A 2022 februárjában meginduló orosz invázió Ukrajna ellen azonnal hatalmas menekültáradatot idézett elő. A határoknál hosszú kilométereken keresztül álltak a kocsisorok, rengetegen akarták elhagyni az országot, milliós nagyságrendben döntöttek a távozás mellett. A menekültek tömegei végül többnyire Európában és Oroszországban telepedtek le, talány, hogy mindez csak átmeneti vagy végleges távozást jelent. A hivatalos adatok szerint jelenleg közel 7 millió ukrán él az országától távol menekültként, a legnagyobb kérdés a befogadóországok és Ukrajna számára is az lehet egy esetleges béke után, hogy vajon ezek az emberek vissza fognak-e menni hazájukba.
A második világháború óta nem látott menekülthullám
Az ukrajnai háború a második világháború óta nem látott menekülthullámot idézett elő Európában, amely akkor hatalmas gondokat okozott. A harcok által érintett területek csökkenésével, valamint a három év utáni lehetséges békével viszont most
teljesen új kihívás jelent meg: a hazaköltözők lehetséges hulláma és ennek logisztikai megoldásai.
A visszatérők súlyos logisztikai és infrastrukturális kihívások elé állítja majd az államot is. Ukrajna lakosságáról jelenleg különböző becslések vannak, ez az eltérő megközelítések miatt van. A helyzetet nagyban bonyolítja, hogy az országban utoljára 2001-ben rendeztek népszámlálást, ezért az állami adatbázisok is megközelítőlegesnek számítanak. Az akkori adatok alapján mintegy 48,5 millióan éltek az országban, ami közel 3 milliós csökkenés jelentett a függetlenség elnyerése körüli csúcshoz képest. Ennek migrációs és demográfiai okai egyszerre voltak: sokan hagyták el az országot és a gyermekszületések száma nem volt elegendő a természetes reprodukcióhoz.
Latest UN median forecast for Ukraine's population by 2100 is 15 mln. The popular TV ad of the early 90s pic.twitter.com/IJ9V2bQ9US
— Volodymyr (Ishchenko) July 14, 2024
A trend ezt követően nem nagyon változott, 2013 végén már csak körülbelül 45 millióan voltak az országban. Bár a legtöbb nyugati számítás nem jelöli, 2014 elején Oroszország sűrűn lakott részeket csatolt el Ukrajnától, ekkor egyes becslések szerint 41-2 millió körülire zsugorodott a népesség az Ukrajna által ténylegesen ellenőrzött területeken. A már így is kaotikus adathalmazt egyre nehezebb volt nyomon követni, de az világos volt, hogy Ukrajna lélekszáma rohamosan fogy. A körvonalazódó ukrajnai demográfiai katasztrófát már a 2021-es adatok is szemléltették. Akkor az ukrán statisztikai adatok szerint
mintegy 421 ezer fővel csökkent a lakosság az országban, pedig ez „kvázi” békeévnek számított.
Ebben a helyzetben jött a 2022-es orosz invázió, a menekültek tömegei, újabb elvesztett területek, rengeteg halott. A végeredmény az, hogy jelenleg szinte senkinek nincs valós ismerete arról, hogy pontosan hányan élhetnek ma azokon a területeken, amelyek Kijev felügyelete alatt állnak. Egyes becslések szerint a valóság elkeserítő lehet, és valójában már 30 millió alatt van az országban élők teljes létszáma, de az ENSZ szerint is 10 milliós volt a csökkenés, ami a lakosság 25 százalékát jelenti. Ebben a helyzetben jöhet el a remények szerint a tűzszüneti megállapodás, ám addig még bőven változhat néhány körülmény:
- Különösen a Donbaszban az oroszok lendületes támadásban vannak, minden jel szerint még a tárgyalások kezdete előtt szeretnék elfoglalni Pokrovszk városát. Az bizonyos, hogy Moszkva fokozza a nyomást majd a térségben, hogy minél nagyobb terület megszerzésével helyezze magát jobb pozícióba.
- Az Ukrajna területét rendszeresen érő orosz rakétatámadások sem fognak vélhetően a béke/tűzszünet beköszöntéig leállni, addig további károkat okozva. Arra ráadásul még szinte biztosan nem volt kapacitása az ukrán hatóságoknak (különösen a frontvonal közelében), hogy pontosan felmérjék, mekkora károkat okozott a háború, mit kell újjáépíteni. Erre vélhetően a harcok befejezéséig nem is kerülhet sor, mivel folyamatosan növekedhet a lista, valamint a háborús erőfeszítések elveszik a hatóságok erőforrásait.
