A jövő fejlesztése
A Pentagon 2014-ben jelentette be, hogy létrehozza a NGAD (Next Generation Air Dominance – magyarul: Következő Generációs Légi Dominancia) nevű programját, amelynek a lényege, hogy fenntartsa a globális hegemón szerepét a légierős képességekben. Egy sor csúcstechnológiát érintenének ezzel, kezdve a legmodernebb meghajtástól, a lopakodóképességeken át, a fejlett fegyverekig.
A program középpontjában egy pilóta által vezetett 6. generációs vadászgép kifejlesztése áll, amely lecserélheti az F-22 Raptor ötödik generációs vadászgépeket.
A terv fontos kiegészítő eleme, hogy egy olyan fegyver érkezzen, amely tulajdonképpen a drónok légi központjaként működne. Washington ezzel egyértelműen az olyan hatalmas területű zónákra összpontosítana, mint az indo-csendes-óceáni térség, ahol a jelenleg meglévő képességek nem bírnak elegendő hatótávolsággal és a szükségesnél kisebb hasznos teher szállítására alkalmasak. Készülhet egy másik verzió is, amelyet főleg az európai jellegű, kisebb hatótávolságot igénylő terepre szabnák. A fejlesztési projektet átmenetileg leállították, ennek oka, hogy még minimum 20 milliárd dollárnyi ráfordítást igényelne a megvalósítás, erről pedig már az új elnöknek, Donald Trumpnak kell határoznia.
2025 január elején Frank Kendall, az amerikai légierő minisztere a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjában (CSIS) tartott előadást a 2024 nyarán felfüggesztett NGAD-ról. Akkor a döntéshozók az elszálló költségek miatt úgy döntöttek, hogy felülvizsgálják a követelményeket és a célkitűzéseket. Visszatérő kritika volt például, hogy minden egyes leszállított gép több száz millió dolláros költséggel járhat. Az analízis már közel van a befejezéséhez, de annak az eredményei egyelőre nem ismertek, bár a tárcavezető annyit megjegyzett, hogy szerinte van perspektíva a folytatásban.
A légierő egy olyan repülőgépre írt követelményeket, amely lényegében egy F-22-es helyettesítője lehet. És az elmúlt néhány évben ezen dolgoztunk. Most ott tartunk, hogy elkötelezzük magunkat a továbblépés mellett, hogy befejezzük a tervezést, és megkezdjük a gyártást, vagy sem
– mondta Kendall, kiemelve, hogy ezek a legfontosabb döntések minden hasonló fejlesztés esetén. Hozzátette, hogy a NGAD közben valamelyest megváltoztak az elképzelések, és mostanra két eltérő elképzelés kezdett kirajzolódni előttük: az egyik egy olcsóbb, többfeladatú repülőgép, amely inkább a drónok irányító központjaként funkcionálna, vagy a másik lehetőség egy nagy hatótávolságú csapásmérésre tervezett légi jármű. A tisztségviselő elmondása szerint az eredeti elképzelésen változtatni kell, mivel az NGAD-ban megfogalmazott tervek tulajdonképpen helyettesíthetőek egy olcsóbb, drónvezérlési célokra létrehozott járművel. A CCA (Collaborative Combat Aircraft – magyarul: együttműködésen alapuló harci repülőgép) programban nagy figyelmet kap a nagy hatótávolságú csapásmérő képességekre is, bár Kendall megjegyezte, hogy a légierő ettől függetlenül is törekedhetne erre.
A másik kiemelten fontos része a technológiának, hogy képes legyen azokkal a csúcskategóriás kiegészítő eszközökkel együttműködni, amik lehetővé teszik például a gyors és hatékony utántöltést. Ennek megoldására már készül az NGAS, vagyis a következő generációs légi utántöltő rendszer. Bár a nyilatkozatok többnyire kevesebb szót ejtenek erről, mégis ez lehet a fejlesztés egyik sarokpontja, amely jelentősen képes megnövelni a hatótávolságot.
Skunk Works Reveal New Stealthy Tanker Concept With Twin Flying BoomsThe notional concept comes as the U.S. Air Force prepares for an analysis of alternatives for the Next Generation Aerial Refueling System (NGAS).Story: https://t.co/48KWeZCqL2
— The (Aviationist) November 10, 2024
Az új elképzelés a költséghatékonysága mellett a terv szerint maximalizálhatná az üzemanyag- és hálózati kapacitást az általa kezelt személyzet nélküli platformokon elosztott fegyverekkel és érzékelőkkel. A végeredmény egy jóval olcsóbb és kisebb repülőgép lehet. David Allvin tábornok, a légierő vezérkari főnöke hozzátette, hogy a B-21 Raider lopakodó bombázó is új feladatokat kaphatna egy másik rendszerben. Elmondta, hogy a repülőgép a csapásmérésen felül már most is alkalmas egy sor feladatra, így a hírszerzésre, megfigyelésre és felderítésre egyaránt. Bár egyelőre nem ismertek a részletek, könnyen meglehet, hogy
a teljesen új vadászgép/bombázó kifejlesztése helyett inkább igyekeznek majd a B-21-es összes lehetőségét maximálisan kihasználni, ezzel pedig tulajdonképpen akár légiharcok esetén is feladatot kaphat.
