Évek óta állandó lázban tartja a világot a kérdés, hogy a pekingi vezetés mikor dönthet úgy, hogy régi ígéretének eleget tesz, és bekebelezi a partvidékétől kevesebb mint 200 kilométerre keletre található Tajvant. A fenyegetés egyáltalán nem új, 1949 óta szinte állandó témát jelent a nemzetközi geopolitikában, a katonai szakemberek folyamatosan követik Kína fejlesztéseit és erejének növekedését. Mao Ce-tung kínai vezető már 1950-ben utasította a kínai Népi Felszabadító Hadsereget (PLA), hogy készüljön fel egy Tajvan elleni támadásra. Ettől akkor a térségi realitás miatt végül visszatáncolt a kommunista ország. Történt ekkor viszont egy sokszor elfeledett művelet is, a szárazföldi Kína a nacionalisták által ellenőrzött Hajnan szigetén hajtott végre sikeres partraszállást, ez felbátorította Pekinget, de az ekkor zajló koreai háború eseményei aztán visszafogottságra intették.
Amphibious invasion of Hainan Island, 1950. 4th (Northeastern) Field Army troops, embarked on thousands of requisitioned civilian junks (ancient Asian wooden sailboats), breached Nationalists combined sea-air-land defense. Fall of Hainan Island concluded Civil War of 1927-50. https://t.co/X2aOmo0udr
— Simon (Boyi) July 5, 2022
Az utóbbi éveben a szigetre vetülő fenyegetés egyre növekszik, mivel a keleti nagyhatalom gazdasági robbanása magával hozta a saját fejlesztésű modern haditechnológiai eszközök megjelenését, valamint a képességet, hogy a PLA egyáltalán végre tudja hajtani az inváziót. Korábban írtunk arról, hogy az idei évben politikai szempontból mi várható a térségben, viszont érdemes azt is számba venni, hogy az ismert képességek mennyire teszik lehetővé egy háború kirobbanását a térségben.
A kulcsfontosságú képességek
Egy Tajvan elleni támadás esetén a hadművelet Achilles-sarka a Kína partraszálló képességei lehetnek. A The Diplomat készített elemzést erről, szerintük a példátlan fejlesztések ellenére
még mindig ez számít a leggyengébb pontnak, főleg azért, mert nagyon bonyolult hadművelet lenne egy ekkora támadást kritikus mennyiségű veszteségek nélkül lebonyolítani.
A sikerhez nem csupán a mennyiségi és minőségi haditengerészettől és légierőtől függ, hanem a megfelelő tervezéstől kezdve, az összetett parancsnoki és irányítási architektúrákon át, a hatalmas erők bevetése és pontos szinkronizálásig kivétel nélkül minden számít. Olyan apróságok is nagy hatást gyakorolhatnak, mint az időjárási körülmények aktuális alakulása, vagy a szemben álló fél figyelme és éppen aktuális felkészültsége. Előbbi ráadásul kifejezetten korlátozza Peking lehetőségeit, mivel a térségben a kelet-ázsiai monszun időjárás májustól októberig szinte állandó viharos szeleket és heves esőzéseket okoz, amely aligha teszi lehetővé a nagyszabású offenzíva végrehajtását.
A partraszálló hadműveletek bonyolultságát jelzi az a tény, hogy a történelem leghíresebb manőverét a második világháborúban hajtották végre az amerikaiak. Ez az 1944-es D-napként elhíresült normadiai akció ráadásul egyáltalán nem volt biztos, hogy sikeres lesz. Az utolsó nagyszabású partraszállás szintén az Egyesült Államok haderejéhez köthető, amikor még a koreai háború idején Incshonnál hajtottak végre sikeres beavatkozást. A két esetben az a közös, hogy mindegyik már több évtizeddel korábban zajlott le, azóta totálisan átalakult a hadviselés, ráadásul
Kínának nincsen újszerű éles gyakorlati tapasztalata még más típusú nagyszabású bevetések terén sem.
