Donald Trump az utóbbi hetekben többször is felvetette, hogy megszerezné a világ legnagyobb szigetét, Grönlandot Dániától, ráadásul a gazdasági vagy katonai kényszerítő erő alkalmazását sem zárta ki.
Olaf Scholz német kancellár
A határok sérthetetlenségének elve minden országra vonatkozik, függetlenül attól, hogy tőlünk keletre vagy nyugatra van. Ezt minden államnak be kell tartania, függetlenül attól, hogy kis országról vagy nagyon erős államról van szó
– jelentette ki sajtónyilatkozatában Scholz.
A kancellár elmondta, beszélt európai partnerekkel a témáról, és szerinte van egy bizonyos értetlenség, ami Trump nyilatkozatait illeti.
A német kancellár szerint a határok sérthetetlensége „alapvető eleme annak, amit nyugati értékeknek nevezünk”.
Ezt nem szabad megingatni
– tette hozzá Scholz, megjegyezve, hogy éppen ezt az elvet szegte meg Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor háborút indított Ukrajna ellen.
Boris Pistorius német védelmi miniszter
Boris Pistorius német védelmi miniszter is megszólalt az ügy kapcsán.
Már bocsánat, hol élünk mi tulajdonképpen?
– tette fel a szónoki kérdést egy kampányrendezvényen.
A nemzetközi jognak az az elve, hogy a határokat nem szabad egyoldalúan megváltoztatni, „csak azért, mert megtehetjük", mindenkire vonatkozik.
Ez nem csak az olyan autokratákra vonatkozik, mint Putyin, annál inkább a szabad világ vezetőjére, ahogy az amerikai elnököt évtizedek óta joggal nevezik
– mondta Pistorius.
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter
Franciaország részéről Jean-Noël Barrot külügyminiszter szólalt meg a témában – írja a Financial Times.
Nyilvánvalóan szó sem lehet arról, hogy az EU hagyja, hogy a világ más országai – bárkik is legyenek azok, sőt, azt mondanám, hogy Oroszországgal kezdve – megtámadják szuverén határait
– mondta, hozzátéve, nem gondolná, hogy Trump megszállná Grönlandot, de Európának fel kell ébrednie „a bizonytalanabb világra”.
Címlapkép forrása: MTI/EPA/Ritzau/Ida Marie Odgaard