A The War Zone elemzése szerint ennek akár lehet is realitása, mivel több tulajdonsága alkalmassá teszi a sokoldalú műveletekhez. A hatodik generációs gépből kezdetnek 100 darabot rendeltek meg az eddigi B-1 Lancer és a B-2 Spirit bombázók lecserélésére. A Raidernek nem kell támaszkodnia az egyre nagyobb fenyegetettségnek kitett előretolt légibázisokra, hanem távolról is képes mélyen berepülni az ellenséges terület fölé, hogy ott teljesítse a célját. Az elmondások alapján képes az olyan modern légvédelmi rendszereket is kicselezni, mint az orosz Sz-400-as, vagy a kínai HQ-9-es.
Unveiled today, the B-21 Raider will be a dual-capable, penetrating-strike stealth bomber capable of delivering both conventional and nuclear munitions. The B-21 will form the backbone of the future Air Force bomber force consisting of B-21s and B-52s.(U.S. Air Force photo) pic.twitter.com/X6KSU7sy6U
— U.S. (Air) December 3, 2022
Az örök mumus
A légierőnél közben azt szeretnék, hogy az új fejlesztés legyen olcsóbb, kifejezett célként azt jelölték meg, hogy az F-35-ös vadászgépeknél kisebb költségekkel járjon. A jelenlegi ismeretek szerint ez szinte álomszerű cél, mivel a kezdetekben azzal számoltak, hogy nagyjából 250-300 millió dollárba kerülnének, ez nagyjából a háromszorosa az ötödik generációs vadászbombázóknak. Maga Kendall is elismerte, hogy éppen az egekbe szökő költségvetés volt az egyik érv az egész terv újragondolása mellett. Meg kell jegyezni viszont, hogy az Egyesült Államokban zajló katonai fejlesztési programok hagyományosan rendkívül drágák, éppen ezért merül fel egyszerre két, egymásnak ellentmondó érvelés: az egyik szerint ezek kellenek ahhoz, hogy Washington megtartsa a pozícióját, a másik oldal viszont azzal érvel, hogy ideje lenne a hatékonyabb költségek felé nyomni a hadiipart. Közben az is visszatérő probléma, hogy az egyetlen területre elköltött hatalmas összegek nem okozzák-e azt, hogy emiatt esetleg más, talán sürgetőbb fejlesztések késhetnek.
Miközben az Egyesült Államokban a döntéshozók igyekeznek eldönteni a dilemmát, addig Kína egy másodpercet sem akar elvesztegetni, és rohamtempóban fejleszti ki a saját rendszereit.
We may not know much about 's Next Generation Air Defence (NGAD) fighter, but one thing is certain: it ain't gonna be cheap! As per the Congressional Budget Office's forecast from 2018, the aircraft will cost a whopping $300 million EACH #USAF
— Air (Power) June 11, 2023
Andrew Hunter, a légierő korábbi beszerzési vezetője szerint a verseny annyira kiélezett, hogy reális esélye van annak, hogy a kínaiak egyszerűen beelőzik ebben az amerikai légierőt. Egy interjúban elmondta, hogy egyáltalán nem lepte meg, hogy Peking 2024 végén olyan csúcstechnológiás repülőgépeket villantott meg, amelyek arra utalhatnak, hogy a kínai fejlesztések már jóval előrébb tartanak. A leállított projekt jogossága mellett érvelt Rob Wittman képviselő, a képviselőház taktikai légi és szárazföldi erőkkel foglalkozó albizottságának elnöke is, aki szerint ez volt az ideális pillanat arra, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a program képes-e minden felmerülő problémára megfelelő megoldást nyújtani.
Joggal mondhatjuk, hogy nagy figyelmet fordítunk arra, hogy mit csinálnak a kínaiak. Így nem sokkolóak azok, amik nyilvánosságra kerülnek. De a tempójuk hihetetlenül gyors
– mondta Andrew Hunter. Korábban még úgy nyilatkozott, hogy nem is lehet kérdés, hogy az Egyesült Államok fog nyerni ebben a versenyfutásban, ezt újabban módosította: szerinte lehetséges, hogy Kína előbb fog üzemképes példányokat felmutatni, de a technológiai képességeket tekintve továbbra is az amerikai gépre teszi a voksát. Elmondta, hogy a nyugati hadiipari vállalatok technikai előnyben vannak, még akkor is, ha nem a kívánt sebességben készülnek el a projektek.
