Az elnök csütörtökön televíziós beszédben reagált a kialakult helyzetre. Hangsúlyozta, hogy december 3-i intézkedése, amikor hadiállapotot hirdetett és katonákat küldött a nemzetgyűlésbe, nem az alkotmányos rend megzavarását célozta. Az elnök szerint lépése az ország megmentését szolgálta az általa "államellenesnek" nevezett ellenzéki pártoktól.
Soha nem állt szándékomban megzavarni az alkotmányos rendet. Intézkedésem az elnöki jogköreim része volt, nem minősült lázadásnak, ahogy az ellenzék állítja
- jelentette ki.
Az elnök pártja, a Népi Erő Párt korábban azt javasolta, hogy az államfő februárban vagy márciusban mondjon le, ami áprilisban vagy májusban új elnökválasztást eredményezne. A párt szerint ez lenne a leggyorsabb módja a politikai válság rendezésének.
Jun Szogjol azonban beszédében egyértelművé tette, hogy hivatalában kíván maradni.
Az ellenzék szombaton újabb vádemelési szavazást tervez. A Népi Erő Párt 108 törvényhozója közül eddig öten jelezték, hogy megszavazzák az elnök felelősségre vonását. Az ellenzéknek már csak három további átszavazóra van szüksége a vádemelési törvény elfogadásához.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Jun Szogjol pártjának elnöke az elnöki beszéd után bejelentette, támogatja a vádemelést. Ezzel szemben a párt újonnan megválasztott frakcióvezetője kijelentette, hogy a párt hivatalos álláspontja továbbra is a vádemelés elutasítása.
Amennyiben a nemzetgyűlés megszavazza a vádemelést, az elnököt felfüggesztik hivatalából, amíg az Alkotmánybíróság dönt sorsáról. Ez a folyamat akár hónapig is eltarthat. Eközben az ügyészség és a rendőrség vizsgálja, követett-e el az elnök felkelést, ami akár letartóztatásához is vezethet.
Címlapkép forrása: Jean Chung/Bloomberg via Getty Images