- A társadalom létszáma folyamatosan csökken. Egyrészt Ukrajna már a háborút megelőzően is küzdött a súlyos elöregedés problémájával, azóta ebben nem történt változás. A másik, hogy a születési arányszám korábban is a világ sereghajóihoz tartozott, ráadásul a menekültek jelentős része éppen a szülőképes korban lévő nők voltak. Ezzel tovább csökkent az így is alacsony arány. A háború ráadásul továbbra is tart, ennek következtében pedig napról-napra százak veszíthetik életüket vagy sérülhetnek meg súlyosan a harcok és a bombázások miatt.
A kilátások tehát egyelőre nem túl kecsegtetőek Kijev számára, de ebben hozhat változást Donald Trump hivatalba lépése. Arról egyelőre még csak találgatások vannak, hogy mikor indulhatnak meg a békefolyamatok, arról meg pláne, hogy mikor vezethetnek eredményre. Az új amerikai elnök körüli emberek arról beszélnek, hogy a következő 100 napban lezárnák a konfliktust, azonban még ez is nehezen összehozható célkitűzésnek tűnik. Az ok egyszerű:
ameddig az oroszok nyeregben vannak (márpedig éppen náluk van a kezdeményezés), addig nem érdekük, hogy elsiessék a megállapodást, mivel a lehető legtöbbet akarják kisajtolni a helyzetből.
An overview map of the situation in Ukraine as of 16th January 2025. pic.twitter.com/nfanJPKDto
— War (Mapper) January 16, 2025
Mi lehet a béke után?
Fontos leszögezni, hogy egy esetleges békemegállapodás részletei egyáltalán nem ismertek, így abból a feltételezésből indulunk ki, hogy kisebb-nagyobb változtatásokkal a jelenleg elfoglalt területeket Moszkva fogja ellenőrizni, míg Kijevnek számolnia kell ezeknek a részeknek a tartós elvesztésével. Az egy másik kérdés lehet, hogy létrejöhet-e pufferzóna, és oda mennyire engedik majd be az embereket, valószínűleg jelentősebb csomópontok nem lesznek, az ukránok a háború után stratégiai okokból a határ közelébe nem telepítenek jelentősebb lakossági-gazdasági centrumot, mivel egy ismételten bekövetkező orosz támadás esetén szinte bizonyosan az lenne az egyik első célpont. Kivételt jelenthetnek a garnizonvárosok, valamint a megkerülhetetlen fontosságú helyek, így a bányászati központok.
A visszatérők egy olyan országba jöhetnek vissza, amely eleinte egészen biztosan nagyon súlyos gondokkal fog szembenézni, sőt, ez a helyzet éveken keresztül fennmaradhat:
- Az első és legalapvetőbb probléma a lakhatási válság lehet. Rengetegen tudnak visszatérni a saját otthonukba, ha az azóta meg nem rongálódott valamilyen módon. Nagyon sokan lesznek viszont olyanok, akik egészen biztosan nem, mivel az oroszok által elfoglalt területről menekültek el, vagy el, vagy azokról a részekről, amelyek közvetlenül az újonnan kialakított (átmeneti?) határvonal közelébe, a semleges zónába esik. Kijevnek tehát szinte bizonyosan az egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy azonnal tömeges lakásépítési program induljon el, hogy képes legyen megfelelő körülményeket biztosítani a visszatérőknek.
- A második komoly kihívást a szociális ellátás fogja jelenteni, mivel az egyébként sem acélos ukrán ellátórendszer alaposan megszenvedte a háborút. Kórházakat és más intézményeket rendszeresen értek csapások. Kérdés, hogy ez a szegmens mennyire tud majd prioritást élvezni, mivel vélhetően lesz ennél sokkal fontosabb dolga is a kijevi kormányzatnak.
- Az egyik legnagyobb kihívást az energetikai infrastruktúra újjáépítése fogja jelenteni. Moszkva már 2022 óta rendszeresen indít támadásokat a legfontosabb hőerőművek, trafóházak stb. ellen. A leamortizálódott rendszer helyreállítása minimum éveket vehet igénybe, addig a lakosságnak rendszeres szolgáltatáshiányokkal kell számolnia.
- A gazdasági kilátások szintén nem túl kecsegtetőek, mivel Ukrajna kulcságazatokban szenvedett kritikus veszteségeket, így a bányászat, nehézipar és mezőgazdaság is máshogy muzsikálhat majd, mint eddig. Van pár ágazat, amely viszont alaposan felpöröghet, és munkahelyek ezreit biztosíthatja majd a lakosságnak. Ilyen lehet az építőipar, a hadiipar, illetve a háborúhoz kapcsolhatóan kényszerűen megerősödött ágazatok, így például a telekommunikáció. Kérdés, hogy ez elegendő lesz-e a visszatérők számára.
