Kormányellenes tüntetések törtek ki India északkeleti tartományában, a Peking által is követelt Arunácsal Prades államban. A problémát az okozza, hogy Újdelhi a térség vízkészletének biztosítása érdekében nagyszabású gátépítést tervez a Sziang folyón, elárasztva ezzel a térségben élők földjeit. A 13,2 milliárd dolláros projekt keretében vízerőművet is felhúznak, ez 11 000 MW energiatermelési kapacitással a világ legnagyobbjai közé fog tartozni. A gát mögött felduzzasztott tároló egyben azt is jelentené az ott lakók számára, hogy el kellene hagyniuk otthonaikat, a hírek szerint mintegy 20 települést érintené a beruházás. A demonstrációk megfékezése érdekében a kormány a rendvédelmi erőket is kivezényelte a területre. A beruházás része annak a versenyfutásnak, amelyet Kína és India vív egymással az édesvízért. A nézetkülönbségek összecsapásokig is vezettek már az elmúlt években,
2020-ban a határviták és a folyóvölgy ellenőrzése miatt több katona életét vesztette a lőfegyverek nélküli összecsapásokban.
A Sziang folyó Tibetben ered, majd Indiában sokkal szélesebbé válik. Az ország nagy részén egyébként nem ezen a néven ismert, hanem Brahmaputraként. A folyó végül Banglades felé távozik, ahol a Bengáli-öbölbe ömlik. A földrajzi helyzetéből adódik, hogy a felsőbb szakasz Kínában van, ezt pedig Peking meg is próbálta azzal kihasználni, hogy az ott csak Yarlung Zangbo néven ismert vízfolyásra felépítik a világ legnagyobb gátját. A 2020-ben bejelentett kínai projektre válaszul jött az indiai elképzelés: egy nagyméretű gáttal akarják kiegyenlíteni a felsőbb szakasz okozta zavarokat és károkat, amely egyszerre tudna szerintük aszály és áradás esetén is hatékonyan működni.
China approves plan to build world's largest dam on the Brahmaputra River near the India border at a cost of $137 billion. pic.twitter.com/wlZoE3Wjst
— Globe (Eye) December 30, 2024
A környezetvédők arra hívják fel a figyelmet, hogy a gátépítési láz hatalmas károkat okozhat az ökoszisztémában, miközben nem szabad elfelejteni, hogy a Himalája ezen része rendkívül földrengésveszélyes területnek számít. Kína számára a mintegy 137 milliárd dolláros értékű megaberuházás szükséges a 2060-as „zéró kibocsátás” céljának eléréséhez. A terep adott ahhoz, hogy kihasználják a benne rejlő hatalmas energiatermelési potenciált. A lezúduló víz ugyanis rövid idő alatt közel 5000 métert esik, ezért azt várják, hogy
évente mintegy 300 milliárd kilowattóra villamos energiát fog termelni a gátrendszer.
Bár ezek a beruházások elsősorban a gazdasági teljesítmény javítására tett lépéseknek tűnhetnek, valójában a nagyhatalmi versenyfutás mutatkozik meg a háttérben. Különösen India félelme jelentős, hogy Kína egyszerűen elveszi előle a vizet, ezzel megfosztva a létfontosságú természeti erőforrástól. Újdelhiben most is tartanak attól, hogy felső szakaszon megépülő gáttal Kína esetleg igyekszik majd elterelni a folyót, ezzel hatalmas csapást mérve déli szomszédjára. Bár a két hatalom között hivatalosan létezik megállapodás az erőforrások megosztásáról a területen, a valóságban ezt a felek nem mindig tartják be. A gátrendszerek miatt már éles szóváltás alakult ki Újdelhi és Peking között, ennek a megoldását a bizalom növekedése jelenthetné, de erre nem igazán mutatkozik esély. A harmadik fél a vitában Banglades, akinek érdeke, hogy Kína ne terelje el a folyót és biztosítsa a folyamatos vízmennyiséget. Ez a körülmény összekovácsolhatja Indiával az érdekeiket, amelyben egy oldalon léphetnek fel a keleti nagyhatalom elképzeléseivel szemben.
Címlapkép forrása: Phil Clarke Hill via Getty Images
