volna kérni az Egyesült Államokban. A Biden-kormány az app bevezetésétől a káosz és az érkezők csökkenését várta, és 2023 végi csúcs után egyébként folyamatosan esett vissza a határátlépők száma. A hétfői intézkedés következtében körülbelül 30 ezren jártak pórul az időpontjuk törlése miatt.
- Trump mindemellett felgyorsította azon személyek kitoloncolását, akik nem felelnek meg a menedékkérelmi követelményeknek, és gyakorlatilag felfüggesztette a menedékkérelmi jogot Amerikában, felhatalmazva a bevándorlási tisztviselőket arra, hogy "visszaverjék, hazatoloncolják vagy eltávolítsák" az érkezőket. A rendelet lényegében arra kötelezi a kormányt, hogy eltekintsen a menedékjogot biztosító törvényektől, amíg Trump meg nem állapítja, hogy "megszűnt az invázió a déli határon."
- Ezenkívül visszaállította a "Maradj Mexikóban" (Remain in Mexico) nevű politikát, így a déli határra érkező menedékkérőknek a szomszédos országban kell megvárniuk, amíg elbírálják kérelmüket. Mexikó elnöke, Claudia Sheinbaum ellenzi a lépést, de jelezte, "humanitárius" gesztusként befogadják a visszaküldött menedékkérőket, és munkába látnak a hazatelepítésük érdekében.
- Mint azt korábban belengette,
Trump katonákat vezényelt a déli határszakaszra,
hogy megállítsák a bevándorlók "katasztrofális invázióját". Eddig 2200 szövetségi katona állomásozott Texasban, főleg logisztikai és adminisztratív feladatokat ellátva, például adatfeldolgozással vagy fuvarozással foglalkozva, ezzel tehermentesítve a bevándorlási hatóságokat. A CNN beszámolója alapján az első hullám keretében további 1500 katona csatlakozhat hozzájuk, bár Trump állítólag összesen 10 ezer egyenruhás készenlétbe állítását kérte. Ezen túl négy katonai repülőgépet a kitoloncoltak eltávolítására fognak bevetni. - A régi új elnök emellett külföldi terrorista szervezetnek minősítette a drogcsempész kartelleket és bűnbandákat, azok Egyesült Államokban tartózkodó tagjaira pedig az 1798. évi külföldi ellenségekről szóló törvényre (Alien Enemies Act) hivatkozva csapna le, ami nemzetbiztonsági veszély vagy háború idején felhatalmazza az elnököt a bírósági eljárás nélküli kitoloncolásukra. Ezáltal egyébként amerikai vállalatok szintén kockázatos helyzetbe kerülhetnek, hiszen egyes kartellek olyan üzleti szektorokban is aktívak, mint a mezőgazdaság és a turizmus, de a terrorszervezetekkel való üzletelés szigorú büntetést vonna maga után. A rendelet nem határozza meg, mely mexikói szervezetek kerülhetnek fel a feketelistára; a külügyminisztert kéri fel annak összeállítására olyan más országbeli bűnbandákat is figyelembe véve, mint a salvadori MS-13 vagy a venezuelai Tren de Aragua. Arra a kérdésre, hogy a kartellekkel szemben Mexikó területén is bevetné-e a hadsereg különleges erőit, Trump azt mondta, "megtörténhet." A mexikói elnök kijelentette, Mexikó együttműködik szomszédjával a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben, de szuverenitása védelmében soha nem egyezne bele amerikai katonai rajtaütésekbe.
- A republikánus zászlóvivő szintén felfüggesztette az országba érkező menekültek letelepítését legalább négy hónapra, valamint megszünteti a kubai, haiti, nicaraguai és venezuelai személyek humanitárius okokból történő ideiglenes letelepedését lehetővé tevő programot (CHNV), mely célja az onnan induló illegális migráció visszaszorítása volt. Kilátásba helyezte továbbá az átmeneti védelem alatt állók státuszának visszavonását, ami közel 1 millió embert érinthet, köztük afgán és ukrán állampolgárokat. Az Amerikai Bevándorlási Tanács szerint ezzel ők is kitoloncolhatóvá válnak.