Ez komoly hiányosság lehet, mivel Peking tulajdonképpen a történelem legnagyobb ilyen jellegű támadására készül.
A feltörekvő hatalom tisztában van azzal, hogy nem rohanhat neki faltörő kosként egy ekkora volumenű tervnek. A képességbeli hiányosságokat nagyszabású hadműveletek sorával igyekeznek pótolni, 2024-ben három nagyobb és több kisebb manővert hajtottak végre, ezek többcélúak voltak. Tesztelték a tajvani (és az amerikai) válaszreakciókat, igyekeztek agresszív ellenlépést kiváltani a sziget erőitől, nyomást helyeznek a lakosságra, miközben tapasztalatot akartak szerezni egy jövőbeli támadáshoz. Hasonlóan nagyszabású erődemonstrációkra 2022 nyara óta kerül sor, viszont ezek mérete egyre jobban növekszik, több és több eszköz vesz részt ezeken. Mára mindennapos eseménnyé vált, hogy repülőgépek vagy hadihajók közelítik meg Tajvant, ezek szintén a figyelmet tesztelik és idegesítik vele a védőket.
A great infographic from showing China's PLA activity around Taiwan during 2024️Taiwan documented 5,111 PLA air sorties️3,075 sorties breached the median line into its ADIZ, ️114 balloon flights @detresfa_
— Indo-Pacific (News) January 4, 2025
Az elmúlt években a gyors fejlesztéseknek köszönhetően mára Kínában van a világ legnagyobb hadiflottája, ám ez elsősorban mennyiségi szempontot jelent, nem pedig tűzerőt, vagy vízkiszorítást. Mindez azt jelenti, hogy Peking még nem építette meg azt a haditengerészetet, amely elegendő lehet számára egy ekkora offenzíva lebonyolításához. A The Diplomat szerint látványos, hogy a PLA Haditengerészet Tengerészgyalogsága (PLANMC) nem elsősorban egy partraszállási hadműveletre készül, hanem sokkal inkább a térségi befolyás növelésére törekednek, de már a szélesebb indo-csendes-óceáni térségben is emelkedik a hatékony bevetés lehetősége. Az létszámuk mindenesetre rohamosan bővül, a 2017-es 10 ezer fő mára eléri a 30 ezret (más források szerint a 40-et is), ennek megfelelően kettő helyett már nyolc dandárt alakítottak ki.
A mindent eldöntő stratégia
Elvitathatatlan viszont, hogy Peking rohamosan hozza be a lemaradását több fegyvernemben is, emiatt látványos, hogy a keleti nagyhatalom nem tett le az invázió lehetőségéről. A hadistratégák szerint egy sikerrel kivitelezett hadművelet végrehajtásához elengedhetetlen a légifölény megszerzése, ezt egyelőre még Kína nem voltképes biztosítani magának a térségben, emiatt rendkívül kockázatos húzás lehet a növekvő fegyverarzenál kiépítése mellett is egy offenzíva végrehajtása. Az egyre újabb technológiák felvillantása, valamint a töretlen növekedés egyben azt bizonyítja, hogy a nagyhatalom döntéshozói nem tettek le arról, hogy a tengeren és a levegőben is egyértelmű fölénybe tudnak kerülni, ezzel pedig helyzetbe kerülhetnek az Egyesült Államokkal, valamint a tajvani védelemmel szemben is elég erősnek érezhetik magukat egy esetleges támadáshoz.
A következő kényes pont a megfelelő logisztika biztosítása lehet, mivel egy több százezer katona részvételével zajló lépéshez rengeteg üzemanyagra, lőszerre, élelmiszer-ellátmányra és egy sor dologra lenne még szükség, azonban ebben az ismert információk alapján Kína egyelőre nem áll jól. A meglévő tartalékok mennyisége nem kielégítő, valamint a szállítási képességek terén ütközhetnek akadályokba. Ezen a területen viszont Peking számára hatalmas előnyt jelent, hogy a civil infrastruktúra bevonása kivételes helyzetet teremt esetében. Az elmúlt években ezen a területen is jelentős előrelépésekről számoltak be.