Különös módon éppen Peking látványos erődemonstrációja hozhatja el az NGAD program folytatását. A döntés Donald Trumpra vár, és helyzet nem tűnik túl kecsegtetőnek számára: az a látszat, hogy Kína előnyben van, miközben az amerikaiak képtelenek haladni. A republikánus elnök már a beiktatása napján tucatjával hozott meg döntéseket, a tempón pedig azóta sem látszik lassítani. Éppen ezért nem elképzelhetetlen, hogy a több mint fél éve tartó szünetnek is hamarosan így vagy úgy véget vet a légierő egyik legfontosabb fejlesztésénél. A döntést egyébként már 2024 végén szerették volna meghozni a programról, ám a republikánus politikus választási győzelme új helyzetet teremtett, ezért inkább mindezt elhalasztották, hogy az új elnöknek a kezébe adják a várhatóan akár évtizedekre meghatározó ítéletet.
A vita egyik legfontosabb eleme, hogy teljesen autonóm vadászgépek szolgáljanak-e a jövőben az amerikai légierőnél, vagy továbbra is maradjanak a pilóták. Kendall szerint erre még nem áll készen minden körülmény, egyelőre nem tudják elengedni a pilótákat a közeljövőben sem. Elmondta, hogy szükség van az emberi parancsnokságra és irányításra, a közeljövőben még ezt a modellt kell követniük.
A légierő kultúrája, történelme és öröksége a pilóta szerepéről szól, és ennek bizonyos fokú elengedése, azt hiszem, érzelmileg hihetetlenül nehéz dolog az emberek számára
– tette hozzá, kiemelve, hogy a ragaszkodás miatt is mennyire nehéz lenne meghozni egy döntést az emberi tényező teljes kiiktatásáról a jövő repülőgépeinél. A leköszönő miniszter hozzáfűzte, hogy a jövő az autonóm és a pilóta nélküli járműveké. Szerinte ezek akár a győzelmet vagy a vereséget is eldönthetik attól függően, hogy melyik fél rendelkezik a legfejlettebb mesterséges intelligencia technológiával. Trump 2024 novemberi választási győzelme után több republikánus politikus is véleményt nyilvánított már az ügyről, így Elon Musk és Vivek Ramaswamy is inkább a drónok mellett foglalt állást. Más vélemények szerint viszont nem szabad elsietni ezeket a döntéseket és inkább egy megfontolt, fokozatos átállást kellene támogatni.
US Air Force defers NGAD decision to Trump administration. Clearly, Elon Musk has left the @usairforce
— Aviator (Anil) December 6, 2024
A CCA és az NGDA fejlesztésekről szóló vitában hamarosan döntenie kell az új döntéshozatalnak, mivel Kína minden egyes elvesztegetett napon azon dolgozik gőzerővel, hogy mindenképpen ő nyerje meg ezt a fejlesztési versenyt. A 2024 végén bemutatott erődemonstráció is jelezhette, hogy ők bizony már képesek olyan elrettentő erőt mutatni, amely elegendő lehet a stratégiai fontosságú indo-csendes-óceáni térségben a felemelkedő hatalom befolyásának jelentős növelésére. A jelzés egyben erős üzenetet jelentett a washingtoni döntéshozók számára is, hogy egyre kevesebb idejük maradt a cselekvésre, mivel a nagy rivális be fogja őket érni képességekben, és megkérdőjelezik a légifölényüket az olyan kulcsfontosságú területeknél, mint például a távol-keleti Tajvan szigete. Fontos megjegyezni, hogy Peking nagyon diszkréten kezeli a saját katonai fejlesztési projektjeit, így az égvilágon semmit nem tudni arról, hogy a keleti nagyhatalom pontosan mennyit költ el ezekre, de az évről évre növekvő védelmi költségvetésből vélhetően egyre több csurran-cseppen a legmodernebb eszközökre is.
Donald Trumpra tehát rögtön olyan döntés vár, amely akár évtizedekre meghatározhatja az amerikai légierő jövőjét.
Mérlegelniük kell: biztos, hogy ennyiért ez lesz-e a megfelelő irányvonal, vagy esetleg teljesen máshogy kell megközelíteni az egész programot. Bárhogy is határozzon az új kabinet, a választ majd csak hosszú évtizedek múlva fogunk kapni. Közben állandóan ott ólálkodik az Egyesült Államok hadseregénél a kétely, hogy Kína talán beelőzheti őket ilyen kulcsfontosságú képességek kifejlesztésében.
Címlapkép forrása: Mai/Getty Images
