Grönland
Grönland megvásárlását már első elnöksége idején, 2019-ben is belengette Donald Trump, majd a kérdést tavaly december 23-án elevenítette fel újra, miközben megnevezte új koppenhágai nagykövetét.
A világ legnagyobb szigetének esetleges amerikai bekebelezése valójában nagyon régi ötlet: 1867-ben Andrew Johnson elnök, akinek a nevéhez Alaszka megvétele kötődik Oroszországtól, Alaszka mellett Grönlandot is meg akarta szerezni. 79 évvel később, 1946-ban Henry S. Truman elnök idején ajánlott Washington Dániának 100 millió dollárt, hogy adják el nekik Grönlandot. Érdekesség, hogy újabb 79 év telt el, és Donald Trump révén az Egyesült Államok harmadik alkalommal is komolyan szemet vetett az északi-sarkvidéki szigetre.
A földrajzilag az amerikai kontinensen található Grönland hivatalosan Dániához tartozik, de autonóm területként működik saját kormányzattal, és nem tagja az Európai Uniónak sem.
A sziget Dánia gyarmata volt 1953-ig, ezután kapta meg az autonóm státuszt, majd 2009-ben azzal a joggal is felruházták, hogy népszavazással kinyilváníthatja függetlenségét Dániától.
A grönlandi kormány 2023-ban mutatta be első alkotmánytervezetét, Mute Egede grönlandi kormányfő pedig 2025-ös újévi beszédében azt mondta, a Dániával való együttműködés nem vezetett teljes egyenlőséghez, ezért ideje továbblépni, és levetni „a gyarmatosítás béklyóit”. Bár a miniszterelnök explicite nem mondta ki, hogy függetlenedni szeretnének, és népszavazásról sem beszélt, szavait nehéz máshogy értelmezni, mint hogy a 2 166 086 km²-es területe ellenére mindössze 57 ezer lakosú sziget a teljes önállóság útjára szeretne lépni. Dánia egyébként évi 500 millió dollár körüli összeggel támogatja Grönlandot, ami a sziget jelentős bevételi forrását jelenti.
Második ciklusára megválasztott elnökként Donald Trump tehát tavaly december 23-án szólt először a Grönland iránti területi igényéről. A leendő elnök akkor azt mondta,
Az Amerikai Egyesült Államok a nemzetbiztonsága és az egész világ szabadsága érdekében úgy érzi, hogy Grönland birtoklása és ellenőrzése feltétlenül szükséges.
Grönland és Dánia reakciója sem késett. A grönlandi miniszterelnök úgy reagált, „nem vagyunk és nem is leszünk soha eladók”, a dán kormány pedig bejelentette, jelentősen növelik a Grönland védelmére szánt katonai kiadásaikat.
Trump azonban kötötte az ebet a karóhoz: saját közösségi platformján, a Truth Social-ön karácsonyi üzenetében ismét felvetette, hogy megszerezné Grönlandot Kanada és a Panama-csatorna mellett.
Grönland bekebelezésének tervét aztán kedden újra nyomatékosította a megválasztott amerikai elnök. Az ifjabb Donald Trump magánútra érkezett a szigetre, eközben édesapja sajtótájékoztatóján jelezte újfent igényét a területre. Fia utazására a megválasztott elnök egy külön posztban is felhívta a figyelmet.
Úgy hallom, hogy a grönlandiak „MAGA”. A fiam, Don Jr. és különböző képviselői oda fognak utazni, hogy meglátogassák a legcsodálatosabb területeket és látnivalókat. Grönland egy hihetetlen hely, és az ott élő emberek hatalmas hasznot fognak húzni abból, ha és amikor országunk részévé válik. Meg fogjuk védeni a nagyon gonosz külvilágtól, és meg fogjuk becsülni. TEGYÜK ÚJRA NAGGYÁ GRÖNLANDOT!
– írta Trump a Truth Social-ön.
