Foglalkozása: részmunkaidős politikai influenszer
Azután, hogy Elon Musk a Donald Trump ellen tavaly júliusban megkísérelt merénylet árnyékában nyilvánosan is támogatásáról biztosította a republikánus elnökjelöltet, nem sokan mondták volna meg előre, hogy a techmilliárdos fél év alatt az amerikai politika egyik legmeghatározóbb, legmegosztóbb és legbefolyásosabb szereplőjévé fog előlépni.
A 2002 óta amerikai állampolgár, dél-afrikai születésű Musk saját bevallása szerint korábban Barack Obamára és Hillary Clintonra szavazott, ráadásul még 2020-ban is Joe Biden mellé ikszelt. Tudósítások szerint ezután törhetett el valami a SpaceX és a Tesla alapítójában, amiért szakított a demokratákkal. A Wall Street Journal információi alapján Musk felháborodása lehetett a fő indok, amiért
a Biden-kormányzat őt nem hívta meg a 2021 augusztusában rendezett elektromosautó-csúcsra,
attól félve, hogy a United Auto Workers (UAW) nevű szakszervezet nem nézné jó szemmel a munkások jogaival hadilábon álló Tesla-vezérigazgató jelenlétét. Mint emlékezetes, Trump egy Muskkal folytatott tavaly nyári beszélgetése alkalmával elismerően beszélt arról, hogy az üzletember állítólag kirúgta a sztrájkra készülő munkavállalóit. Ekkor egyébként egy Musk vezette kormányzati hatékonyságért felelős hivatal létrehozását is bedobták ötletként, mely egy elnöki tanácsadó testület formájában fog megvalósulni (DOGE), és a korábbi republikánus elnökaspiráns, Vivek Ramaswamy üzletemberrel állnak majd az élén. A pozíció persze felveti az összeférhetetlenség gyanúját, hiszen Musk cégei tavaly 3 milliárd dollárnyi állami támogatásra számíthattak közel 100 különböző szerződés keretében.
A magát pártfüggetlennek, illetve centristának nevező Musk fordulatához valószínűleg az is hozzájárulhatott, hogy 2022-ben megvásárolta a Twittert, mely X-szé alakítása során a szólásszabadságra hivatkozva lazított a moderálási szabályokon, kivívva a jobboldal dicséretét. A Biden-adminisztráció eközben viszont több hatósági vizsgálatot indított cégei ellen, így balról csak az ívet kapta.
De az oldalváltásnak személyes szála is lehet, a demográfiai összeomlásról gyakran posztoló Musk három anyától született 12 gyermekének egyike ugyanis épp két és fél éve közölte, hogy transznemű, majd törvényesen nemet, illetve kereszt- és vezetéknevet változtatott, apjától teljes mértékben elhatárolódva. Musk minderre úgy reagált,
a woke elmevírus megölte a fiamat,
és annak elpusztítására tett ígéretet.
A tervnek pedig a Washington Post forrása szerint már legkésőbb 2024 elején nekiállt,
februárban ugyanis tehetős adományozók és Trump-tanácsadók körében a republikánus jelölt támogatására buzdított. E célból májusban létrehozta az America PAC nevű kampányszervezetet, és mint kiderült, legalább 260 millió dollárral, több mint 100 millárd forintnak megfelelő összeggel járult hozzá Trump kampányához.
Musk az általa birtokolt X-en előszeretettel posztol politikai témákban, befolyása pedig megmutatkozott a kormányzati költségvetésről szóló decemberi vita során.
Ezt követően a demokraták "társelnökként", illetve a "valódi elnökként" kezdtek rá hivatkozni,
amit Trump természetesen visszautasított. De a techvállalkozó mikroblogolása és politikai szerepvállalása a novemberi választás után immár globális méreteket öltött: először egy véleménycikkben kifejezte támogatását a német Alternative für Deutschland (AfD) nevű radikális párt felé, majd pár napja az X-en tartott több százezres nézettségű eszmecserét a párt kancellárjelöltjével, Alice Weidellel.
