A frissen kiadott jelentés megerősítette azt a korábban is ismert orosz repülési taktikát, miszerint az Szu-34-es vadászbombázók rendszerint Szu-35-ös kisérőikkel repülnek. Ilyenkor, a vadászbombázók leggyakrabban H-59-es irányított rakétákat, illetve UMPK-kitekkel felszerelt irányított bombákat hordoznak, és dobnak le ukrán célpontokra.
A Szu-35-ösök ez idő alatt kíséretet és fedezetet nyújtanak a Szu-34-es vadászbombázóknak a csapások során, ehhez leggyakrabban R-77/37 levegő-levegő rakétákat visznek magukkal.
A kutatócsapat azt is kimutatta, hogy az orosz légierő rendelkezésére álló Szu-34-esek a háború elején 4 ezred és két kiképzőközpont között lettek szétosztva. Ezek alapján Oroszország összesen 124 harci géppel rendelkezett, ebből azonban 4 Szíriában állomásozott, és 108 szolgált a bevetésre induló egységeknél.
A portál szerint 2024 szeptemberéig 33 Szu-34-es elvesztését erősítették meg (az Oryx 37-et tart számon), ugyanakkor hangsúlyozzák ezeket
a veszteségeket majdnem teljesen ellensúlyozta a 23 új Szu-34-es vadászbombázó átadása.
Tehát a harci gépekből jelenleg nagyjából 110 darab áll rendelkezésre, habár ebből - a jelentés szerint - nem mindegyik harcképes.
A ténylegesen bevetésre induló repülőgépek számának meghatározásához az elemzők 30 műholdfelvételt elemeztek 11 olyan repülőtérről, ahol Szu-34-esek állomásoznak. Az oknyomozás arra a következtetésre jutott, hogy 2024 május-júniusától kezdve Oroszország legalább 68 különböző Szu-34-est vetett be Ukrajna ellen, és ez a szám augusztus-szeptemberig stabilan a 70 gépes szint körül mozgott.
A jelentés arról is beszámolt, hogy az ukrán dróntámadások és a nagy hatótávolságú nyugati rakétacsapások veszélye miatt egyes repülőterek, köztük Baltimore, Buturlinovka és Morozovszk korlátozott üzemmódban működnek.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