Greenland loves America and Trump!!! Incredible people with an equally awesome reception. They just want to be able to utilize some of the incredible resources that they have and allow themselves, their country, and their kids to flourish. pic.twitter.com/7TPz0DACKX
— Donald (Trump) January 7, 2025
De mi állhat Donald Trump tervei hátterében, miért olyan fontos neki a sziget, hogy még külön Dániára szabott vámokat is belengetett, amennyiben a NATO-szövetséges európai ország nem hajlandó neki eladni Grönlandot?
- Fontos és ritka nyersanyagok találhatók Grönlandon. A sziget földje gazdag kőolajban és földgázban, emellett olyan ritka nyersanyagokban, amelyek például eletromosautó-akkumulátorokhoz, szélturbinákhoz vagy katonai eszközökhöz kellenek. Eme ritka nyersanyagok ma a messze legnagyobb kitermelője Kína, így egy ezekben gazdag terület megszerzése csökkentené az Egyesült Államok versenyhátrányát.
- Egyre fontosabbá válik az északi hajózási útvonal. Az Északi-sarkvidék, ahol Grönland is található, korábban áthatolhatatlan volt a hagyományos kereskedelmi hajók számára, de a klímaváltozással és az ebből fakadó olvadással a nyári időszakban egyre jobban járhatóvá válnak a tengeri utak. E fejleménnyel pedig Grönland kereskedelmi jelentősége is megnőtt.
- Értékes Grönland geopolitikai pozíciója. Az olvadás lehetővé teszi a kereskedelmet és könnyebbé teszi az Északi-sarkvidék nagyrészt a Jeges-tenger alatt fekvő kincseinek kiaknázását. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben nagy harc indult meg az Arktiszért, ahol az egyik főszereplő Oroszország, a többiek pedig nagyrészt NATO-szövetségesek (plusz Kína, amely bár területtel nem rendelkezik ott, maga is egyre jobban érdeklődik a térség iránt). A sziget geopolitikai jelentősége tehát egyre nagyobb, ez pedig szintén fontos szempont lehet Trump számára. Grönlandon található egyébként az amerikai haderő legészakibb katonai bázisa, a Pituffik légibázis, amely rakétaelőrejelző rendszerrel is fel van szerelve.
Hogy azonban a Grönland feletti fennhatóságot gyakorló Dánia nem adja könnyen a szigetet, azt az is mutatja, hogy X. Frigyes dán király az új évnek új királyi címerrel vág neki, amelyen a korábbinál jóval hangsúlyosabban szerepel a Grönlandot szimbolizáló jegesmedve.
King Frederick X of has changed the Royal Coat of Arms (see ⬇️ on light blue background)Denmark stays in 1st Quarter & Schleswig moves to 4th.It gives 2nd to Silver Ram of Faroe Islands & 3rd to Polar Bear of Greenland.Arms used in reign of Queen Margrethe II are #Denmark
— Alastair (Bruce) January 1, 2025
Panama-csatorna
A Panama-csatorna visszaszerzésének ötletét december 22-én vetette fel először Trump a Truth Social-ön. A megválasztott elnök azt írta, a Panama által a Panama-csatorna használatért kért díjak „nevetségesen” magasak, egyben nehezményezte, hogy véleménye szerint egyre nagyobb a kínai befolyás a csatorna térségében. A csatorna nem mások hasznára lett átadva, hanem „csupán a köztünk és Panama közötti együttműködés jeleként” – írta Trump.
Ha e nagylelkű gesztus erkölcsi és jogi alapelveit nem tartják tiszteletben, követelni fogjuk, hogy a Panama-csatornát teljes egészében és minden ha és de nélkül adják vissza nekünk
– tette hozzá.
Később a megválasztott elnök azt is állította, hogy kínai katonák ellenőrzik a csatornát, ami nem igaz. Az viszont igen, hogy a Panama-csatorna bejárataihoz közel jelenleg két hongkongi székhelyű vállalat üzemeltet kikötőt, bár José Raúl Mulino panamai elnök határozottan tagadta, hogy Kínának befolyása lenne a csatornára.
