"Ez a katonai tevékenység része annak a folyamatban levő erőfeszítésünknek, amelynek célja, hogy fokozzuk a balti-tengeri jelenlétünket és a szövetségünk számára fontos területek ellenőrzését" - mondta Rutte. Azt is közölte: egy új kezdeményezés keretében újfajta technológiákat is bevonnak a balti-tengeri műveletbe. Ennek értelmében tengeri drónok kisebb flottáját hozzák létre, amellyel hatékonyabb lesz a felderítés és az elrettentés.
A NATO-főtitkár hangsúlyozta, hogy szerte a szövetség tagállamaiban tapasztalják, hogy destabilizáló kampányok folynak kibertámadások, merényletek és szabotázs formájában. E kampány része lehetett a Balti-tenger alatti vezetékek megrongálása is - jegyezte meg, kiemelve, hogy az internetforgalom 95 százalékát tenger alatti kábeleken keresztül biztosítják.
A helsinki tanácskozáson részt vevő Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Svédország vezetői előzetesen jelezték: úgy látják, további incidensekre kell felkészülniük az európai országoknak a Balti-tengeren.
A térség államai magas készültségben vannak azóta, hogy több tenger alatti vezeték megrongálódott az ukrajnai háború három évvel ezelőtti kirobbanása óta.
Legutóbb a finn rendőrség által elfogott Eagle S tartályhajóval kapcsolatban merült fel a gyanú, hogy horgonyával szándékosan megrongált egy áramvezetéket és több telekommunikációs kábelt.
Mark Rutte leszögezte: a NATO ellenfeleinek tisztán kell látnia azt, hogy a katonai szövetség nem fog beletörődni a számára kulcsfontosságú infrastruktúra elleni támadásokba, és "mindent meg fog tenni azért, hogy vissza tudjon vágni".
A Balti-tenger körüli szövetségesek közös közleményükben úgy fogalmaztak, "fenntartják maguknak a jogot arra, hogy a nemzetközi joggal összhangban lépéseket tegyenek minden olyan gyanús hajóval szemben, amely kijátssza a szankciókat, és fenyegetést jelent a biztonságra, az infrastrukturális létesítményekre és a környezetre". Kifejtették, hogy Oroszország úgynevezett árnyékflottája különösen nagy veszélyt jelent a tengeri és a környezeti biztonságra, illetve "jelentős támogatást biztosít Oroszország Ukrajna elleni törvénytelen agressziójának".
A helsinki tanácskozás előtt Olaf Scholz német kancellár bejelentette, hogy a német haditengerészet kész hozzájárulni a balti-tengeri infrastruktúra védelméhez, és Németország kész felelősséget vállalni "a saját erőforrásai" bevetésével. Hozzátette: "ez természetesen azt jelenti, hogy német hajókkal fogják garantálni a biztonságot a Balti-tengeren". Korábban már a két új tagállam, Finnország és Svédország is jelezte, hogy hadihajóival részt fog venni a balti-tengeri jelenlétet erősítő misszióban.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
