A Reuters beszámolója szerint két kutatócsoport is vizsgálta a Homo sapiens és a neandervölgyiek közötti keveredés időpontját.
Az egyik csoport a Nature-ben publikált tanulmányában azt írta, a kereszteződés valamikor 49 000 és 45 000 év közötti időszakban történt. Három férfi és három nő genomját vizsgálták meg a németországi Ranis területéről, illetve egy nőét a csehországi Zlatý kůň hegység egy barlangjából. Ők mindannyian 45 ezer évvel ezelőtt élhettek.
A másik, a Science-ben megjelent kutatás 50 500 és 43 500 év közötti időpontot jelölt meg a keveredés idejére. Ők 300 mai és már halott ember genomjait vizsgálták meg egészen 45 ezer évig visszamenően.
A tudósok a korábbi becsléseknél régebbre teszik a keveredés kezdetét, és hosszabb ideig tartó génáramlásként írják le a folyamatot.
Bár a kereszteződés pontos helyszínét nem tudták meghatározni, a Közel-Keletet tartják valószínűnek.
A neandervölgyiek, hivatalos nevükön Homo neanderthalensis, robusztusabb testalkatúak voltak, mint a Homo sapiens. Körülbelül 430 000 évvel ezelőtt jelentek meg, és nagyjából 39 000 évvel ezelőtt haltak ki.
A legtöbb mai ember DNS-ének 1-2%-a neandervölgyi eredetű.
Priya Moorjani, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) populációgenetikusa, a kutatás egyik vezetője elmondta:
A neandervölgyiek már évezredekkel a modern emberek megjelenése előtt Afrikán kívül éltek, és feltehetően alkalmazkodtak az Afrikán kívüli éghajlathoz és kórokozókhoz. Így a génjeik egy része előnyös lehetett a modern ember számára.
Például
egy neandervölgyiektől örökölt immungén-változat véd az olyan koronavírusok ellen, mint amilyen a Covid-járványt okozó vírus volt.
Néhány, az immunrendszerben és a bőr pigmentációjában szerepet játszó neandervölgyi gén gyakorisága idővel megnőtt a Homo sapiensben, ami arra utal, hogy a túlélés szempontjából fontosak.
Vannak azonban olyan régiók is, ahol egyáltalán nem mutatható ki a neandervölgyiekkel való keveredés – mondta Moorjani. Ez azt jelzi, hogy egyes neandervölgyi génváltozatok a Homo sapiens számára halálosnak bizonyultak, és nem öröklődtek tovább generációkon keresztül.
A kutatások során azonosítottak egy anyát és lányát a ranisi egyének között, valamint távoli rokonságot fedeztek fel két ranisi ember és a Zlaty kun-i asszony között. A genomok feltárták fizikai megjelenésüket is.
A jégkorszakban élt, most vizsgált ősembereknek nincsenek ma is élő leszármazottaik.
Geoff Smith zooarcheológus az angliai Readingi Egyetemről megjegyezte:
Ezek a korai európaiak mindössze néhány százan voltak, és sötét bőrük, sötét hajuk és barna szemük tükrözte az Afrikából érkezetteket.
A neandervölgyiek sorsával kapcsolatban Arev Sümer, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa kifejtette:
Hihetőnek tartjuk, hogy a viszonylag kis létszámú beáramló modern emberi populáció magába olvaszthatta az akkoriban a térségben élő, valószínűleg még kisebb neandervölgyi populáció jelentős részét. Mivel az ő DNS-ük megmaradt a mai emberek genomjában, ők – bizonyos értelemben – élnek és virulnak, és sikeresebbek, mint valaha.
Címlapkép forrása: Mike Kemp via Getty Images