Az Atlanti-óceánt a Csendes-óceánnal összekötő, s ezzel a föld egyik legfontosabb hajózási útvonalának számító Panama-csatornát nagyrészt az Egyesült Államok építette, és egészen 1999-ig ellenőrzése alatt is tartotta. Ezt követően Panama vette át a csatorna feletti uralmat, és Panamavárosba futnak be a használatáért befizetett díjak is.
Több közép-amerikai és karibi országhoz hasonlóan Panama is sokáig a Kínai Köztársaságot, azaz Tajvant ismerte el a hivatalos Kínaként, majd 2017-ben megszakította a kapcsolatokat a szigettel, és a Kínai Népköztársaság mellett tette le a voksát. Ez a lépés jól illeszkedett Peking politikájába, hogy egyre nagyobb befolyást szerezzen az amerikai kontinensen, ezzel gyengítve az Egyesült Államokat, amely igyekezett a közép-amerikai országokat Tajvan mellett tartani – kevés sikerrel. Costa Rica 2007-ben szakított Tajvannal, El Salvador és a Dominikai Köztársaság 2018-ban, Nicaragua 2021-ben, Honduras pedig 2023-ban. Így mára a közép-amerikai földnyelven már csak Guatemala és Belize tart fenn diplomáciai kapcsolatokat Tajpejjel, míg a többiek Peking oldalán állnak.
A Panama-csatorna ténylegesen és szimbolikusan is fontos az Egyesült Államok számára, hiszen gazdasági érdekei szempontjából döntő jelentőségű, de mivel az Egyesült Államok építette, ezért jóval erősebb a csatornához való viszony. Az átkelő átadását még a nemrég meghalt demokrata Jimmy Carter elnök kormánya döntötte el, de a republikánusok egy része soha nem tudott belenyugodni ebbe.
Kanada
Trump három területi igénye közül Kanada 51. amerikai állammá tétele tűnik a valóságtól leginkább elrugaszkodott ötletnek. Bár Kanada a világ második legnagyobb területű országa Oroszország után, lakossága csak 41 millió fő, de így is ez lenne az Egyesült Államok legnépesebb tagállama Kalifornia előtt, amennyiben hozzá csatolnák. Ráadásul Kanada kétnyelvű ország: bár a többség angolul beszél, a kanadaiak 19 százaléka francia nyelvű. A franciaajkú lakosság többsége Québec tartományban él, ahol az egyetlen hivatalos nyelv a francia, és bizonyos mértékben el is különül az angol nyelvű többségtől. Québec már így is mutatott elszakadási törekvéseket, de ha Kanada csatlakozna az Egyesült Államokhoz, az elszakadás borítékolható lenne.
Trump a három területi igény közül elsőként Kanada Egyesült Államokhoz csatolását vetette fel még november végén, amikor Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel találkozott. A találkozó előzménye, hogy a megválasztott elnök 25 százalékos vámmal fenyegette meg Kanadát, mivel szerinte az északi szomszéd nem védi megfelelően a határt, amelyen keresztül így nagy mennyiségű kábítószer és illegális bevándorló juthat át. Emellett Trump azt is nehezményezte, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi deficitje Kanadával szemben 100 milliárd dollár, amit a leendő amerikai elnök úgy értelmezett, hogy Ottawa ennyivel „rövidíti meg” Washingtont. Erre vetette fel azt az ötletet Trump, hogy Kanada 51. államként csatlakozhatna az Egyesült Államokhoz, és Trudeau-t ezek után félig tréfásan „kormányzóként” kezdte el emlegetni.
Míg az ötlet első felvetését a Fox News szivárogtatta ki december elején, Trump aztán beleállt a témába, és többször is szóba hozta a felvetést, legutóbb keddi sajtótájékoztatóján.
