Elbukott „mesterterv” áll a választási eredmény megsemmisítése mögött?
December 8-án tartották volna a romániai elnökválasztás második fordulóját, azonban két nappal korábban közbeszólt az alkotmánybíróság döntése: a november 24-i első forduló semmis, a teljes elnökválasztási folyamatot meg kell ismételni. Az alkotmánybírósági döntésre az utolsó, vagy inkább már az utolsó utáni pillanatban került sor, hiszen külföldön addigra el is kezdődött a szavazás.
A döntést megelőző két nappal, december 4-én Klaus Iohannis államfő feloldotta a titkosítás alól azokat a hírszerzési jelentéseket, melyek szerint külföldi állam avatkozott be a választásokba. Bár Oroszország nem volt nevesítve mint beavatkozó állam, több utalás is volt a jelentésekben arról, hogy Moszkva tolhatta meg a szélsőjobboldali, oroszpártinak tartott és a legkülönbözőbb összeesküvés-elméletekkel házaló Călin Georgescu kampányát, aki nagy meglepetésre első helyen végzett az első fordulóban, holott korábban a nevét is alig ismerte valaki. Georgescu elsősorban a TikTokon folytatta kampányát, és a titkosszolgálatok szerint a kínai platform erőteljesen támogatta a független jelöltet koordinált fiókokon, ajánló algoritmusokon és fizetett reklámokon keresztül.
Feltűnő volt azonban, hogy míg a hírszerzés szerint Románia nemcsak az elnökválasztás első fordulója, hanem az egy héttel később tartott parlamenti választások során is „agresszív orosz hibrid támadásoknak” volt kitéve, az alkotmánybíróság azok eredményét nem törölte el. Ez nemcsak a Georgescu mögött álló szélsőjobboldali pártokban, hanem a szélesebb román nyilvánosságban is felkeltette a gyanút, hogy az alkotmánybíróság hatáskörét túllépve politikai döntést hozott, hiszen a parlamenti választásokat már az establishment vezető pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte meg. (Igaz, történetének legrosszabb eredményével.)
Nem ez volt az első gyanú a taláros testülettel szemben, hogy hatáskörét politikai érdekekből túllépte. Még októberben eltiltották az indulástól a szélsőjobboldali SOS Románia párt elnökét és EP-képviselőjét, Diana Șoșoacăt, arra való hivatkozással, hogy kijelentéseivel megkérdőjelezte az alkotmányt, többek között azzal, hogy az ország EU- és NATO-tagságának megszüntetésére szólított fel. A döntés jogilag erőteljesen támadható volt, ugyanis az alkotmány szerint csak köztörvényes bűncselekmény foszthat meg az indulástól egy jelöltet. És ha Șoșoacăt kizárta az alkotmánybíróság, miért nem zárta ki Georgescut is, aki szintén felszólalt Románia EU- és NATO-tagsága ellen?
Az tény, hogy Marian Enache, az alkotmánybíróság elnöke közel áll a PSD-hez, ugyanis a párt szenátora volt, mielőtt az alkotmány őrzője lett. Enache még korábban az egykori kommunista, majd a rendszerváltás után a szociáldemokratákhoz csatlakozó Ion Iliescu, az első demokratikusan megválasztott román elnök tanácsadója volt. Ráadásul erős a gyanú, hogy a jelenlegi főalkotmánybíró a Ceaușescu-rendszerben a hírhedt állambiztonsági szolgálat, a Securitate besúgója volt. (Az aktája elveszett, de arra van bizonyított utalás, hogy létezett az akta.) Nem véletlen, hogy Romániában sokan úgy vélik, hogy Enache az előző és a mostani kormány fő erejének számító PSD kéréseit teljesíti az alkotmánybírói székben.
Az is elterjedt vélekedés, hogy magának Georgescunak a kampányát is részben a PSD támogatta. A „mesterterv” állítólag az lett volna, hogy az elnökválasztás második fordulójába a PSD azóta lemondott elnöke, egyben a jelenlegi miniszterelnök, Marcel Ciolacu és egy szélsőjobboldali jelölt jut be, aztán a második fordulóban Ciolacu begyűjti a mérsékelt szavazók voksait, és sima győzelmet arat.
Aki a PSD ármánykodását látja az eredmények mögött, többek között a választási hatóság vezetőjére, Toni Greblăra hivatkozik, aki az alkotmánybíróság elnökéhez hasonlóan a PSD szenátora volt korábban. Az elnökválasztás első fordulója után a jelöltek nyilvánosságra hozták, hogy hányt lejt költöttek, Georgescunál azonban a rubrikában 0, azaz nulla lej szerepelt. Pedig elvileg a jelölteknek a kampány során hetente kellett volna jelenteniük költéseiket a választási hatóságnak, a Greblă vezette testület mégis elnézte, hogy a szélsőjobboldali jelölt zérus összeget jelent be, miközben a TikTokon dübörgött a kampánya. Ráadásul a jelöltek költéseit a választási hatóságnak is minden héten nyilvánosságra kellett volna hoznia, ezt azonban az utolsó két hétben nem tette meg.
Vagyis a PSD ármánykodását feltételezők úgy vélik, a szociáldemokrata párt szándékosan támogatta Georgescut, hogy aztán a második fordulóban a jelöltjük, Ciolacu könnyedén legyőzze.