A döntéshozók egyelőre nem törekednek a nagyszabású hadművelet előkészítésére, ennek bizonyítéka, hogy a szigethez legközelebb eső partszakaszokon nem zajlanak jelentős készletfelhalmozások, pedig ez kérlelhetetlen előjele lenne egy invázió előkészületeinek.
Emlékezetes, hogy az Ukrajna elleni offenzíva előkészítésének egyik leglátványosabb jele az volt, hogy Moszkva „hadgyakorlatok” sorát rendelte el 2021 végén a határmenti térségben, később ezek a csapatok indultak meg Kijev felé. Kína hipotetikus támadása esetén is valami hasonlóra lehetne számítani, egy ekkora előkészítést igénylő hadműveletet egyszerűen nem lehetne eltitkolni a legmodernebb műholdak pásztázó kamerái elől. Ez lenne ugyanis az első fázisa a műveletnek, ezt követné maga az átkelés, végül a patraszállás kialakítása jönne.
Az amerikai Naval War College Kínai Tengerészeti Tanulmányok Intézete (CMSI) évről évre kiad egy kötetet, amelyik Kína taktikájával és lehetséges lépéseivel foglalkozik a Tajvani-szoros körül. A 2024 végén megjelent nyolcadik verzióban elmondják, hogy a katonai a PLA katonai doktrínája a második világháború idején a szövetségesek által kidolgozott hat fő pontot követi:
- A három fő terület (tengeri, légi, információs) uralma.
- A kulcsfontosságú pontokra mért csapások.
- Az „elit erők” koncentrált bevetése.
- Gyors és folyamatos támadásokkal fenntartani a nyomást.
- Integrált és rugalmas támogató műveletek.
- Pszichológiai hadviseléssel rombolni az ellenfél morálját.
Ezek közül érzékelhetően többet is próbálgat a kínai vezetés, de ezek egyidejű alkalmazására nem került sor. A Tajvan bekebelezésére irányuló hadművelet egyik kényes lépése az lehet, hogy Kína elvágja a tengerfenéken futó kommunikációs kábeleket a sziget és az Egyesült Államok, valamint más, térségi partnerei között. Ebben egyébként Peking rendelkezhet tapasztalattal, mivel a Balti-tengeren az elmúlt időszakban több ilyen vezetéket is átvágtak, ezekkel visszatérően egy kínai hajót gyanúsítanak. Tajpej azt állítja, hogy a nagy rivális éppen nemrégiben okozott sérülést az egyik ilyen kábelnek, amely egy próbálgatása lehet arra, hogy a nemzetközi közösség, elsősorban Washington milyen válaszreakciót ad.
Taiwan claims a Chinese vessel damaged an undersea internet cable near its northern coast.The ship, Shunxing39, registered under the Cameroonian flag, allegedly disrupted the Trans-Pacific Express system. Authorities suspect the incident may be part of Chinas strategy to pic.twitter.com/4MuSzVRBI7
— Clash (Report) January 6, 2025
Nem sétagalopp manőver
Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Tajvan egyáltalán nem várná felkészületlenül Peking támadását, az elmúlt években jelentős hadiipari fejlesztésekkel, valamint nagyszabású bevásárlásokkal igyekezett elrettentő erőt biztosítani magának. Ebben ráadásul nagy segítséget nyújthat számára az ukrajnai háború tapasztalata, ahol Kijev az aszimmetrikus hadviselés különböző taktikai fogásaival hatalmas fejtörést okoz a jelentős fölényben lévő oroszoknak. Tajpejben felismerték, hogy nagy mennyiségben beszerezhető, olcsó és egyszerű drónokkal hatalmas károkat lehet okozni, ezért ezt is beépítették a stratégiájukba. Az is előnyükre szolgálhat, hogy a földrajzi viszonyok nem éppen kedvezőek egy nagyszabású partraszálláshoz, mivel kevés olyan része van a szigetnek, ahol viszonylag egyszerűen meg lehet valósítani egy ilyen műveletet. Ezekkel viszont Pekingben is tisztában vannak, így a tömegesen támadó drónok támadása mellett a jól védett tengerpartok megkerülésére is felkészülhettek, akár a rizikós terep bevállalásával is.
