A Golán-fennsík nagy részét az izraeli fegyveres erők a hatnapos háború (1967) óta tartják megszállás alatt. A terület keleti határát múlt hétvégéig az 1974-es jom kippuri háborút lezáró tűzszüneti megállapodás jelölte ki: a terület 60%-a izraeli megszállás alá került, a maradék Szíria kezében maradt. A két ország között egy keskeny, demilitarizált zónát hoztak létre, illetve korlátozták azt, hogy mennyi katona állomásoztatható a zóna 25 kilométeres körzetében. Bár az izraeli légierő az elmúlt ötven évben számtalan alkalommal berepült a szír légtérbe, különösen az izraeli-palesztin konfliktus tavalyi kiújulása óta, a szárazföldi erők komoly támadást nem indítottak a térségben.
Kell az ütközőzóna
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap jelentette be, hogy Bassár el-Aszad bukásával érvényét veszti az 1974-es tűzszüneti megállapodás, az izraeli csapatok pedig „ideiglenesen” kiterjesztik a szíriai ütközőzónát.
Az izraeli akció elsősorban a fennsík északi harmadát, a Kunaitrától a Hermon-hegyig terjedő sávot érinti. Jeruzsálem részéről az akció azzal indokolható, hogy a Golán eredetileg ütközőzónának szánt részeire ma már saját belterületeként tekint, jelentős zsidó lakossággal,
így az iszlamista hatalomátvétel után a korábbi ütközőzóna védelme is szükségessé vált.
Izrael számára a legfontosabb területi nyereséget egyértelműen Szíria legmagasabb pontja, a libanoni-szír határon magasodó Hermon-hegy jelenti. A 2800 méteres magaslatot a jom kippuri háború során a zsidó állam már egyszer megszállta, a tűzszüneti megállapodás keretében azonban ki kellett vonulniuk onnan.
A hegy három szempontból is nagyon fontos lehet Izraelnek:
- A magaslat korábban rést jelentett az izraeli légvédelem pajzsán: a légvédelem egyszerűen nem látta, hogy mi történik a hegy túloldalán, így ellenséges szándékú repülő eszközök ebből az irányból könnyedén megközelíthették az országot.
- A hegy elfoglalásával ez a probléma nemhogy megoldódik, de hatalmas előnnyé is válik: Izrael a hegy tetejéről Szíriát és Libanont is könnyűszerrel megfigyelheti.
- Ráadásul a magaslatról a szír főváros, Damaszkusz is lőtávolságba került az izraeli tüzérség számára
Ezt a stratégiai előnyt Jeruzsálem valószínűleg nem szándékozik feladni.
A héten már arról is érkeztek hírek, hogy az IDF elkezdte a hegyen futó utak felújítását és kiszélesítését annak érdekében, hogy a fegyverek könnyebben mozgathatóvá váljanak.
Jobb biztosra menni?
Jeruzsálem ugyanakkor nem pusztán egy ütközőzóna kialakításával igyekszik bebiztosítani saját magát: az izraeli légierő az elmúlt héten látványosan felpörgette a szíriai katonai létesítmények elleni légicsapásokat. Az izraeli akciók a korábban is gyakran támadott délnyugat Szírián kívül Tartusz és Dzsabla környékét, sőt, még a szír kormányerők által frissen otthagyott, amúgy kurd irányítás alatt álló Kamisli városát is bombázták.
Izrael célja ezekkel az akciókkal egyértelmű:
nem szeretnék, hogy a nehézfegyverzet bármelyik lázadó frakció kezére jusson,
ami két okból is érthető. Egyfelől az országban ténykedő milíciák döntő többsége finoman szólva sem szimpatizál Jeruzsálemmel, így nem lenne előnyös, ha komoly fegyverekre tennének szert, másfelől a szíriai fegyveresek meggyengítése alapvetően előnyös pozícióba hozza a zsidó államot a régióban.
Izrael egyelőre úgy néz ki, hatost dobott: stratégiai jelentőségű területeket szállt meg figyelmen kívül hagyható veszteségek mellett,
ráadásul elpusztította a szír nehézfegyverzet 70-80%-át, lényegében eltüntetve a föld színéről a szír légierőt és haditengerészetet.
Mindehhez ráadásul hozzájön az is, hogy a rivális Irán kellemetlen helyzetbe került: nemcsak a szír kormányt veszítette el alig két hét alatt, de elvágták az egyébként szintén ostrom alatt álló Hezbollah utánpótlási vonalait is.
Címlapkép forrása: Kobi Wolf/Bloomberg via Getty Images
