Az emberi tevékenységből fakadó globális felmelegedés hatásairól, többek között a globálisan pusztító árvizekről, erdőtüzekről vagy extrém időjárásról sok helyen hallani. Egy kutatócsapat azonban most arra is rámutatott, hogy a felmelegedés még a vulkáni aktivitásra is hatással lehet.
Az Antarktisz jégtakarója alatt több mint száz vulkán található, a jég súlyának csökkenése pedig aktiválhatja ezeket.
Ennek oka a, hogy az olvadás miatt folyamatosan változik a nyomás a felszín alatt. A magmában oldott víz és szén-dioxid buborékokat képezhet, amelyek tovább növelhetik a nyomást, ezzel kitörést okozva.
A Geochemistry, Geophysics, Geosystems című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a jégolvadás üteme kulcsfontosságú tényező a vulkáni aktivitás szempontjából. Az amerikai Brown Egyetem kutatói a nyugat-antarktiszi jégtakaró (WAIS) és az alatta húzódó kiterjedt vulkánrendszer számítógépes modellezésével vizsgálták hogyan viselkedhet a felszín alatti szén-dioxid és víz.
A Nyugat-antarktiszi Hasadékrendszer (WARS) a Föld egyik legnagyobb vulkáni tartománya, amely a dinoszauruszok korában kezdett kialakulni. A kutatók szerint ez a terület ma is aktív.
A modellezés kimutatta, hogy a jég olvadása nyomáscsökkenést okozhat a vulkánok magmakamrájában, amely idő előtti kitöréseket okozhat. A kutatók azt is megállapították, hogy az elolvadó jég mennyisége befolyásolja a kitörések során felszabaduló anyag és hőmennyiséget is.
A kutatók szerint
ha egy 1 kilométer vastag jégtakaró 300 év alatt olvad el 3000 helyett, az 50 millió tonnával több vulkáni anyag felszabadulását eredményezheti.
A vulkánkitörések további hőt, lávát és hamut szabadítanak fel, ami alulról és felülről is melegíti a jégtakarót. A kutatók becslése szerint egy átlagos magmakamra által felszabadított hő körülbelül 3 millió köbméter jeget olvaszthat fel. A tudósok szerint ez egyfajta öngerjesztő folyamatot indíthat el, ugyanis ahogy egyre fokozódik a vulkáni tevékenység, a felszabaduló még több jeget olvaszthat fel.
Címlapkép forrása: Shutterstock