- Trump emellett arra utasította a védelmi és a belbiztonsági minisztereket, hogy tegyenek lépéseket "ideiglenes és állandó fizikai akadályok telepítésére és építésére", azaz folytassák a Biden által leállított határfal meghosszabbítását.
- Végezetül pedig a szövetségi főügyészséget arra szólította fel, hogy a halálbüntetés kiszabását kérje azokra az illegális bevándorlókra, akiket halált okozó bűncselekményért ítélnek el.
Beiktatási beszédében Trump nem tett említést az eddig talán legnagyobb port kavart bevándorlási lépéséről: hétfői rendelete szerint február 19-től fogva
az amerikai kormányzat nem ismeri el többé a törvényes státusszal nem rendelkező bevándorlók Egyesült Államokban született gyermekeinek állampolgárságát.
Az intézkedés az egyébként legálisan Amerikában tartózkodó, így az ideiglenes munkavállalási, diák- és turistavízummal rendelkező anyák Egyesült Államokban világra jött gyermekeinek állampolgársághoz való jogát is eltörli, kivéve ha az apa amerikai állampolgár vagy zöldkártyát kapott.
Mindez nem kevesebbet jelent, minthogy
Trump újraértelmezné az amerikai alkotmány XIV. kiegészítését,
miszerint minden, az Egyesült Államok és annak joghatósága alá tartozó területen született személy amerikai állampolgár (Amerikában – jogi kifejezéssel élve – a ius soli ("a talaj joga") volt eddig érvényben, nem az Európában elterjedt ius sanguinis, a "vér joga", miszerint a szülők állampolgársága a mérvadó).
A rendeletet civil szervezetek és két tucat demokrata párti vezetésű állam és város kedden bíróságon támadta meg,
mert szerintük megsérti az alkotmányt.
Annak ellenére, hogy az elnöknek széles hatásköre van a bevándorláspolitika meghatározására, az állampolgárságtól megfosztó rendelet messze kívül esik ezen
- állt a 18 állam, illetve Washington D.C. és San Francisco városa által benyújtott keresetben. Ugyanezen a napon Washington, Arizona, Oregon és Illinois állam főügyészei szintén pereltek, és ők is a lépés mielőbbi felfüggesztésére kérték a bíróságot.
Csütörtökön egy, a korábbi republikánus elnök, Ronald Reagan által kinevezett kinevezett seattle-i bíró
jóváhagyta a négy állam kérelmét,
ezzel átmenetileg megakadályozva a rendelet végrehajtását.
Több mint négy évtizede ülök a bírói székben. Nem emlékszem még egy olyan esetre, ahol a feltett kérdés ennyire egyértelmű lett volna
- jelentette ki a bíró, Trump lépését "kirívóan alkotmányellenesnek" nevezve.
A Legfelsőbb Bíróság korábbi határozataiban megerősítette a mindenkit megillető, születési jogon járó amerikai állampolgárságot, az viszont biztos, hogy ez lehet a második Trump-elnökség első nagy horderejű jogi vitája, melyet valószínűleg az immár 6-3 arányban konzervatív többségű Legfelsőbb Bíróságnak kell majd tisztáznia.
Ami pedig az Egyesült Államokban élő több mint 11 millió illegális bevándorló potenciális kitoloncolását illeti, szerdán a CNN írta meg, hogy a Trump-kormányzat egy igazságügyi minisztérium által készített memorandum alapján kész büntetőeljárást indítani azon, főleg demokrata párti városvezetők és helyi tisztviselők ellen, akik nem hajlandók együttműködni a szövetségi kormányzattal az illegális bevándorlók elleni szigorú fellépés érdekében.
Több demokrata önkormányzat az első Trump-ciklus alatt "menedékvárosnak" nyilvánította településüket,
mely értelmében korlátozzák a helyi rendfenntartó erők együttműködését a szövetségi bevándorlási hatóságokkal – például nem vesznek részt letartóztatásokban –, így "menedéket" nyújtva az ott élő illegális bevándorlók számára.
