Számos helyen lehet hallani arról, hogy sok esetben a 100 éves kor felett járó emberek nem élnek kifejezetten egészséges életmódot. A kutatások azonban azt mutatják, hogy
az átlagos élettartam szempontjából az életmódbeli döntések igenis számítanak.
Ezek alapján a 80-90 éves kor megéléséhez kifejezetten sokat hozzátesz az, hogy ki milyen életmódot követ. Sofiya Milman, az Albert Einstein Orvosi Főiskola orvos-genetikai professzora hangsúlyozza:
Nagyon egyértelmű bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy az egészséges életmód az általános népesség körében valóban meghosszabbítja az élettartamot.
Egy tavaly közzétett, több mint 276 ezer amerikai veterán életmódját elemző tanulmány kimutatta, hogy nyolc egészséges viselkedési mód elsajátítása akár 24 évvel is meghosszabbíthatja az emberek életét. Ezek közé tartozik az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a megfelelő alvás, a stressz kezelése, az erős kapcsolatok, valamint a káros szenvedélyek mellőzése.
Azonban a kutatók arra is rámutatnak, hogy
minél idősebb lesz valaki, annál inkább előtérbe kerül a genetika szerepe.
Thomas Perls, a Bostoni Egyetem orvosprofesszora szerint, általánosan nézve, az élettartamot 25 százalékban a gének, 75 százalékban pedig a környezet és az életmód határozza meg, ez az arány megfordul, ahogy az emberek közelednek a 100 éves korhoz.
A Bostoni Egyetem által készített Long Life Family Study eredményei alátámasztják ezt az elméletet. A kutatás szerint vannak olyan, kifejezetten hosszú átlagos élettartammal rendelkező családok, ahol több egészségtelen életmódbeli faktor is megfigyelhető. Viszont gyakran ugyanezen családok esetén azonosíthatóak olyan génváltozatok is a hosszú élet amelyek segítenek elkerülni a betegségeket és meghosszabbítani az élettartamot.
A kutatók több olyan gént azonosítottak, amelyek szerepet játszhatnak a hosszú életben. Mivel a kor előrehaladtával egyes súlyos betegségek (mint például a rákos megbetegedések, vagy a demencia) kialakulásának kockázata is egyre növekszik, ezen betegségek kialakulásában közrejátszó gének alapvetően hatással lehetnek a várható élettartamra is. Például, az APOE gén befolyásolja az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát, a FOXO3 gén pedig a sejtek egészségének számos aspektusában játszik szerepet.
Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a "hosszú életet biztosító" gének rendkívül ritkák, valószínűleg a népesség kevesebb mint egy százalékban fordulnak elő. Perls szerint a megfelelő génkészlet megléte "olyan, mint a lottónyeremény". A kutatók tehát figyelmeztetnek, hogy nem szabad csupán a géneket felelősnek látni a hosszú élet kérdésében: egyesek számára az életmód is sokat számít ebben.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