Grönlanddal és Panamával ellentétben ugyanakkor Trump azt mondta, Kanadával szemben „csak” gazdasági kényszerítő erőt akar alkalmazni.
Ezt követően azonban már egy olyan térképet posztolt a Truth Social-ön, amely Kanadát az Egyesült Államok részeként mutatta.
— Donald (J.) January 8, 2025
Justin Trudeau leköszönő kanadai kormányfő Trump tervére azt válaszolta:
Annyi esélye sincs, mint egy hólabdának a pokolban, hogy Kanada az Egyesült Államok része legyen.
Mennyire vegyük komolyan Trump kijelentéseit?
A három bejelentés látványos ellentétben áll Donald Trump első ciklusában folytatott és második ciklusára beígért politikájával, miszerint
az Egyesült Államok igyekszik nem beavatkozni más országok belügyeibe, és az „America First” jegyében kivonul a nemzetközi konfliktusokból,
elsősorban az ukrajnai háborúból. Ehhez képest Trump, bár még le sem tette hivatali esküjét, mindjárt három közeli partnerének is nekiment. Grönland a NATO-tag Dánia autonóm területe, Kanada szintén NATO-tag, Panama pedig szoros kapcsolatot ápol az Egyesült Államokkal.
De ha kicsit tágabban értelmezzük az „America First” jelszavát, az ellentmondás mindjárt feloldódik, hiszen a három érintett terület mindegyike az amerikai kontinensen található.
Trump területi igényei esetlegesen azt is mutathatják, hogy míg az új vezetés alatt az Egyesült Államok valóban kivonul más kontinensekről és az ott vívott konfliktusokból, az amerikai földrészen ugyanakkor igyekszik jobban érvényesíteni befolyását.
A több mint 200 éve, 1823-ban született Monroe-elv kimondta, hogy az európai nagyhatalmak nem szerezhetnek több gyarmatot az amerikai kontinensen. Később ez a doktrína az Egyesült Államok amerikai kontinensen történő befolyásszerzésének elvi alapjává vált. Különösen a hidegháború idején Washington a katonai erő alkalmazásától sem riadt vissza, ha úgy látta, érdekei veszélybe kerülnek Latin-Amerikában, elsősorban szovjetbarát baloldali vezetők hatalomra kerülése révén. Ennek példái az 1954-es guatemalai államcsíny, amikor a CIA vezetésével megpuccsolták a demokratikusan megválasztott baloldali elnököt, a balul elsült 1961-es invázió a Disznó-öbölben Fidel Castro kubai hatalmának megdöntésére, a kontrák támogatása Nicaraguában a szandinisták ellen, vagy éppen a panamai diktátor, Manuel Noriega hatalmának megdöntése 1989-ben. (Noriega annyiban kivétel, hogy ő korábban Washington embere volt.)
Trump tárgyalási taktikáját ismerve az sem lenne meglepő, ha
a megválasztott elnök azért lengette volna be ezeket a meglepően erős ötleteket, hogy ezzel jó tárgyalási alapot képezzen az Egyesült Államok számára.
Vagyis Trump bemond valami nagyot, fenyeget és zsarol, hogy ezzel érjen el valami kisebb eredményt. Panama esetén például célja lehet az amerikai teherhajók használati díjának csökkentése, Grönland esetén a természeti kincsek kiaknázásának lehetővé tétele amerikai cégek számára, Kanadával pedig előnyösebb kereskedelmi feltételek kiharcolása.
Meglepő lenne, ha Trump valóban beváltaná fenyegetéseit, bár az most is áll, amit a volt és leendő elnök kapcsán sokszor elmondanak: csak az kiszámítható vele kapcsolatban, hogy kiszámíthatatlan.
Címlapkép: Az ifjabb Donald Trump üzletembert, Donald Trump megválasztott amerikai elnök fiát szállító repülőgép a dán fennhatóság alatt álló Grönland fővárosának, Nuuknak a repülőterén 2025. január 7-én. MTI/EPA/Ritzau/Emil Stach
