A szavazáson mindössze 207 képviselő adott bizalmat Olaf Scholz kancellárnak, 394-en voksoltak nemmel, 116 képviselő pedig tartózkodott. A szociáldemokraták koalíciós partnerei, a zöldek előzetesen azt jelezték, tartózkodni fognak a szavazáson, mivel attól féltek, hogy a szélsőjobboldali AfD (Alternatíva Németországnak) képviselői csak azért is igennel szavazhatnak, hogy káoszt okozzanak a parlamentben.
A voksolást megelőző vita során kancellár az állami befektetések és az infrastruktúra-fejlesztés folytatásának fontosságát hangsúlyozta, illetve az adósságfék "modernizálására" és az élelmiszeráfa csökkentésére tett ígéretet. Az orosz-ukrán háborúról kijelentette, Ukrajna veresége veszélybe sodorná Európa biztonságát, bár megismételte korábbi nyilatkozatát, miszerint nem küldene Kijevnek Taurus rakétákat – egy hasonló lépés szerinte ugyanis veszélybe sodorná Németország biztonságát.
Friedrich Merz, a jobboldali kereszténydemokraták (CDU) vezetője és kancellárjelöltje hevesen bírálta Scholz bő 3 éves kormányzását, mondván,
szégyent hozott Németországra,
és azzal példálózott, hogy az Európai Tanács egyik ülésén a kancellár állítólag nem volt hajlandó felszólalni. A Taurus rakéták Ukrajnába küldését kilátásba helyező Merz szerint ők is minél hamarabb véget vetnének a háborúnak, viszont
meg akarjuk tudni védeni magunkat, hogy ne kelljen megvédenünk magunkat.
Az SPD, a zöldek és az ellenzéki kereszténydemokraták már ezelőtt megállapodtak az új parlamenti választás február 23-i időpontjában. A szociáldemokrata-zöld kisebbségi kormány az új kabinet megalakulásáig hivatalban marad.
Olaf Scholz 2021-ben alakult hárompárti, azok színei nyomán közlekedési lámpához hasonlított koalíciója azután esett szét novemberben, hogy a szociáldemokrata kancellár menesztette akkori pénzügyminiszterét, az FDP vezetőjét, Christian Lindnert – bár sajtóinformációk szerint maga az FDP is készült a kilépésre, miután a pártok között állandósultak a költségvetési és gazdaságpolitikával kapcsolatos viták. Scholz a mai beszédében szabotázzsal vádolta Lindneréket.
A közvélemény-kutatások átlaga azt mutatja,
- jelenleg a CDU áll az élen 32%-kal,
- majd a szélsőjobboldali AfD (19%)
- és az SPD (17%) következik.
- A kisebbik kormánypárt, a zöldek 12%-ra,
- a konzervatív baloldali BSW 7%-ra,
- a piacpárti liberális FDP pedig 5%-ra számíthat.
Ez alapján Friedrich Merz lehet Németország következő kancellárja,
de nagy eséllyel nem lesz képes egyedül kormányt alakítani. Mivel a CDU az AfD-vel kizárta az együttműködést, akár az SPD, a zöldek vagy – bejutásuk esetén – az FDP is újból kormányra kerülhet a kereszténydemokratákkal kézen fogva.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
