Nebenzja szerint az orosz-ukrán konfliktus rendezésére irányuló nyugati béketörekvések valójában csak arra szolgálnak, hogy Volodimir Zelenszkij időt nyerjen a Moszkva elleni harc fokozására. A diplomata ezt kifejezetten arra az elképzelésre mondta, amelyet a hónap elején az ukrán elnök megvitatott Donald Trump amerikai, és Emmanuel Macron francia kollégájával. Szerinte Kijev célja világos: még több katonai segítséget szerezni, ameddig a frontvonalak elcsendesülnek, hogy később aztán újult erővel kezdődjenek el ismételten az összecsapások.
A diplomata hozzátette, hogy Oroszország hajlandó tárgyalni, de ezeket erős feltételekhez kötik: „csak azokkal, akik készek elfogadni a valóságot és véget vetni a háborúnak”.
Az ukrajnai béke kérdése azt követően kapott lendületet, hogy Donald Trumpot választották elnökké az Egyesült Államokban. A republikánus politikus azzal kampányolt, hogy „egy nap alatt” véget vetne a kelet-európai konfliktusnak. A megválasztása óta eltelt időben Kijev és nyugati szövetségesei is nyitottabbnak mutatkoznak a háború kompromisszumos lezárására. Trumpot csak jövőre, január 20-án fogják beiktatni, addig érezhetően sokan inkább csak kivárnak, mivel a szeszélyes természetéről is ismert politikus hajlamos a váratlan pálfordulásokra, ezért addig inkább óvatos tapogatózásokról van szó. A szándéka megerősítéseként viszont Trump eddig minden fórumon arról beszélt, hogy véget kell vetni a háborúnak Ukrajnában.
Moszkva hozzáállása az egyik legfontosabb kérdés, mivel egyelőre az idő az ő kezükre játszik: lendületben vannak a frontokon, miközben Ukrajnában egyre több a beszámoló a kimerültségről, a lakosság motivációja is fogy a harcok folytatásához, miközben a katonai felszerelések egyelőre nem elegendőek egy nagyszabású ellentámadás megindításához. Ukrajna tehát gyakorlatilag védekezésre van kényszerítve, ez a helyzet pedig kedvez Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.
Címlapkép forrása: Lev Radin/Pacific Press/LightRocket via Getty Images
