Az eredetileg az arXiv online folyóiratban megjelent tanulmány szerint az egyik legfontosabb szempont az elképesztő hosszúságú útra készülő űreszköz szempontjából az űrszonda mérete és tömege.
A Jeffrey Greason, a Tau Zero, csillagközi utazás feltérképezésével foglalkozó alapítvány munkatársa, és Gerrit Bruhaug, a Los Alamos Nemzeti Laboratórium lézerfizikusa által írt új tanulmány egy körülbelül 1000 kg-os eszközzel számol, ami nagyjából megfelel az 1970-es években épített, a Földtől legmesszebb járó ember alkotta eszközök, a Voyager-szondák méretének.
A szerzők elgondolása szerint, egy elektronsugár - látható lézersugár - energiáját használnák fel a csillagközi utazáshoz elegendő sebesség eléréséhez.
Az elektronok aránylag könnyen felgyorsíthatók a fénysebességhez közeli sebességre, aminek egyik legnagyobb előnye, hogy a nagy sebességből fakadó relativisztikus hatások miatt csökken az elektronok közötti taszítóerő is, így a sugár képes hosszabb ideig fókuszált maradni. A rendszer lényegében a fénysugár energiáját hasznosítaná, amivel a kutatók számításai szerint minden jelenleg létező módszernél tovább tudná hajtani az eszközt.
A tanulmány szerint
egy 1000 kg-os szonda a fénysebesség 10%-át is elérheti ezzel a módszerrel, ami lehetővé tenné, hogy alig több mint 40 év alatt elérje az Alfa Centaurit.
Ez jelentős előrelépés lenne a jelenlegi űrszondák sebességéhez képest.
A koncepció megvalósítása azonban még számos kihívást rejt magában. Az egyik legnagyobb probléma a szükséges energiamennyiség előállítása és irányítása. A becslések szerint egy szonda 100 csillagászati egység távolságba történő eljuttatásával akár 19 gigaelektronvolt energiájú sugárra lehet szükség. Ugyan a jelenleg gyakorlatban is működő technológiai megoldások távol vannak ettől, a kutatók szerint a Nagy Hadronütköztető (CERN) képes ilyen erősségű sugárnyalábok generálására.
Az energiamennyiség előállításához a kutatók egy ambíciózus szerkezetet képzeltek el, amelyet a Naphoz közel elhelyezve, az égitest energiáját gyűjtené össze a sugárnyaláb előállításához. Bár ez a koncepció egyelőre a tudományos-fantasztikus határán mozog, a tanulmány rámutat, hogy elméletileg lehetséges egy tudományos szempontból hasznos szondát eljuttatni az Alfa Centaurihoz, még ha az több évtizedbe is telne.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