A második fordulóba azonban nem Ciolacu került be Georgescu mellé, hanem a PSD liberális ellenzékének számító Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje, Elena Lasconi. A USR szintén az establishment pártjaival, a PSD-vel és a nevével ellentétben inkább konzervatív Nemzeti Liberális Párttal (PNL) szemben építette fel magát korrupcióellenes alapon. Vagyis a „mesterterv” nem sikerült, így már csak a volt PSD-szenátor vezette alkotmánybíróság léphetett közbe, amely előbb a szavazatok újraszámolását rendelte el, és miután ez nem hozott eredményt, végül a teljes elnökválasztás megismétlését rendelte el – vélik a gyanakodók.
Mindez persze csak elmélet, amire egyértelmű bizonyítékok nincsenek, ugyanakkor az események menete erősen támogatni látszik ezt a teóriát. Ráadásul az állam adós maradt az állampolgároknak azzal, hogy egyértelmű bizonyítékokkal szolgáljon a választásokba való állítólagos orosz beavatkozásról. Így a román választóknak lényegében bemondásra kell elhinniük, hogy valóban külső beavatkozás történt: nem csoda, hogy nagyon sokan nem hiszik el.
Súlyosan visszaüthet az alkotmánybírósági döntés
Éppen karácsony előtt alakult meg a Marcel Ciolacu vezette új kormány, amelyben a PSD és a PNL mellett az erdélyi magyarokat képviselő RMDSZ, illetve a nemzetiségi képviselők is helyet kaptak. Bár kezdetben az USR is részt vett a koalíciós tárgyalásokon, ők végül asztalt borítottak, és maradnak továbbra is ellenzékben. A kormánypártoknak közös elnökjelöltet is sikerült találniuk Crin Antonescu személyében – igaz, a jelöltről hivatalosan még nem döntöttek a pártok, és már vannak olyan hangok is, melyek szerint végül kihátrálnak mögüle. Ciolacu csütörtökön jelentette be, hogy
a kormány május 4-re és 18-ra írja ki a megismételt elnökválasztást.
A voksolás egyik legnagyobb kérdése, hogy az alkotmánybíróság engedi-e újra elindulni Georgescut, vagy Șoșoacă mintájára őt is kizárja.
Egy ilyen döntés azonban minden bizonnyal csak olaj lenne a tűzre. Georgescu támogatói, így a parlamenti választásokon második helyen végzett Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) több tüntetést is szerveztek a választás első fordulójának törlése miatt. Eközben az elnökjelölt mind otthon, mind az Emberi Jogok Európai Bíróságánál panaszt nyújtott be az alkotmánybíróság döntése ellen.
A decemberi döntés azonban könnyen lehet, hogy Georgescu kezére játszik majd.
Az egyik elnökjelölt, Nicușor Dan bukaresti polgármester nemrég egy olyan felméréssel állt elő, amely Georgescu 40 százalékos támogatottságát mutatta, igaz, e közvélemény-kutatás hitelességét többen kétségbe vonják. (A törölt első fordulóban csaknem 23 százalékot szerzett Georgescu.) Romániában érezhetően egyre nagyobb az elégedetlenség az establishment pártjaival szemben – ezt mutatta a törölt elnökválasztás eredménye, illetve erre utal az is, hogy a parlamenti választásokon a voksok egyharmadát a csak néhány éve alakult három szélsőjobboldali párt gyűjtötte be. A történtek csak növelik a rendszerellenes hangulatot: Georgescu szavazói még dühösebbek és eltökéltebbek lesznek; sokan pedig, akik eredetileg nem szavaztak volna rá, lehet, hogy most dacból mellé állnak. Georgescu a korrupt rendszer áldozatának állíthatja és állítja is be magát, ami egy ilyen hangulatban szárnyakat adhat neki.
Az alkotmánybírósági döntés nemzetközileg is ismertté tette a nevét. Nem meglepő, hogy feltűnt a világ leggazdagabb embere, Elon Musk is, aki Donald Trump győzelme óta egyre nagyobb vehemenciával ártja bele magát más államok ügyeibe, például a brit és a német belpolitikába. Musk a román alkotmánybíróság döntéséről például azt írta:
Hogy lehet, hogy egy bíró érvényteleníti a választásokat, és nem tekintik diktátornak?
How can a judge cancel an election and not be considered a dictator? https://t.co/Byex53wB96
— Elon (Musk) December 20, 2024
Georgescu közben a TikTokon be is fejezte tevékenységét, és átment a Musk tulajdonában álló X-re, ahol már angol nyelven mint nagy nemzetközi államférfi posztolgat. Nemrég a konteóterjesztésben utazó Alex Jones szintén X-en sugárzott műsorában is interjút adott, ahol azt állította, hogy Európa át akarja venni a NATO feletti ellenőrzést, és el akarja indítani a harmadik világháborút, amihez az Ukrajnával határos és a NATO keleti szárnyán lévő Románia lenne az elsődleges kapu.
The only @RealAlexJones
— Călin (Georgescu) January 15, 2025
Bárhogy is alakuljanak az elkövetkező hónapok eseményei Romániában, az biztos, hogy rendkívül robbanékony közhangulatban fog zajlani az új elnökválasztási kampány.
Címlapkép: Szélsőjobboldali tüntetés Bukarestben 2024. január 12-én. Forrás: Andrei Pungovschi/Bloomberg via Getty Images
