Az amerikai haderő közel-keleti szerepvállalása régóta paradox helyzetnek tűnik: miközben egyes területeken növeli jelenlétét a közvetlen fenyegetések elhárítására, máshonnan igyekszik kivonni erőit.
Ez a látszólagos ellentmondás valójában összetett geopolitikai és biztonsági megfontolásokból fakad.
A Biden-kormányzat az elmúlt négy évben az amerikai katonai jelenlét csökkentésére törekedett a Közel-Keleten, miközben erősítette pozícióit a Földközi-tenger térségében. A Fehér Ház indoklása szerint ez elengedhetetlen volt "a konfliktusok regionális továbbterjedésének megakadályozása és az amerikai érdekek védelme érdekében".
Ezzel szemben a Trump-adminisztráció várhatóan erőteljesebb elrettentő politikát fog folytatni. Trump korábbi elnöksége alatt "maximális nyomásgyakorlás" kampányt folytatott Irán ellen, és tervezi ennek folytatását is. Az új kormányzat ráadásul várhatóan határozottabban kiáll majd Izrael mellett.
Az amerikai és iraki kormány nemrég bejelentette az ISIS elleni katonai misszió befejezésének ütemtervét. Ez illeszkedik abba a stratégiába, amely a terrorizmus elleni küzdelemről a nagyhatalmi versengésre helyezi át a hangsúlyt.
"Az USA-nak törekednie kell arra, hogy csökkentse hosszú távú kötelezettségvállalásait azokon a területeken, ahol katonai jelenléte már nem elengedhetetlen, ugyanakkor meg kell őriznie a közvetlen fenyegetésekre való gyors reagálás képességét" - fogalmazott egy védelmi szakértő.
A hozzáértők szerint a jövőben is rugalmas megközelítésre lesz szükség az amerikai katonai döntésekben a Közel-Keleten. Az olyan látszólag ellentmondásos lépések, mint az iraki katonai jelenlét csökkentése, de az Irán elleni elrettentő erő felpumpálása várhatóan továbbra is jellemzőek maradnak.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
