Az új ellenőrzési rendszert az észak-európai országok Tallinnban tartott hétfői találkozóján fogadták el. Ennek keretében a dán, finn, svéd, brit, lengyel és észt hatóságok kérhetik az olajszállító hajók biztosítási dokumentációját a Dán-szorosban, a Finn-öbölben és a Svédország és Dánia közötti szorosokon áthaladva.
Azok a hajók, amelyek nem tudják igazolni megfelelő biztosításukat, szankciós listára kerülhetnek, vagy ha elutasítják az információk közlését, szintén büntetésre számíthatnak.
A G7 szankciói már korábban megtiltották a nyugati biztosítótársaságoknak, hogy biztosítást nyújtsanak olyan hajóknak, amelyek megszegik az olajárplafonra vonatkozó előírásokat. A korlátozás célja az, hogy megakadályozzák Oroszországot az olaj 60 dollár/hordó feletti értékesítésében, amely a Kreml számára létkérdést jelentő bevételi forrást hoz.
Az orosz „árnyékflotta” azonban olyan hajókból áll, amelyek tulajdonosi háttere rejtett, gyakran elöregedettek, és nem rendelkeznek megbízható biztosítással.
Az ellenőrzések különösen fontosak az északi part menti országok számára, amelyek a biztosítási hiányosságok miatt olajszennyezés esetén hatalmas költségekkel szembesülhetnek. Korábbi jelentések szerint például az Ingosstrakh, egy nagy orosz biztosítótársaság, olyan árnyékflotta-hajókat biztosított, amelyek szállítmányai a szankciók megszegése miatt érvényteleníthették a biztosítást.
Az EU emellett új jogi alapot teremtett az „irreguláris és magas kockázatú hajózási gyakorlatok” elleni fellépésre.
Az orosz árnyékflotta tankerjei az elmúlt két évben közel 30 balesetben voltak érintettek, ami tovább fokozta az aggodalmakat. Az adatok szerint 2024 első felében havonta több mint 90 millió hordó orosz olaj haladt át Észak-Európa vizein, ami az ország tengeri olajexportjának mintegy felét teszi ki.
Az EU hétfőn további 52 hajót tiltott ki kikötőiből és szolgáltatásaiból, ezzel növelve Oroszország költségeit az árnyékflotta fenntartásában.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
