A szöuli nyugati kerületi bíróság jóváhagyta a letartóztatási parancsot, amelyet a magas rangú tisztviselők korrupcióját vizsgáló hivatal (CIO) nyomozói kértek. Yoon ellen felkelés vezetésének vádjával folyik vizsgálat, amely azon kevés bűncselekmény egyike, amelyek alól egy dél-koreai elnök nem élvez mentességet.
A letartóztatási parancs kiadása példa nélküli esemény,
és tovább mélyíti a politikai válságot Dél-Koreában, amely Ázsia negyedik legnagyobb gazdasága és az Egyesült Államok egyik legfontosabb szövetségese a régióban.
A jelenlegi elfogatóparancs január 6-ig érvényes. A Yonhap hírügynökség a CIO-ra hivatkozva közölte, hogy amint végrehajtják a parancsot, Yoont várhatóan a szöuli fogdában tartják majd fogva.
Yoon Kab-keun, a megbuktatott elnök ügyvédje szerint a letartóztatási parancs törvénytelen és érvénytelen. Álláspontja szerint a CIO-nak a dél-koreai törvények értelmében nincs felhatalmazása arra, hogy elfogatóparancsot kérjen. Az ügyvéd bejelentette, hogy az elnök jogi csapata az alkotmánybírósághoz fog fordulni a végzés visszavonása érdekében.
A körzeti bíróság azért adta ki a parancsot, mert valószínűsíthető, hogy Yoon nem fog válaszolni az idézésre, ha nincs rá alapos ok, és mivel megalapozott gyanú merült fel arra vonatkozóan, hogy bűncselekményt követett el.
Egyelőre nem világos, hogy mikor és hogyan hajtják végre a Yoon elleni elfogatóparancsot. A dél-koreai elnöki biztonsági szolgálat közleményben jelezte, hogy a letartóztatási parancsot a megfelelő eljárásnak megfelelően fogja kezelni.
A bíróság jóváhagyta a Yoon lakhelyére vonatkozó házkutatási parancsot is. Korábban a rendőrség sikertelenül próbált razziát végrehajtani az elnöki hivatalban, mivel az elnöki biztonsági szolgálat megakadályozta a bejutást.
A december 3-i hadiállapot kihirdetése óta Yoon többször nem válaszolt a nyomozók kihallgatásra szóló idézésére. A politikai tevékenység betiltására és a média cenzúrázására tett kísérlet volt az első ilyen jellegű rendelet Dél-Koreában az 1980-as évek óta.
A hadiállapot kihirdetésének estéjén katonák hatoltak be a szöuli nemzetgyűlés épületébe, de visszavonultak, amikor a parlamenti képviselők tűzoltó készülékkel lefújták őket. A törvényhozók elutasították a hadiállapotról szóló határozatot, miközben a tüntetők az épületen kívül összecsaptak a rendőrökkel. Yoon néhány órán belül visszavonta a parancsot.
A visszahatás gyors volt. Bár Yoon túlélte az első vádemelési kísérletet, pártjának tagjai később csatlakoztak az ellenzéki pártokhoz, és december 14-én vádat emeltek ellene.
Han Duck-soo miniszterelnök vette át az elnöki tisztséget, de pénteken őt is megvádolták, miután nem hagyta jóvá a parlament által az Alkotmánybíróságba kinevezett bírákat.
Kim Yong-hyun, aki lemondott Yoon védelmi miniszteri tisztségéről a hadiállapot elrendelésében játszott jelentős szerepe miatt, őrizetbe került, és pénteken vádat emeltek ellene lázadás és hatalommal való visszaélés vádjával.
A politikai pártok eltérően reagáltak a fejleményekre. Kweon Seong-dong, a kormányzó Népi Erő Pártjának megbízott vezetője kijelentette:
Nem helyénvaló egy hivatalban lévő elnököt őrizetbe venni.
Ezzel szemben Kim Yong-min, az ellenzéki Demokrata Párt törvényhozója, amely többségben van a parlamentben és Yoon vádemelési szavazását kezdeményezte, sürgette a nyomozókat: "Az elfogatóparancs és a nyomozás végrehajtása nagyon nehéz lehet. Felszólítom a nyomozókat, hogy azonnal hajtsák végre az elfogatóparancsokat."
Forrás: Reuters
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