A menekültek visszaáramlásával kapcsolatban az egyik legnagyobb kérdést mindig az jelenti, hogy pontosan mennyien döntenek a visszatérés mellett. Az általános tapasztalat nagyjából az, hogy minél tovább tart egy konfliktus, az elmenekültek tömegei annál nehezebben határozzák el magukat a visszatérés mellett. A minél több külföldön töltött idő ugyanis azt eredményezi, hogy annál jobban beépülnek a helyi társadalomba, ezért kevésbé válhat vonzóvá a hazaköltözés. Ezt a tendenciát prezentálja a CEPR tanulmánya is, amely monitorozta a külföldiek attitűdjét a hazaköltözéssel kapcsolatban.
Az eddigi tapasztalatok világosak: egyre többen maradnának a befogadó országban az idő haladásával.
A másik látványos változás, hogy növekszik azoknak a száma, akik a háborús események ellenére már hazatértek, valamint a végleg új országot választók aránya is. A legnagyobb csoport hamarosan az lehet, amelyik nem tudja melyik utat válassza, vélhetően az ő meggyőzésük fogja a legnagyobb versenyt jelenteni a közeljövőben. Ennek egyik jele lehet, hogy Ukrajna például Németországban tervez központokat nyitni, amely éppen a menekültek döntését segítené.
6.8 million Ukrainians are refugees, - UaWarInfographic pic.twitter.com/PBpan4kCtc
— MAKS (24) December 27, 2024
Az első tanulmányok már elkészültek a háború kirobbanása óta visszaáramlókról, ami választ ad néhány kérdésre. Egyrészt nagyon sokan olyan helyekre mentek vissza, amelyet fizikai hatásokat tekintve nem érintett a háború, így például Nyugat- és Középső-Ukrajna településeiről. Itt a legnagyobb a visszatérők aránya is, egyes helyeken már közel 60 százalékos volt mindez 2023 végén. A helyzetet bonyolítja azonban, hogy Ukrajnában körülbelül 3,7 millió a belső menekültek száma, akik a fegyverropogás elcsendesülésével szintén haza akarnak térni. Az UNHCR jelentetett meg egy 2024 novemberében egy megkérdezésen alapuló felmérést, ebben a menekültek 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szeretne visszatérni otthonába. Egy esetleges békével ez a szám átalakulhat, mivel sokak megváltoztathatják a véleményüket. Azonban az első menekültek hazatérése utáni beszámolók szintén nagy súllyal nyomhatnak a latba, mivel ez meghatározhatja más külföldiek döntését is. Amennyiben tapasztalják a fenn már ábrázolt problémák sokaságát, akkor győzhet a külföldön maradás.
Kijev számára létfontosságú, hogy a külföldön élő ukránok hazatérjenek, mivel nélkülük sokkal nehezebben valósítható meg az ország újjáépítése.
Nem pusztán arról van szó, hogy a „mennyiségileg” több emberre van szükségük, hanem jellemzően a jobban képzett, tanultabb, világlátottabb és vagyonosabb rétegek hagyták el Ukrajnát, az ő visszatérésük és a magukkal hozott tudás pedig nagyot lendíthetne a munkálatokon.
Wird unsere Hilfsbereitschaft missbraucht?Wir erleben mittlerweile einen Sozialtourismus dieser Flüchtlinge, warnt und verweist auf Ukrainer, die angeblich munter zwischen Deutschland und der Ukraine hin- und herreisen.Talk ab 22:15 Uhr bei BILD TV! @_FriedrichMerz
— BILD (@BILD) September 26, 2022
Az egy másik kérdést jelent, hogy az ukránok hazaáramlása milyen hatásokat okozhat a befogadó országok számára, mivel ez kettős lehet. Egyrészt eltűnik a munkaerőpiacról rengeteg ember – bár jellemzően valószínűleg azok fognak a hazaköltözés mellett dönteni, akik kevésbé tudtak beilleszkedni a társadalomba –, másrészt a menekültek ellátása kemény kormányzati ráfordítást igényelt, amelyektől ezzel megszabadulhatnak az országok. Ez még a politikai irányvonalat is meghatározza, a körülbelül 1,2 millió ukránt befogadó Németországban a kancellári pozíció megszerzésére esélyes Friedrich Merz például „szociális turistáknak” nevezte a kelet-európai országból érkező menekülteket. Így a hazatérés egyszerre lehet „áldás és átok” számukra, vélhetően igyekeznek majd az integrálódott családokat maradásra bírni.
Címlapkép forrása: Maja Hitij/Getty Images
