Egyrészt sikeresen teszteltek egy hagyományos hiperszonikus rakétát, amelyet a haditengerészettel közösen fejlesztettek. Másrészt egy HIMARS rakéta-sorozatvetőből sikeresen indítottak két Precision Strike Missile (PrSM) Increment 1 típusú rakétát.
A hiperszonikus rakéta tesztjére a floridai Cape Canaveral űrrepülőtéren került sor. A Pentagon közleménye szerint ez volt a Long-Range Hypersonic Weapon (LRHW), vagy becenevén a "Dark Eagle" második sikeres tesztje az idei évben.
A tervek szerint az LRHW-nak lesz szárazföldi és tengerről indítható verziója is. A "Dark Eagle" egy kétfokozatú rakéta, amely egy ballisztikus rakétahajtóműből és az orrkúpjában hordozott C-HGB siklóbombából áll. Amint a gyorsítórakéta eléri a kijelölt magasságot és sebességet, útjára indítja a C-HGB-t, amely hiperszonikus sebességgel csapódik a célpontba.
A Lockheed Martin ígérete szerint az irányított légibomba hatótávolsága közel 3 ezer kilométer, sebessége pedig a hangsebesség ötszöröse.
Ugyanakkor a fejlesztések némileg csúszásban vannak, az első kilövőállomást idén kellett volna átadni az Egyesült Államok fegyveres erőinek. Végül erre csak 2025-ben kerülhet sor.
Ezzel párhuzamosan sor került a PrSM (Precision Strike Missile) kis hatótávolságú ballisztikus rakéták tesztjére is az új-mexikói White Sands Missile Range-en. A Pentagon közlése szerint a kilőtt rakéták "négy szimulált forgószárnyas célpontot támadtak". A Lockheed Martin által gyártott PrSM nemsokára felváltja a hadsereg jelenlegi ATACMS taktikai ballisztikus rakétáját, és 500 kilométerre növeli a HIMARS rakéta-sorozatvetők hatótávolságát.
A címlapkép illusztráció, azon amerikai HIMARS-rendszerek láthatóak, de nem a PrSM indítása közben. Címlapkép forrása: Portfolio
