Az AL-51F1 egy új generációs turbóventilátoros hajtómű, kéttengelyes kialakítású, utóégetővel működő, és a gyári adatok alapján remek tolóerő-súly arányt biztosít. A hajtómű száraz üzemmódban 11 000 kgf tolóerőt termel, amely az utánégető aktiválásával 18 000 kgf-re növelhető. A hajtómű fajsúlya 0,078, ami kiváló teljesítmény-tömeg arányt jelent. Az 1400 kg száraz tömegű erőforrás kialakítása maximalizálja a teljesítményt az üzemanyag-hatékonyság megtartása mellett.
Az AL-51F1 hajtómű „Ohotnyik” drónba történő integrálása kulcsfontosságú előrelépés lehet a pilóta nélküli repülőgép-technológiában.
Az új hajtómű nemcsak az Sz-70-est fogja hajtani, hanem szinergiában köd működni a Szu-57-essel is
- nyilatkozta egy orosz katonai szakértő, majd hozzátette, hogy a két fegyver együtt „félelmetes párost alkotnak majd a harctéren”. Az új hajtómű a jövőben az Szu-75 könnyű vadászgépbe is beépíthető lesz, ami jelzi sokoldalúságát. Az orosz stratégia hasonlít az amerikai törekvésekhez, ahol szintén cél a pilóta nélküli és pilótás platformok közötti szinergiák maximalizálása a modern konfliktusokban.
Az Sz-70 „Ohotnyik” és az AL-51F1 hajtómű párosítása fontos mérföldkőnek számít az orosz katonai repülési programban.
Ahogy ezek a rendszerek közelebb kerülnek a hadrendbe állításhoz, együttes képességeik várhatóan komoly képességekhez juttatja majd a légtérben Oroszországot. A pilóta nélküli lopakodó jármű nem ismeretlen az ukrajnai háborúban sem, mivel idén ősszel már egyet egészen biztosan elveszített Moszkva a frontvonalon. Az akkor helyzet ráadásul igen komoly blamát jelentett az orosz hadvezetés számára, mivel a saját csapataik lőtték le, méghozzá direkt. A döntés hátterében az állt, hogy vélhetően kicsúszott az irányítás a kezük közül, és nem szerették volna, ha az ukránok kezébe kerül a csúcsmodern technológiával ellátott „Vadász”.
A címlapkép illusztráció, azon egy Szu-57-es látható. Címlapkép forrása: Getty Images
