Január 26. Fehéroroszországi elnökválasztás
Ha lesz tét nélküli választás az évben, az mindenképpen a fehéroroszországi elnökválasztás, amelyen nem kérdés, hogy hatalomban marad az országot 1994 óta vezető egykori szovhozelnök, Aljakszandr Lukasenka. A 2020-as elnökválasztást az „Európa utolsó diktátorának” is nevezett államfő valószínűleg durván elcsalta, az ezt követő tüntetéseket pedig orosz segítséggel kegyetlenül leverte. Százakat börtönöztek be; akik tehették, az emigrációt választották, így a fehérorosz ellenzék nagy része ma már nyugati országokban él, köztük Lukasenka 2020-as riválisa, Szvjatlana Cihanouszkaja. Hogy biztosra menjen, a diktátor november elején több mint 100 embert letartóztattatott, pedig a fehérorosz börtönök már így is tele vannak politikai foglyokkal. Miután Lukasenka hatalmát négy éve Vlagyimir Putyin mentette meg, Belarusz lényegében Moszkva bábjává vált, innen indult 2022-ben a Kijev elfoglalására irányuló orosz támadás is.
Február 15. Abháziai elnökválasztás
Abházia Grúzia (Georgia) egy szakadár tartománya a Fekete-tenger partján, nagyjából negyedmillióan lakják. Oroszország 2008-ban, a grúz–orosz háborút követően ismerte el függetlenségét, de a régiót a nemzetközi jog Grúzia területének tekinti. A tartomány lényegében orosz bábállamként működik, amit jól mutat, hogy az abház parlament novemberben egy olyan törvényt készült elfogadni, amely lehetővé tette volna orosz magánszemélyek és vállalkozások számára helyi ingatlanok felvásárlását. A törvénytervezet miatt tiltakozások kezdődtek, amelyek végül Aszlan Bzsania elnök elmozdításához vezettek.
Február 23. Németországi parlamenti választások
Európai és magyar szempontból a legfontosabb választásnak mindenképpen a németországi választások ígérkeznek. A Bundestag-választásokat eredetileg jövő év szeptember 28-án tartották volna, de november 6-án az eddigi hármas („közlekedésilámpa”-) koalíció legkisebb pártja, a liberális FDP kilépett, így az Olaf Scholz vezette kormány kisebbségbe került. A választások a korábban Angela Merkel vezetésével 16 éven át hatalmon lévő konzervatív CDU/CSU visszatérését hozhatják, amely nagy előnnyel vezeti a közvélemény-kutatásokat. Egyedül azonban vélhetően nem fog tudni kormányozni, így a mostani vezető kormánypárttal, a szociáldemokrata SPD-vel és valószínűleg még egy párttal, a Zöldekkel vagy a liberálisokkal kell összebútoroznia – már ha utóbbiak egyáltalán bejutnak a törvényhozásba. Németország következő kancellárja nagy valószínűséggel az értékkonzervatív, a gazdaságpolitikában neoliberális nézeteket valló Friedrich Merz lesz. A szélsőjobboldali AfD második helyen juthat be a Bundestagba, és szinten bekerülhet a csak idén januárban alapított radikális baloldali BSW is. A Bundestag-választásokat követően, március 2-án tartományi választásokat is tartanak a tartományi jogú Hamburg városában.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