Musk Nagy-Britanniában szintén beleszállt a hatalmon lévő Munkáspártba, illetve annak vezetője, Keir Starmer kormányfő bebörtönzésére és lemondására szólította fel, miután az országban jó pár év után kiújult a vita a zömében pakisztáni gyökerű, gyermekek szexuális zaklatásában utazó bűnbandák felelősségre vonásáról, illetve egy országos vizsgálat elrendeléséről.
A darázsfészek
A "jobboldali polgárháború" Donald Trump azon gyanútlan lépésével kezdődött, hogy december 22-én bejelentette, Sriram Krishnan indiai származású informatikust, tőkebefektetőt és podcastert nevezi ki mesterséges intelligenciáért felelős vezető tanácsadójává. A szilícium-völgyi techszcéna üdvözölte a 2016 óta amerikai állampolgár Krishnan kiválasztását.
Trump egyik közeli szövetségese azonban közel sem ujjongott.
Az internetes aktivistaként tevékenykedő Laura Loomer az idő tájt került a fősodratú média górcsöve alá, hogy szeptemberben, az elnökválasztási kampány idején együtt repült Trumppal a Kamala Harris elleni vitára Philadelphiába, valamint a 9/11-es terrortámadás New York-i megemlékezésére. Az összeesküvés-elméletektől sem visszariadó radikális jobboldali influenszer korábban "belsős munkának" nevezte a 2001. szeptember 11-én történteket, "büszke iszlamofóbként" és "fehér nacionalistaként" hivatkozott magára, és arról elmélkedett, a félig indiai Harris győzelme esetén "curryszagú" lenne a Fehér Ház. A New York Times akkoriban azt írta, Loomer 2021 januárja óta legalább kilenc alkalommal járt a régi-új elnök Mar-a-Lagó-i birtokán, 2023 tavaszán pedig tanácsadóinak úgy kellett lebeszélnie Trumpot arról, hogy felvegye maga mellé kampánystratégaként.
Loomer nem hagyta szó nélkül Sriram Krishnan "aggasztó" kinevezését,
azt sugallva, hogy ő is egyike azon "karrierbaloldali" jelölteknek, akik nézetei "szöges ellentétben állnak Trump Amerika az első programjával."
Deeply disturbing to see the appointment of Sriram Krishnan as Senior Policy Advisor for AI at the Office of Science and Technology Policy. Its alarming to see the number of career leftists who are now being appointed to serve in Trumps admin when they share views @sriramk
— Laura (Loomer) December 23, 2024
Trump kinevezte ezt a fickót, aki el akar távolítani minden zöldkártya-korlátozást az Egyesült Államokban, hogy a külföldi diákok [...] az USA-ba jöhessenek elvenni az amerikai természettudományos diákoknak járó munkahelyeket
- fogalmazott az X-en Loomer, hangsúlyozva, a Trump által kinevezett "techvezetők egyike sem támogatta őt 2020-ban vagy a 2024-es előválasztáson", akik szerinte csak kormányzati szerződéseken akarnak meggazdagodni. Musk egyébként kezdetben valóban Ron DeSantis floridai kormányzó előválasztási kampánya mögé állt be, állami szerződéseit pedig már említettük.
David Sacks, Trump leendő mesterséges intelligenciáért és kriptóért felelős "cárja" (különmegbízottja) védelmébe vette Krishnant, akinek "nem lesz ráhatása a bevándorláspolitikára", és közvetlenül Loomer posztjára válaszolva rámutatott, hogy leendő munkatársa mindössze az országspecifikus zöldkártya-sapka eltörlése mellett szállt síkra, mely jelenleg minden állam részarányát 7%-ban maximálja. De a valósághoz hozzátartozik, hogy Krishnan a "képzett bevándorlás szabadjára engedéséről" is szót ejtett novemberi posztjában. Sacks mindenesetre azzal akart közös nevezőt keresni Loomerrel, hogy egyetértésüket hangsúlyozta az illegális bevándorlás korlátozása és a déli határ lezárása terén.