A most kiszivárgott feljegyzés elsősorban róluk és nekik szól.
A Trump korábbi személyes ügyvédje, Emil Bove ügyvivő főügyészhelyettes által összeállított dokumentum hangsúlyozta,
szövetségi törvény tiltja, hogy az állami és helyi szereplők ellenálljanak, akadályozzák és más módon ne tegyenek eleget a bevándorlással kapcsolatos törvényes parancsoknak és kérelmeknek.
A főügyészség szerepét betöltő igazságügyi minisztérium egyúttal arra utasította a szövetségi ügyészeket, hogy
vizsgálják ki az ilyen eseteket, és fontolják meg a büntetőeljárás indítását.
A memorandum szerint emellett felelősségre vonhatják azokat az ügyészeket is, akik nem hajlandók vádat emelni ezen ügyekben.
Tom Homan, a Trump által kinevezett "határcár", azaz határvédelemért felelős különmegbízott korábban azt üzente a tömeges kitoloncolásokat ellenző demokratáknak,
ha nem segítenek nekünk, tűnjenek el az útból a fenébe, mert meg fogjuk csinálni.
Kedden egyébként felhördülést okozott konzervatív körökben, hogy a beiktatási ünnepségsorozatot záró ökumenikus mise részeként egy episzkopális püspök, Mariann Budde a bevándorlók, illetve a meleg és transznemű gyerekek érdekében "kegyelmességet" kért a vele szemben ülő Trumptól. A politikus utólag úgy reagált, "szerintem nem volt jó az istentisztelet", a püspököt pedig "radikális baloldali, keményvonalas Trump-gyűlölőnek" titulálta.
Kegyelem a capitoliumi zavargóknak
Ha már a kegyelmet emlegettük, hivatalba lépése után Trump az alkotmányban foglalt kegyelmezési jogát sem tartogatta sokáig. Ahogy a kampányban megígérte, enyhítette 14 személy büntetését, akiket a Capitoliumnál történt 2021. január 6-i zavargások kapcsán vádoltak meg bűncselekménnyel, továbbá
kegyelmet adott több mint 1500, a Capitolium ostromáért elítélt embernek.
Köztük volt a szélsőjobboldali, neofasiszta szervezetként számontartott Proud Boys korábbi vezetője, Enrique Tarrio is, aki különben 22 évnyi börtönbüntetését töltötte volna.
Nyolc nappal a beiktatás előtt a leendő alelnök, J.D. Vance még azt mondta a Fox News Sunday című műsorban, hogy a rendőrökre támadó elítélteknek nem kellene kegyelmet kapniuk:
Ha aznap erőszakot követtek el, nyilvánvalóan nem kellene kegyelmet kapniuk.
Az Axios forrásai alapján maga Trump is vacillált, hogy mitévő legyen: csak célzottan, néhány embert részesítsen kegyelemben, vagy mindenkire kiterjedő döntést hozzon.
Trump egyszerűen úgy volt vele: "B------ meg, engedjük el mindet!"
- nyilatkozta egy, a megbeszéléseket és Trump döntéshozatalát ismerő tanácsadó a lapnak.
A lépés azonban nem aratott osztatlan sikert, és nemcsak a demokrata politikusok körében.
Az egyik börtönre ítélt, aki részt vett a Capitolium megtámadásában, visszautasította Trump kegyelmét, mondván:
Tévedtünk aznap.
A közösségi médiában "MAGA-nagyiként" elhíresült Pamela Hemphill, aki bűnösnek vallotta magát, és 60 nap börtönbüntetésre ítélték, a BBC-nek elmondta,
a kegyelem elfogadása csak megsértené a fővárosi rendőröket, a jogállamiságot és természetesen a nemzetünket.
A nagyin kívül, az Egyesült Államok legnagyobb rendőrszakszervezete, a Fraternal Order of Police – mely 2024-ben hivatalosan beállt Trump kampánya mögé – és a Rendőrfőnökök Nemzetközi Szövetsége közös nyilatkozatban fejezte ki mély csalódottságát a kegyelmekkel kapcsolatban.