A fejlemények összessége azt sugallja, hogy a mozgástér folyamatosan szűkül a térségben, a háború veszélye napról napra növekszik.
Kína nem fogja feladni a hadikapacitása fejlesztésére irányuló programját, ezt bizonyítja, hogy minden évben bővülő mértékben hajlandó a hadseregre költeni. Fontos kiemelni, hogy Peking egy sor alternatív elképzelést kidogozott már, amelyekben egyáltalán nincs is szükség arra, hogy akár egyetlen puskalövésre is sor kerüljön. A keleti nagyhatalom már régóta igyekszik a hibrid hadviselés módszereinek széles tárházát felvonultatni a tajpeji politikai vezetés ellehetetlenítésére, de ezek egyelőre nem hozták meg a várt eredményt. Ennél eggyel agresszívabb húzás lenne, amennyiben gazdasági vagy fizikai blokádot rendelnének el a sziget körül, ez viszont már kockázatos abban a tekintetben, hogy kiválthatja az Egyesült Államok és más térségi hatalmak beavatkozását. A pekingi vezetés számára kulcsfontosságú lenne, hogy elkerülje más országok beavatkozását a konfliktusba, ezzel nagyobb eséllyel tudná megvalósítani az elképzeléseit. Az viszont kijelenthető, hogy Kínában felismerték, hogy egy ilyen művelet nagyon alapos előkészítést igényel, a részletek kidolgozásától kezdve a megfelelő utánpótlási vonalakig. Ezzel kapcsolatban figyelmeztető lecke lehetett számukra Oroszország támadása Ukrajna ellen, amely hemzsegett a látványos alapozási hibáktól, ez pedig óvatosságra inthette Pekinget is.
Mike Pompeo, who was U.S. secretary of state under Donald Trump during his first term, is visiting Taiwan for the fourth time. pic.twitter.com/ZeKiIt1SpH
— TaiwanPlus (News) January 6, 2025
A legfontosabb kérdés továbbra is az a Távol-Kelet biztonságát illetően, hogy az Egyesült Államok miképpen képzeli el a térségi szerepét.
Washington hosszútávú stratégiai elképzeléseinek megítélését nehezíti, hogy az nagyban függ az éppen aktuális politikai vezető személyétől.
Az elmúlt négy évben a demokrata vezetés erőteljesen kiállt a status quo mellett, amely nagyjából garantálta Tajvan „kvázi független” működését. Nagy a kérdőjel azzal kapcsolatban, hogy ezt az irányvonalat fenntartja-e majd Donald Trump is, vagy esetleg az eddigi politika szöges ellentétét képzeli el a területen. Tajpej számára jó előjel lehet, hogy az újraválasztott amerikai elnök korábbi külügyminisztere ismét a szigetre látogatott. Annyi viszont bizonyos, hogy az amerikai hadiipari kapacitás komoly lemaradásban van Kínával szemben, ezért a versenyképesség fenntartása érdekében gyorsan nagyszabású beruházások sorára lehet szükség. A Fehér Ház hatalmának fenntartására a csökkent gyártási lehetőségek megkerülésével is születtek tervek, a kérdés, hogy a nemzetközi kapcsolatrendszer erősítését igénylő hálózat a továbbiakban elmélyülhet-e. Az ismeretek fényében viszont Kína még túlzottan sebezhetőnek tűnik a képességeket illetően, hogy belevágjon egy ekkora vállalkozásba, ezért, ha mégis a támadás mellett döntene, az inkább tűnne hazardírozásnak a részéről.
Címlapkép forrása: VCG/VCG via Getty Images