Az online szóváltás óriási összezördülést, Loomer szavaival élve "polgárháborút szított" a közösségi médiában aktív jobboldali influenszerek között
– épp karácsony ünnepe alatt. A vita tárgya rövidesen a H-1B típusú vízum felé mozdult el, amely a magasan képzett, diplomás külföldiek munkavállalását teszi lehetővé összesen 6 éven át, és kiváltképp a pénzügyi, mérnöki és techszektorban alkalmazzák. Évente maximum 85 ezer ilyen típusú vízumot adnak ki, 2023-ban a jóváhagyott kérelmek 72%-a indiaiaknak, 12%-a pedig kínaiaknak szólt.
A H-1B vízum birtokosai zöldkártyáért folyamodhatnak amerikai tartózkodásuk alatt, mivel azonban egyes országok (különösképp az óriási népességű India) zöldkártya-limitje gyorsabban betelik, mint másoké, számos vendégmunkásnak hosszú ideig az évente meghosszabbítható vízumra kell hagyatkoznia, amíg nem jut neki hely, de kérelmét már jóváhagyták. Ezáltal viszont kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek munkaadójuk felé, így a program kritikusai, köztük a baloldali populista Bernie Sanders szenátor, "szerződéses rabszolgaságnak" titulálják azt.
MAGA vs. DOGE
A vízum körüli perpatvarból nem akart Vivek Ramaswamy sem kimaradni. Ahogy említettük, az indiai gyökerekkel rendelkező Trump-párti üzletember elindult a 2024-es republikánus elnökjelöltségért, tiszavirág-életű kampánya kárpótlásaképp pedig Elon Muskkal karöltve megkapta a kormányzati hatékonyságért felelős tanácsadótestület (DOGE) vezetését.
Ramaswamy december 26-i, nagy port kavaró posztjában kifejtette, szerinte a válasz arra, hogy a vezető techcégek miért alkalmaznak bevándorlókat, a kultúrában keresendő, mivel Amerikában "túl sok ideje a középszerűséget csodálják a kiválósággal szemben."
The reason top tech companies often hire foreign-born & first-generation engineers over native Americans isnt because of an innate American IQ deficit (a lazy & wrong explanation). A key part of it comes down to the c-word: culture. Tough questions demand tough answers & if {:url}
— Vivek (Ramaswamy) December 26, 2024
Az a kultúra, amely a bálkirálynőt ünnepli a matematikai diákolimpikon helyett, vagy a sportolót az osztályelső helyett, nem fogja a legjobb mérnököket kitermelni
- érvelt Ramaswamy, aki úgy véli, a Kínával szembeni globális versenyfutást nem nyerhetik meg a képzett bevándorlók beáramlása nélkül.
Az üzletember megszólalása persze olaj volt a tűzre,
és még Nikki Haley, Trump legkitartóbb, mérsékelt előválasztási riválisa is hozzászólt, aláhúzva, hogy szerinte "nincs semmi baj az amerikai kultúrával."
There is nothing wrong with American workers or American culture. All you have to do is look at the border and see how many want what we have. We should be investing and prioritizing in Americans, not foreign workers. https://t.co/fIGr45C3LD
— Nikki (Haley) December 26, 2024
Ha a techiparnak munkaerő kell, fektessen be az oktatási rendszerünkbe. Fektessenek be az amerikai munkaerőbe. Először az amerikaiakba kell befektetnünk, mielőtt máshol keresgélnénk.
- reagált az egyébként szintén indiai felmenőkkel bíró korábbi dél-karolinai kormányzó és ENSZ-nagykövet, aki Trump visszatérésével nem sok jóra számíthat a Republikánus Párton belül. (Jobb híján nemrég rádiós műsorvezetésbe fogott.)