Ha ezen bűnök elkövetőit, különösen a súlyos bűncselekmények elkövetőit, nem vonjuk teljesen felelősségre, veszélyes üzenetet küldünk, azt mutatva, hogy a rendőrökre támadás nem bír súlyos következményekkel, és másokat felbátoríthatunk arra, hogy hasonló erőszakos cselekményeket kövessenek el
- olvasható a közleményben.
Republikánus párti szenátorok közül szintén többen hangoztatták ellenérzésüket, köztük Mitch McConnell, a szenátus korábbi republikánus vezetője. A Trumppal való szembeszállásra eddig talán legnagyobb hajlandóságot mutató Lisa Murkowski alaszkai szenátor úgy reagált,
csalódott vagyok, hogy ezt látom, és félek, milyen üzenetet küld ez a nagyszerű férfiaknak és nőknek, akik megvédtek minket
Az észak-karolinai Thom Tillis eközben saját pártjáról Joe Biden korábbi demokrata elnök kegyelmeire terelte a szót:
Aggályaim vannak bármilyen, rendőröket bántalmazó személyeknek adott kegyelem kapcsán. És pont. És komoly aggályaim vannak Biden összes kegyelmével kapcsolatban is.
Biden december elején széles körű kegyelmet adott a két szövetségi perben is ítéletre váró fiának, Hunter Bidennek, majd hétfő reggel bejelentette, előzetes kegyelemben részesíti
- Mark Milley tábornokot, az amerikai hadsereg egyesített vezérkarának korábbi parancsnokát, aki első ciklusa során szerzett ismeretsége alapján Trumpot fasisztának nevezte a kampányban,
- Anthony Faucit, a koronavírus-járvány idején vezető szerepben lévő járványügyi tisztviselőt,
- és a január 6-i ostromot vizsgáló kongresszusi különbizottság tagjait és vallomástevőit, köztük Liz Cheney volt republikánus képviselőt.
De ez még nem a vége,
Trump beiktatása előtt pár perccel Biden közölte, három testvérének és párjaiknak is kegyelmet adott.
A családomat könyörtelen támadásoknak és fenyegetéseknek tették ki, amelyeket kizárólag az motivált, hogy ártani akarnak nekem – ez a pártpolitika legrosszabb arca. Sajnos nincs okom azt hinni, hogy ezek a támadások véget érnek
- indokolt közleményben a bideni Fehér Ház, mely felfogása szerint ez nem jelentette azt, hogy bármilyen bűncselekményt elkövettek volna, vagy beismernék azt. Cheney és a bizottság társvezetője közleményben úgy reagált,
ma nem azért kaptunk kegyelmet, mert megszegtük a törvényt, hanem mert betartottuk azt.
A kegyelmeket úgy osztotta ki a leköszönt elnök, hogy fián kívül egyikőjükkel szemben sem történt vádemelés, így a feladatkörük során bármilyen esetlegesen elkövetett szövetségi bűncselekmény alól előzetes mentesítést kaptak a megadott időtartamban (Biden családtagjai estén ez bármiféle nem erőszakos bűntettre vonatkozik). Trump korábban megtorlással fenyegette Milley-t, Faucit és Cheney-t is. Republikánus párttársaihoz hasonlóan a volt ingatlanmogul kritizálta Biden kegyelmeit, hozzátéve, hogy a "a vicces, és talán a szomorú dolog, hogy magának nem kegyelmezett meg."
A két párt között persze elindult az egymásra mutogatás, hogy Biden vagy Trump kegyelmei a felháborítóbbak,
bár néhányan mindkettőt elítélték. Jamie Raskin demokrata képviselő szerint az a különbség, hogy előbbi "ártatlanoknak", míg utóbbi "elítélteknek" adott felmentést, míg John Thune, a republikánus szenátorok új vezetője úgy véli, "Biden nyitotta ki az ajtót" Trump kegyelmeinek.