De a saját platformjára havonta több ezerszer posztoló Musk sem maradt csöndben és a DOGE-társvezetőjének oldalát fogta, ami nem csoda, hiszen saját bevallása szerint korábban ő is részt vett a H-1B vízumprogramban. 27-én azt írta,
az ok, amiért Amerikában vagyok annyi kulcsfontosságú emberrel együtt, akik felépítették a SpaceX-et, a Teslát és több száz másik, Amerikát erőssé tevő vállalatot, az a H-1B.
Nyomdafestéket nem tűrő módon (és a Trópusi vihar című vígjátékot idézve) ezután azt üzente a vele nem egyetértőknek, hogy "tegyetek egy nagy lépést hátrébb, és b-------- arcon magatokat!", illetve "háborút fogok indítani ebben a kérdésben, amit ti fel sem tudnak fogni."
A Musk által tulajdonolt Tesla egyébként több ezer személyt alkalmazhat ilyen típusú vízummal,
csak 2024-ben 724 jelentkezésüket hagyták jóvá. A legtöbb H-1B vízum tavaly az Amazonnak jött össze, 3871 darab.
No, we need more like double that number yesterday!The number of people who are super talented engineers AND super motivated in the USA is far too low. Think of this like a pro sports team: if you want your TEAM to win the championship, you need to recruit top talent wherever {:url}
— Elon (Musk) December 25, 2024
Egy nappal ezelőtt Musk kevésbé vehemens stílusban azt fejtegette amúgy, hogy az "USA-ban túl kevés a szupertehetséges mérnökök és a szupermotivált emberek száma." A világ leggazdagabb embere a vízumvita másik oldalán állókról egyúttal kijelentette, "gyűlölködő, megátalkodott rasszisták", és
ezeket a megvetendő bolondokat gyökerestül el kell távolítani a Republikánus Pártból.
A Trump-tábor felháborodott populista szárnya ezt követően nemcsak a véleménye miatt kritizálta az X tulajdonosát: a platform eltávolította Loomer és más aktivisták, köztük Nick Fuentes "kék pipáját", azaz hivatalos verifikációját a platformról, ami azt jelenti, hogy nem tudnak többé pénzügyi hasznot húzni posztjaikból. A szélsőjobboldali nézeteket híresztelő Fuentes erre úgy reagált,
visszatért a Twitter-cenzúra. A szólásszabadság halott.
Az online perpatvar végül december 28-án látszólag azzal csitult el az új év előtt, hogy
Donald Trump elismerően beszélt a vízumprogramról,
ezzel pedig a DOGE két feje által hangoztatott álláspont mellett tette le a garast.
Sok H-1B vízumos van az ingatlanjaimon. Én a H-1B híve vagyok. Sokszor használtam már. Ez egy nagyszerű program
- nyilatkozta a New York Postnak a megválasztott elnök, aki egyébként évekkel ezelőtt ugyancsak a program ellen kelt ki. 2016-ban "nagyon, nagyon rossznak" nevezte az 1990-es években bevezetett rendszert, míg 2020-ban elnökként ideiglenes tilalmat rendelt el a H-1B-vízumok kiadására, de a rendeletét egy szövetségi bíróság megsemmisítette.
Trump: pic.twitter.com/04yWzJktnq
— Jack (Poso) December 29, 2024
pár évvel később, a 2024-es kampányban Trump olykor meghúzta a vonalat a legális és illegális migráció között
– egy podcastban például azt ígérte, a legálisan USA-ban tanuló külföldi egyetemisták a diplomájukkal együtt kivétel nélkül zöld kártyát kaphatnak –, de első ciklusa alatt a törvényes migrációt is visszafogta. A felvetése mindenesetre egyértelműen a techcégek kedvére tenne.
(Trump illegális migrációt érintő kitoloncolási terveivel itt foglalkoztunk bővebben.)
Steve Bannon visszavág
Steve Bannon neve sokaknak Trump első ciklusából lehet ismerős. A filmproducert és a Breitbart.com radikális jobboldali híroldal korábbi vezetőjét 2016 augusztusában tette meg Trump a kampányigazgatójává, győzelme után pedig fő stratégaként folytatta, sőt, a szokástól eltérően még a nemzetbiztonsági tanács üléseihez is volt hozzáférése egy ideig. Bannont 2017 nyarán bocsátotta el a republikánus zászlóvivő, miután fehér felsőbbrendűségi csoportok Charlottesville-i tüntetésére reagálva – állítólag részben Bannon hatására – arról beszélt, mindkét oldal felelős az ott elszabadult erőszakért (igaz, a neonácikat és fehér nacionalistákat elítélte).