A frissen beiktatott republikánus elnök azóta egyébként kegyelmet adott Ross Ulbrichtnak is, a Silk Road nevű online feketepiac alapítójának, ahol drogot, gyermekpornót, fegyvereket is árultak. Ulbrichtet 2013-ban tartóztatták le, majd 2015-ben ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre. A 40 éves férfi tárgyalásán elismerte, hogy ő hozta létre a Silk Roadot, de ügyvédei azt állították, később átadta a honlapot másoknak. A Libertárius Párt, amely a kábítószerek legalizálását szorgalmazza, régóta kampányolt Ulbricht szabadon bocsátásáért, az ügyet a kormányzati túlkapások példájaként említve.
Trump egyébként megkegyelmezett két rendőrtisztnek is, akik 2020-ban engedély nélküli autós üldözésbe keveredtek egy 20 éves fekete fiatallal, Karon Hylton-Brownnal, aki sisak nélkül vezetett egy mopedet Washington D.C-ben. A fiatal férfit az üldözés közepette elütötte egy autós, a rendőrök pedig a vád szerint igyekeztek eltussolni a balesetet a feletteseik elöl.
Ez még nem minden
Ezen felül Donald Trump rengeteg más intézkedésről döntött, illetve megszólalt számos ügyben.
-
További szankciókat és vámokat helyezett kilátásba Oroszország ellen, amennyiben nem állapodnak meg az ukrajnai háború lezárásáról, mondván, "amennyiben nincs egyezség hamarosan, nincs más választásom, mint nagymértékű adókat, vámokat és szankciókat bevezetni bármire, amit Oroszország az Egyesült Államoknak értékesít". Trump hozzátette, az intézkedés érvényes lenne további a "résztvevő országokra" is.
Itt az idő az egyezségre. Nem szabad további életeket elveszíteni
- fogalmazott az amerikai elnök az MTI tudósítása szerint. De Trump Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kapcsán sem fogta vissza magát, aki szerinte "nem egy angyal", és "nem lett volna szabad, hogy engedje, hogy ez a háború megtörténjen."
- Sajtóinformációk szerint Trump a gázai tűzszünetet nyélbe ütő Steve Witkoffra bízhatja a teljes közel-keleti régió kezelését, és lehetséges, hogy katonai csapások helyett először atomtárgyalásokat folytatna Iránnal – noha az Obama-féle alkuból épp ő lépett ki.
- Február 1-jétől 25%-os vámot tervez kivetni a Kanadából és Mexikóból származó autóimportra, míg a Kínából érkező valamennyi termékre 10%-os tarifa vonatkozna. Tervei szerint ebből finanszírozhatják a 2017-ben elfogadott adócsökkentésének idén esedékes meghosszabbítását.
- Trump "az olajárak csökkenésével" a kamatlábak mérséklésére szólította fel a jegybankot (Federal Reserve), mely elviekben független a kormányzattól.
- Nemzeti veszélyhelyzetet hirdetett az energiatermelés felpörgetése érdekében, eltörölte az elektromos járművek támogatását, felülvizsgálná a 2022-ben elfogadott Inflation Reduction Act által zöld beruházásokra szánt források felhasználását, valamint növelné a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportját.
- Első ciklusához hasonlóan újból kilépett a párizsi klímaegyezményből, illetve a Nemzetközi Egészségügyi Világszervezetből (WHO) is.
- 75 napig felfüggesztette a TikTok betiltásáról szóló, Kongresszus által elfogadott, majd a Legfelsőbb Bíróság által alkotmányosnak ítélt törvény végrehajtását, amíg meghatározzák a "megfelelő jövőbeli lépéseket." Potenciális amerikai vevőként felmerült Elon Musk és az internetes influenszer, Mr. Beast személye is.
- Aláírta a Mexikói-öböl átnevezését Amerikai-öbölre, az Alaszkában található Denali-hegyet pedig visszanevezte Mount McKinley-vé. Utóbbi átnevezése kevésbé promlémás, hiszen az ország határain belül található, az öböl viszont bonyolultabb kérdés, más országoknak pedig nem kell elfogadni az amerikai változtatásokat. A már említett Lisa Murkowski, Alaszka republikánus szenátora egyébként megtartaná az ország legmagasabb hegycsúcsának helyi őslakosok által használt nevét, melyet Barack Obama tett hivatalossá.