Bannon és Trump kapcsolata 2018 legelején romlott meg,
miután kiszivárgott Bannon Michael Wolff írónak tett nyilatkozata, ami teljes egészében a Tűz és düh című kötetben jelent meg. Bannon többek közt hazaárulással vádolta az ifjabb Donald Trumpot, amiért a 2016-os választás idején oroszokkal tárgyalt, Ivanka Trumpot pedig "butának" nevezte, "mint a föld."
A volt ingatlanmágnás akkor azt közölte, volt stratégája "elvesztette az eszét" a kirúgása után.
Bannon bocsánatot kért, és a páros nem szakított véglegesen. Ezt jól példázza, hogy
Trump egyik utolsó elnöki cselekedeteként kegyelmet adott Bannonnak,
akit három társával együtt csalásért és pénzmosásért fogtak perbe, mert törvénytelen módon kezelték és használták fel a nonprofit szervezetükön keresztül, a mexikói határfal építésére összegyűjtött adományokat. (De Bannon négy hónapig börtönben ült, amiért nem volt hajlandó együttműködni a 2021. január 6-i zavargással kapcsolatos kongresszusi vizsgálattal.)
Nos, ez a bizonyos Bannon most bosszút esküdött Elon Muskék ellen,
mivel úgy véli, a vízumprogram "egy átverés a Szilícium-völgy oligarchái részéről, hogy gyakorlatilag elvegyék az amerikai állampolgároktól a munkát, odaadják őket külföldi országokból érkező bérmunkásoknak, és kevesebbet fizessenek nekik."
(Arról, hogy közgazdaságtani szempontból melyik oldalnak lehet igaza, a Nobel-díjas Daron Acemoglu írását is elolvashatják a Portfolio hasábjain.)
Bannon War Room című podcastjában 30-án még úgy vélte, Musk "nem elég kemény" ahhoz, hogy polgárháborúvá fajuljon a helyzet, és azon elismerését, hogy legalább meg kell reformálni a vízumprogramot, önmegadásként értelmezte. December 31-én emellett önmérsékletre szólította fel az "újonnan megtért" techvállalkozókat.
Imádjuk a megtérteket, de a megtértek hátul ülnek, és évekig tanulnak, hogy biztosan megértsék a hitet
- figyelmeztetett, a szerinte "csecsemő" szintjén lévő Muskot és a többieket óva intve attól, hogy kioktassák a hosszú ideje MAGA-hívőket.
De aztán Január 12-én befutott a vita hadüzenettel felérő következő felvonása:
Bannon az olasz Corriere della Serának adott interjút, melyben arra sürgette Muskot, hogy "menjen vissza Dél-Afrikába", és visszafordította az ellene felhozott rasszista vádakat.
Miért van az, hogy dél-afrikaiak, a világ legrasszistább emberei, a fehér dél-afrikaiak [...] egyáltalán hozzászólnak az Egyesült Államokban történéseihez?
Bannon hozzátette,
"bármit képes megtenni" azért, hogy megakadályozza Musk teljes hozzáférését a Fehér Házhoz,
szerinte ugyanis "egy igazán ördögi, nagyon rossz fickó. Személyes ügyemmé tettem, hogy leszámoljak vele."
Támogattam azt a 250 millió dolláros csekket, amit Trumpnak írt, és támogatom az európai szélsőjobboldali mozgalmakkal való kapcsolatát: remélem, hogy csekkeket ír és platformot ad nekik. Ami nem jó, hogy hirtelen megpróbálja valóra váltani az elfuserált elképzeléseit, melyek a techno-feudalizmus globális szintű megvalósítását célozzák
- vélekedett Bannon az interjúban Musk tevékenységéről. Bannon a Politicónak nemrég elismerte, hogy "Musk helyet érdemel az asztalnál", és nem lesz egyhamar kiebrudalva, de hozzátette, természetesen várhatók összeütközések Trump széles koalícióján belül.