- Trump beiktatási beszédében továbbá leszögezte: "az Egyesült Államok vissza fogja venni a Panama-csatornát." Az azt birtokló Panama nemrég az ENSZ Biztonsági Tanácsának írt levélben adott hangot aggodalmának.
- Egy homályosan megfogalmazott rendelet által a szövetségi kormányzat "fegyverként használatának befejezésére" és a hatóságok átvizsgálására szólított fel.
- Emellett aláírt egy rendeletet a két nem (férfi és nő) kizárólagos és hivatalos elismeréséről, melyet a fogantatáskor határoznak meg. Arra utasította a kormányzati szerveket, hogy a kiállított dokumentumokon ezt tüntessék fel, szüntessék meg a nemi identitás vagy a preferált névmások használatát, és tartsanak fenn kizárólag nők számára elérhető helyiségeket a börtönökben és menedékhelyeken.
- Trump megtiltotta az amerikai állampolgárok szólásszabadságának állam általi cenzúrázását, egyúttal azzal vádolva a szövetségi kormányt, hogy "a félretájékoztatás elleni küzdelem ürügyével" megsértette a szólásszabadságot.
- Visszavonta egyes hírszerzési tisztviselők nemzetbiztonsági jogosultságát, köztük az őt médiamegjelenései során gyakorta kritizáló korábbi tanácsadójáét, John Boltonét.
- 90 napra felfüggesztette az amerikai külföldi segélyezési programokat, amíg nem igazítják azokat Trump külpolitikai stratégiájához.
- Az amerikai digitális szolgálat átszervezésével és átnevezésével létrehozta a kormányzati hatékonysági hivatalt (DOGE), melyet feltehetően egyedül Muskra fog bízni, a vele állítólag összeveszett Vivek Ramaswamy ugyanis bejelentette távozását.
-
Bejelentette továbbá, hogy egy 500 milliárd dolláros beruházás keretében fejlesztené az amerikai AI infrastruktúrát, ami a Stargate (csillagkapu) névre hallgat, de Musk kritikusan azt írta az X-en: "valójában nincs meg a pénz a projekthez."
- Csütörtökön ezenkívül rendeletet írt alá egy nemzeti kriptotartalék esetleges létrehozásáról és egy ezt mérlegelő bizottság felállításáról, valamint megtiltotta egy amerikai központi banki digitális valuta kifejlesztését.
- Szintén csütörtökön kezdeményezte a John F. Kennedy volt elnök, Robert F. Kennedy és Martin Luther King ellen elkövetett merényletek nyomozati anyagának titkosítás alóli feloldását.
Trump leendő minisztereinek szenátusi jóváhagyását illetően, Marco Rubio külügyminiszteri és John Ratcliffe CIA-igazgatói kinevezését demokrata voksokkal engedte át a Kongresszus felsőháza. A több botrány által szimultán sújtott volt Fox News-műsorvezető, Pete Hegseth védelmi miniszteri megerősítése viszont egy hajszálon múlott: a demokraták és Murkowski mellett a maine-i Susan Collins mérsékelt republikánus szenátor is elutasította, tegnap este pedig Mitch McConnell szintén leszavazta, így Vance alelnöknek kellett megmentenie Hegseth Pentagon-főnökségről szóló álmait a döntetlen feloldásával (51-50).
Az új elnök aláírását viselő első törvény valószínűleg a Kongresszus által szerdán elfogadott Lakey Riley-törvény lesz, amely előírja a lopás vagy erőszakos bűncselekmény miatt letartóztatott (azaz bíróság által még nem elítélt), illegálisan Amerikában tartózkodó személyek bevándorlási őrizetbe vételét. A republikánusok mellett a képviselőházban 46, a szenátusban 12 demokrata támogatta a javaslatot. Laken Riley georgiai egyetemistát 2024 februárjában támadta és ölte meg José Ibarra, egy venezuelai illegális bevándorló, akit tényleges életfogytiglanra ítéltek.
Címlapkép forrása: Jabin Botsford /The Washington Post via Getty Images