Bannon emellett azt hiszi, Muskot sikerülni fog meggyőzni saját igazáról, hogy az egész vízumprogramot eltöröljék.
Hogyan tovább?
Nos, meglátjuk, hogy Bannon bátor kijelentése valósággá válik-e. Bárhogy is lesz, ez a történet tökéletes esettanulmánya a Trump legbelsőbb köreiben tapasztalható állandó helycserének, illetve a trumpista tábor ideológiai sokszínűségének, és az ezzel járó törékenységének.
Első ciklusától eltérően Trump mostanra jóval szorosabbra fűzte a kapcsolatát a techvállalkozói réteggel, a kriptokereskedelemben és podcastekben utazó "techbrók" közelsége pedig a kampányadományokon szintén meglátszik. Ráadásul az egykor távolságtartó üzletemberek egy része is a régi-új elnök kegyeit keresi: a többi közt Mark Zuckerberg, Jeff Bezos és Sam Altman egyértelmű gesztusokat tettek Trump felé.
Amazing chart from @drewharwell
— Jeff (Stein) January 11, 2025
Habár a "big tech" Trump felé fordulásában valószínűleg az is szerepet játszott, hogy a régi-új elnök hatósági megregulázással és perekkel fenyegette őket, a hirtelen jött támogatásért cserébe a "techbrók" valószínűleg be fogják nyújtani a számlát.
Pénzügyi érdekük pedig a vízumprogram fenntartását diktálja,
sőt, ahogy láthattuk, a zöldkártya-szerzés megkönnyítése mellett is hangoztak el érvek. A techipar külföldi munkásokra való erőteljes támaszkodását jól mutatja, hogy a Szilícium-völgyben 2014-ben foglalkoztatott 25-44 év közötti számítástechnikai és matematikai dolgozók közel 74%-a nem az Egyesült Államokban született.
A MAGA-bázis azonban rosszalló szemmel nézi a külföldi munkaerő beáramlását és TRump közeledését a "Big tech"-hez,
érdekes lesz tehát figyelni a "hithű" populista trumpisták és a Loomer által "5 perce republikánussá váltnak" nevezett csoport között alakuló hatalmi játszmát, ami Trump befolyásolásáért zajlik.
A tét óriási, hisz a mostani vita a leendő elnök elsőszámú politikai ügyéről, a bevándorlásról szól,
azon belül arról, hogy mindössze az illegális bevándorlás korlátozása-e a cél, és a legálissal nincs baj, sőt, az javítja Amerika versenyképességét (mondják a sokszínűbb háttérrel bíró, globális techipari cégekben utazó Muskék), vagy általánosságban csökkenteni kellene-e az Amerikába érkezők számát, hogy ezzel javítsanak a munkások helyzetén (véli a kereskedelempolitikában vámokat előtérbe helyező populista frakció). Ám ezen kívül olyan nemzetbiztonsági érvek is felmerülnek, mint hogy Musk túl szoros kapcsolatban áll-e Kínával, mivel korábban dicsérte a a Kínai Kommunista Pártot, a Tesla pedig 1,4 milliárd dolláros kínai hitelből épített óriásgyárat Sanghajban.
A bevándorlási csörte persze közel sem mentes az etnikai és rassz alapú megfontolásoktól.
A "nagy felcserélésről" (great replacement) szóló elméletet hirdető Laura Loomer például kijelentette, "országunkat valójában fehér európaiak építették. Nem harmadik világbeli megszállók Indiából."
A H-1B vízumprogram legfőbb résztvevői, az olykor rasszista szlogenekkel illetett indiai munkavállalók mindenesetre felettébb nem örülnek, hogy tűzvonalba kerültek.
Címlapkép forrása: Getty Images
